Hasonló problémákkal kezdõdött idei elsõ bajnoki mérkõzésünk is, mint 2008 õszén. Két játékosunk is fénymásolt orvosival rendelkezik, így játszottunk ugyanis õsszel is. A mai napon a játékvezetõk nem engedték játszani Õket, így csupán barátságos találkozót vívtunk egymással.
Ha elég mélyre ásunk, az egész sportorvosi rendszer egy katasztrófa.
Felnõtt futsal csapatunk szinte teljesen kicserélõdött a decemberi állapothoz képest. 10 új játékost igazoltunk, akikkel nekivághattunk volna a tavaszi szezonnak, mégsem tudtunk. A Sportkórházban idõpontot kell ugyanis kérni. Március 9-re kaptunk ilyet. Január 30-án pedig bajnokit kellett játszani. Azt kérdezem Én, miért mi isszuk meg a levét annak, hogy a rendszerben káosz uralkodik...??!! Hja, továbbá nem január 28-án kértem az idõpontot, hanem egy hónappal elõtte, úgy, hogy akkor még le sem voltak igazolva játékosaim.
16 fõs keretünkbõl csupán 5 játékosnak van érvényes, eredeti sportorvosija, háromnak érvényes, de csak másolt, mert a nagy pályás csapat nem adja ki (ennek több oka van, a legfõbb, hogy a csapatok nem szeretik, ha futsalozik egy játékos...) Két játékosnak a napokban járt le az orvosija. Március 9-ig mi lesz??? Decemberben kértünk idõpontot, kb 50 fõre...
Pontosan a hasonló esetek kényszerítik rá a játékosokat, klubokat, hogy csaljanak, kamu pecsétekkel készítsenek sor mintát az igazolások hátára. Kérdem Én, kinek jó ez? 10 ismerõsbõl 7 nem járt orvosnál évek óta, mégis érvényes igazolással rendelkezik. Ezt pedig tudja minden játékvezetõ, minden fejes, aki csak számít. Mégsem tesznek semmit. Jó ez valakinek?
A játékosnak az az érdeke, hogy tudja biztosan, nincs semmi baja, tudjon játszani. Ha nem kellene hónapokkal ezelõtti, órára, percre történõ bejelentkezés után is órákat várni a sorára, elmenne orvoshoz. Magamból indulok ki. Mivel azonban a leigazolt játékos csak valóban hónapokkal késõbb jut orvoshoz, pecséthez, nem tud meccset játszani hosszú ideig. Mi a teendõ??? Keresünk egy havert, akinek van valami orvos ismerõse. Majd Õ telepatikusan átvizsgálja, miután pedig természetesen semmi baja sincs, lepecsételi az orvosi igazolást. Ennyi. Így akár két nap múlva bajnokit játszhat a játékos.
Itt jövök Én a képbe. Egy megbízható, becsületes csapatvezetõ, aki nem csinál hasonlót. Igaz, hogy mindenki így csinálja, Én konzervatív vagyok, szeretek a csapattal orvoshoz rohangálni, erõsíteni a csapat szellemet. Leigazoltam iksz játékost, tudomásul vettem, hogy március 9-ig a fele nem tud majd játszani, mert olyan jó ez a magyar rendszer. Nem szaladgáltam ismerõsök ismerõse után, kamu pecsétekért.
Mindezek után még úgy fest, Mi leszünk majd a fekete bárányok, holott mindenki, aki esetleg pályára léphetett volna, érvényes orvosival rendelkezik. Így jártunk, ez van.
Azért õszintén kíváncsi lennék, hogy az NB II-es mezõny kb. 120 játékosa közül hányan vannak olyanok, akik valóban elmentek a kórházba, kivizsgálták Õket és annak megkoronázásaként került a papírra a pecsét...
Nem egyszerûbb azokban a bajnokságokban játszani, ahol semmi sem kell??? Nem kell csalni, csak játszani, a foci szeretetéért.
Vagy... A felkészülési mérkõzéseken, ahol a próbajátékosok is szerepelnek, a fele csapatnak nincs érvényes orvosija, hogyan vezet a játékvezetõ??? Miért vezet??? Senki sem tudja. Miért ne lehetne saját felelõsségre játszani? A játékvezetõnek van a legkevesebb köze a problémáinkhoz... Teszi a dolgát. Olyan szabályokat kell betartatnia, amelyek esetleg teljesen feleslegesek...
Most pedig, ha már így kidühöngtem magamat, értékelném a "barátságos bajnoki mérkõzést"...
Fiatalokkal teletûzdelt játékosokkal léptünk pályára, mellettük több rutinos, idõsebb srác szabott volna fazont a csapatnak. A fiatalok nagyon ügyes, tehetséges labdarúgók, akik belekóstoltak a futsal ízébe. Számunkra minden bajnoki mérkõzés egy felkészülési meccs, tehát abszolút nem érdekel az eredmény, hány gólt kapunk, vagy mennyit rúgunk. Sokkal fontosabb, hogy szokjuk a légkört, a szabályokkal alaposan megismerkedjünk, illetve bátran felvállaljuk magunkat. A mérkõzés nagy részében ugyanis minden labdatartásnál attól rettegtünk, mi lesz, ha elveszítjük a játékszert... Naaaa, mi lesz??? Leszakad az ég?? Nem. Sokat kell gyakorolni, sokat kell hibázni ahhoz, hogy kialakuljon valami pozitív dolog. Úgy érzem, hogy erõsödtünk, azaz komolyabb játékerõt képviselünk, mint õsszel, a kérdés csak az, mire megyünk majd ezzel. Bízom a fiúkban, a lelkesedésükben. A Fortunának köszönjük a lehetõséget, hogy játszhattunk, illetve sokat tanulhattunk tõlük. Pierog József nagyon szimpatikus volt ezúttal, jól felkészítette csapatát, sportszerûen játszottak. Gratulálok a gyõzelmükhöz, amit a pályán elértek, illetve sajnálom a technikai problémákat...
Erdei - Kling, Komendát A., Guti, Szalay Cserék: Vitányi, Skripek, László.
Hajrá Fiúk!!!
Guti Dávid
