Vámosi Georgina jól érzi magát Tolnán, s nagy vágya a válogatottság
2018.01.25 | 09:50
Vámosi Georgina alig múlt 13 éves, de már most tudja, hogy örökké a Tolnában szeretne futsalozni, s nagy vágya, hogy a válogatottság is összejöjjön neki. Erre a szakemberek szerint minden esélye meg is van a tehetséges játékosnak, akit elsőként szeretnénk bemutatni újonnan induló sorozatunkban, amelynek a jövő reménységei címet adtuk. Ginával a Tolna bálon volt alkalmunk beszélgetni.
Mindössze 13 éves vagy, de már régóta megfertőződtél a futsallal. Mikor és miként talált rád ez a nagy szerelem?
- Ovis koromban kezdtem Dunaszentgyörgyön fiúk között játszani. Aztán egy tornán találkoztunk a Tolna csapatával ahol megfigyeltek. A családom támogatott mindenben. Ez olyan 5-6 éve volt. Azóta Tolnán vagyok, és nagyon jól érzem magam az egyesületnél! Nagyon szeretem a csapatomat és a klubot. Meg sem fordult a fejemben hogy bármilyen másik klubhoz igazoljak.
Fiatal korod ellenére már több mint négy éve riogatod a kapusokat. Te vagy az utánpótlás bajnokságokat tekintve a legeredményesebb tolnai játékos, több mint 200-szor találtál eddig a hálóba, ami egészen döbbenetes szám. Minek köszönhető, hogy ilyen jól feltalálod magad az ellenfél kapuja előtt?
- Nagyon örülök, hogy a klubom színeiben sikerült több mint 200 gólt lőnöm! Szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen egyesületnél játszhatok, mint a Tolna. Amikor helyzetbe kerülök nem szoktam kapkodni, de vannak olyan szituációk, amikor gyorsan kell dönteni. Viszont ha úgy látom, hogy bármelyik csapattársam jobb helyzetben van mint én, akkor természetesen a passzt választom. A csapat érdeke a legfontosabb!
Minden megnyilvánulásodon látszik, mennyire kötődsz az egyesületedhez. Mi az, amit legjobban szeretsz a klubban? Létezik olyan, hogy tolnai életérzés?
- Nagyon szeretem az egyesületet. Amit a legjobban szeretek, hogy minden korosztály összetartó! Az én korosztályomban mindig mindenki segít a másiknak. Ha valakinek rossz a kedve, mindig megpróbáljuk felvidítani! Igen létezik olyan, hogy tolnai életérzés.
Ha rajtad múlik, elképzelhetőnek tartod, hogy egész pályafutásodat itt töltsed?
- Ha rajtam múlik, akkor igen. Mint ahogy már említettem nagyon szeretem az egyesületet és a csapatot is. Én örülnék és büszke is lennék arra, hogyha a pályafutásomat Tolnán fejezném be. De ez nem mostanában lesz!
Számtalan klasszist láttál már játszani klubod színeiben, van olyan közöttük, akik abszolút kedvencnek számít nálad?
- Eddig nálam a nagyon nagy kedvenc Hodován Edit volt. Játéka mellett a klubhűségét és a futsal iránti alázatát is kiemelkedőnek láttam. Ő egy igazi példakép lehet mindenki számára! Edit ugye már sajnos nem focizik, de ettől még mély nyomokat hagyott bennem. Amióta őt nem látom a pályán, azóta Varga Adél a number one nálam. Adél játékát is nagyon szeretem! Ő is egy igazi példakép lehet mindenkinek!
Hatalmas csata zajlik az U-15-s bajnokságban az aranyéremért ahol az Astra és a Miskolc számít legnagyobb ellenfeleiteknek. Hogyan látod esélyeiteket és milyen színvonalúnak látod a bajnokságot?
- Igen az Astra és a Miskolc ez az a két csapat, akiktől egyszer-egyszer már kikaptunk a bajnokságban. Persze ezek után sem adjuk fel, mert nekik is ugyan annyi esélyük van a bajnokság megnyerésére, mint nekünk. Az összes meccsre úgy szoktunk neki menni, hogy nyerni szeretnénk! De ez nem mindig sikerül. De ha nem sikerül győztesen elhagyni a játékteret, akkor is megyünk tovább és nem adjuk fel, ugyanúgy küzdünk tovább, mint eddig! Elkezdődik a bajnokság utolsó köre. Ebben a körben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legjobb eredményt érjük el. Nehéz meccsek várnak ránk az Astra és a Miskolc ellen is, de a maximumra törekszünk.
Klubedződdel, Volodymyr Kolokkal rögtön megtaláltad a közös hangot? Miként jellemeznéd az ukrán mestert?
- Igen megtaláltam vele a közös hangot, ha nem is azonnal. De most már egy hullámhosszon vagyok vele és ugyanezt a csapattársaim is elmondhatják magukról. Minden tapasztalata megvan, ami a futsalhoz kell. Nagyon jó edző, és remekül végzi a munkáját is. Ő is mindig megpróbálja kihozni belőlünk a maximumot!
[gallery ids="95892,95893,95895"]
Kolok úr illetve Simon Ferenc is nagyon jó véleménnyel van az U15-s csapatotokról. Elképzelhetőnek tartod, hogy ebből a csapatból jönnek ki a jövő Varga Adéljai?
- Mindenki így gondolja az egyesületnél. Sokan azt mondják, hogy ha ez az u15-s csapat együtt marad, akkor nagyon szép jövő vár ránk. Igen elképzelhető, hogy van néhány olyan játékos, akikből lehetnek a jövő Varga Adéljai. Sok tehetség bontogatja szárnyait, akik idővel kedvencekké válhatnak.
Mit szeretnél elérni a sportágban?
- A csapattal már sok közös emlékeink és sok együtt elért sikereink is vannak. De persze a célom az, hogy majd játszhassak az NB I-ben, és egyszer majd talán magamra vehetem a címerest mezt is. A korosztályos bajnokságban az U13-s országos első hely, és az országos U15 második helynek köszönhetően sikeres tavalyi évet zártunk.
Osztálytársaid büszkék sikereidre? Ott vannak ők is a lelátókon, hogy szurkoljanak neked?
- Igen osztálytársaim is büszkék sikereimre. Ha van idejük és hazai pályán játszunk, akkor el szoktak jönni! De persze ha nincs idejük vagy épp nem hazai pályán játszunk, akkor az iskolában mindig megkérdezik, hogy milyen volt a meccs meg, hogy nyertünk-e? Nagyon könnyen elfogadták, hogy focizok és örültek is neki!
Édesanyádtól tudom, hogy lelkes olvasója vagy a futsal-hungarynek, s kívülről fújod a női futsallal kapcsolatos cikkeket. Ennyire fontos számodra, hogy naprakész legyél a női szakággal kapcsolatban?
- Igen nagyon sokszor olvasom az oldalt, főleg az NB I-s csapatunkról írt cikkeket. Meg néha az U15-s csapatunkról is vannak olvasni valók, azoknak külön figyelmet fordítók. Összességében szeretem tudni a női futsallal kapcsolatos dolgokat, s erre leginkább a futsal-hungaryn nyílik lehetőség.
A futsalon kívül mi foglalkoztat téged? Mit csinál Vámosi Georgina, amikor nem tanul és nem edz?
- Van két lovunk, amiből az egyik az enyém. Nővéremmel ki szoktunk menni lovagolni ha az idő engedi. Persze a tanulás mellett nem jut idő mindenre. A barátokkal szoktunk biciklizni, az is egy komoly hobbim.
Mi leszel, ha nagy leszel? Van már ez irányú elképzelésed?
- Még nem tudom! Azt tudom, hogy a futsalt a jövőben sem áll szándékomban abbahagyni. Igaz tanulás mellett azért kicsit nehéz heti 3-4 edzésre járni, de úgy gondolom, hogy megéri. És persze remélem, hogy ugyan ilyen sikereket érünk majd el a jövőben is a csapattal!
Mit érzel akkor, amikor gólt szerzel, meg tudod ezt fogalmazni?
- Semmihez sem fogható érzés gólt szerezni. Különösen akkor, amikor egy nehéz meccs van és az utolsó pillanatokban lövök egy győztes gólt! Ilyenkor eufórikus állapotba kerülök, amit csak fokoz, amikor csapattársaimon is látom ugyanezt az örömöt, amit én érzek.
- Simonyi András -
