SL Benfica - Interviú Madrid
Minden adva volt egy jó futsal mérkõzéshez, 9500 nézõ, szép csarnok, jó hangulat és ami a legfontosabb két nagyon jó játékosokból felálló csapat.
Az elsõ félidõben, ami a futsalt illeti nem sok mindet lehet említeni, volt egy gyönyörû egyéni akció a spanyol oldalon és egy jól elvégzett szabadrúgás a portugáloknál. Ami ezen kívül történt, azt inkább más küzdõsport jellegû rendezvényeken látni.
A második félidõben viszont nagyon sok dolog történt. Mindkét csapatnak igen komoly holtpontjai voltak védekezés terén, amit mind a két esetben a kapusok kompenzáltak. Jó volt látni, ahogy az edzõ jelére a játékosok (mindkét oldalon) tudták, hogy most labdatartást kell játszani vagy le kell támadni. Beszélhetnék még a spanyolok 5 a 4-es játékáról vagy a portugálok labdakihozataláról vagy arról, hogy mennyire fontos az, hogy egy kivételes képességû játékos (Ricardinho) hogyan rendeli alá magát a csapatnak úgy, hogy õ is villog, de nem teszem, mert a lényeg nem ez.
Ezek a játékosok olyan képzést kaptak (vagy zsenik), amirõl én személy szerint eddig még csak tanultam.
Szinte hibátlan technikai képességek, amik alkalmazkodnak az erõhöz és gyorsasághoz, maximális játékrendszeri ismeretek és ami az egyik legfontosabb a jó mentális képességek.
Innentõl kezdve apró dolgok döntenek és ezekben ma jobb volt a Benfica csapata.
Araz Naxçivan - Luparense
Kicsit álmosan kezdõdött a 3. helyért való csata, valószínûleg az ok az lehetett, hogy egyik csapat sem jutott a döntõbe. Meglepõ módon az azeriek egybõl úgy kezdték a mérkõzést, hogy agresszíven letámadták és megpróbáltak már az ellenfél térfelén labdát szerezni. Az olasz csapat ebben maximálisan partner volt és teljesen átadták a területet labdakihozatalaik nem jöttek be. Ennek meg is lett az eredménye, egy ilyen labdaszerzés után vezetett is az azeri csapat. Kijjebb jöttek az olaszok és letámadták az Arazt.
Érdekes volt látni, hogy az olaszok csapat az 1-1-2-es letámadást alkalmazta (a spanyolok az 1 a 3-at), és ezzel nem is nagyon tudott labdát szerezni. Nyíltabb játékuknak köszönhetõen ki tudtak egyenlíteni. Innentõl kezdve egy kicsit unalmas mezõnyharc folyt a pályán mondhatni elképzelés nélkül. Aztán a félidõ végén a semmibõl esett egy olasz gól, ami inkább született azeri hibából, mint olasz támadásból.
A második félidõben így legalább láttunk egy kis futsalt is. Az azerieknek jönni kellett és õk jöttek is. Az olaszok pedig számomra teljesen fásultnak és motiválatlannak tûntek. Tessék-lássék módon ugyan letámadtak, de labdát nem nagyon szereztek.
Az Araz játszott szebben és jobban is és ennek is meglett az eredménye, egy szép támadás végén gyönyörû gólt lõttek.
A pályán folyó erõlködés hûen tükrözte a végeredményt is azt, hogy egyik csapat sem játszott túl jól, így jöhettek a bûntetõk és ami az EB-n nem ment az azerieknek most sikerült.
