Vasárnap este véget ért az UEFA Futsal Cup Elit köre, s mondhatjuk, hogy némi meglepetéssel kialakult a Final Four négyes mezõnye.
A „D" csoportban, Azerbajdzsánban a helyi Araz Naxcivan az utolsó mérkõzésen gyõzte a tavalyi négyes döntõ résztvevõjét, a kazah Kairat Almaty csapatát, és váltotta meg a jegyet a tavaszi végsõ küzdelmekre.
Csehországból, a "C" jelû négyesbõl viszonylag simán, a címvédõ, Inter Movistar együttese jutott tovább három gyõzelemmel.
A harmadik helyszínen, Lisszabonban magyar résztvevõje is volt az összecsapásoknak Kovács Gábor személyében, aki játékvezetõként tevékenykedett a portugál fõvárosban.
A múlt évi döntõs Jekatyerinburg gárdája az utolsó meccsen 2:2-es döntetlent ért el Benfica ellen, és ez azt jelentette, hogy eggyel több rúgott góllal a luzitánok végeztek az élen, az orosz csapat pedig búcsúzott a további küzdelmektõl.
Szándékosan hagytam a végére az "A" jelû kvartettet, melynek helyszíne Olaszország volt, Conegliano városa. Az utolsó napra maradt a mindent eldöntõ találkozó, az MVFC-Berettyóújfalu csoportjából továbbjutott Luparense és a spanyol bajnok, El Pozo Murcia derbije.
A mindössze nyolc órás autóút arra ösztönzött, hogy néhány elvetemült futsalrajongóval kocsiba üljünk, és személyesen tekintsük meg ezt a rendkívül izgalmasnak és színvonalasnak ígérkezõ összecsapást. S hogy mit kaptunk? Amit vártunk (lásd elõzõ sor), sõt talán egy kicsit többet. Egy olyan meccset, amit ritkán lát az ember. Egy olyan meccset, ahol a nemzetközi futsal SAVA-BORSA megmutatkozott, egy olyan meccset, ahol 26 percig nem láttunk gólt, de mégis csak ámultunk-bámultunk, és azt kívántuk, hogy ne legyen vége. Talán csak a két játékvezetõ nem nõtt fel a feladathoz, mert nem igazán voltak a helyzet urai a szabálytalanságok tekintetében, fõleg amit a második félidõben mûveltek a Murcia kárára, s ami mellett az El Pozo hivatalos honlapja sem megy el szó nélkül, hiszen szerintük ezért vesztettek, és nem jutottak a Final Four-ba.
Alvaro és Vinicius támadja az olasz kaput
(fotó: Szedlák Csilla)
Wilde és Alvaro próbál labdát szerezni az olasz kapu elõtt
(fotó: Szedlák Csilla)
Luparense-i idõkérés
(fotó: Szedlák Csilla)
Murcia-i idõkérés
(fotó: Szedlák Csilla)
Ha õszinte akarok lenni, akkor azt mondanám, amit Murcia korábbi játékosa, Fran Serrejón mondott a folyóson egy rövid interjú keretében, miszerint az elsõ félidõben volt több helyzetük, de ezeket nem használták ki, s ez megbosszulta magát. Termeszeseten Ö is panaszkodott a bírókra, de hozzátette, hogy az elsõ játékrészben az olasz csapat ellen is többször néma maradt a síp, pedig a nekik már megvolt az 5. csapathibájuk. Fran egyébként jelenleg az alelnöki posztot, illetve a szakosztályelnöki pozíciót tölti be, és a feszült helyzet ellenére sem küldött el minket.
Kis János, Fran Serrejón és Jávor Péter
(fotó: Szedlák Csilla)
Az olaszok edzõjét, Fede Vidalt-t sem hagytuk elmenni, annál is inkább, hiszen Ö spanyol állampolgár, több mint tíz évet dolgozott szülõhazájában, és csak idén került a Luparenséhez. Elsõ kérdésem is rögtön efelé irányult, de azt mondta, hogy abszolút nem csinált ebbõl presztízskérdést, ugyanúgy profi módon készült erre a találkozóra is, mint bármelyik másikra.
A játékvezetõk felé tett érdeklõdésemet hamar kikerülte, viszont azt elismerte, hogy az elsõ félidõben szerencséjük volt a Murcia kimaradt helyzeteivel. A négyes döntõ rendezésnek gondolata természetesen foglakoztatja (meg minket is), de elmondása szerint ez nem az Ö asztala, ezzel a vezetõknek kell foglakozni, de nagyon boldog a sportág történetében elõször sikerült egy olasz csapatot idáig jutatni.
Jávor Péternek nyilatkozik a Luparense edzõje, Fede Vidal
(fotó: Szedlák Csilla)
Az UEFA Final Four döntõjének négy résztvevõje tehát azeri Araz Naxcivan, a spanyol Inter Movistar, a portugál Benfica, s az olasz Luparense gárdája. A pontos helyszínt és idõpontot késõbb határozza meg az Európai szövetség.
Jávor Péter
