Székely válogatott - Magyar válogatott 3-7 (0-3)
Székelyudvarhely, 1000 nézõ
Székely válogatott: Klein -, Szõcs L, Csoma A, Gazda, Mihály
Cserék: Csoma F, Mánya, Szabó Zs, Máté, Birtalan, Szõcs L, Nagy Zs, Bajkó, Bíró Péter
Edzõ: Jakab Zoltán
Magyar válogatott: Tihanyi - Trencsényi, Harnisch, Dróth, Nagy T
Cserék:Pallai , Lovas, Szeghy, Szécsi, Rábl, Temesi, Fehér
Edzõ: Márkus Ákos
Góllövõk: Rábl 3, Nagy T, Dróth,Harnisch, Lovas
A második mérkõzésre Székelyudvarhelyen került sor a két magyarul beszélõ válogatott között. A magyar csapat Kézdivásárhelyen aludt, majd a reggeli után utazott Udvarhelyre. Útközben megálltak a vadregényes Szent Anna tónál, ahol megcsodálhatták Erdély egyik szépségét a sok-sok közül. Az út közbeni beszélgetés során kiderült, hogy a küldöttségünknek szinte nincs is olyan tagja, amely valamilyen rokoni szálon ne kötõdne Erdélyhez. Olyannyira, hogy Szécsi Barna - aki most elõsször húzhatta magára a magyar válogatott mezét - székelyudvarhelyi, magyar állampolgár.
A második mérkõzés este nyolc órakkor kezdõdött, mintegy ezer nézõ elõtt. A két csapat találkozóin ezidáig nem sikerült még soha gyõznie a magyar válogatottnak, és bizony ez most sem volt várható annak tükrében, hogy a keretben sok fiatal játékos kapott meghívást. Reméljük, hogy sok idõ múltán úgy emlékeznek majd erre vissza, mint hosszú válogatott pályafutásuk elsõ mérkõzéseinek egyikére. A találkozót a felpaprikázódott fiatal csapat kezdte jobban, és a második perc után, már három komoly lehetõséget puskáztak el Trencsényiék. Szerencsére ez nem szegte kedvüket és sorban rugdosták a szebbnél szebb gólokat. Jakab Zoltán, a székelyek sokszoros román válogatott edzõje cserélgette a játékosait, de a félidõre magabiztos 3-0-ás vezetéssel vonulhattak pihenõre a magyar fiatalok.
A szünet után azonnal góllal keztek a székelyek, jelezve, hogy meg akarják fordítani az eredményt. Azonnal válaszoltak a "tinik", azaz felvették a kesztyût. A székelyek lehozták a kapust és innentõl kezdve végig presszió alatt tartották a magyarokat ezzel a taktikával. Sikerült is még kétszer megzörgetniük a remekül védõ Tihanyi hálóját, de ezen az estén nem bírtak a ragyogóan játszó, megfiatalított csapatunkat. Mindenki dicséretet érdemel, de ki kell emelni még közülük is a három gólt szerzõ Rábl Jánost.
A székely medvéket a saját barlangjában sikerült megszelídíteni a magyar fiataloknak. Nagy fegyvertény ez, hiszen az ellenfélnél sokszoros román válogatottak, és bajnokok játszottak, és bizony ezt a csapatot az úgynevezett aranycsapatunknak sem sikerült legyõznie anno.
Márkus Ákos: Nagyon boldog vagyok és büszke a játékosainkra, mert egy kiváló Székely válogatottat gyõztünk le ma este, a saját "barlangjában". Példaértékû hozzáállás, és az eltervezett taktika elemek remek megvalósítása jellemezte az egész mérkõzésen a játékunkat. Sikerült végig irányítani a játékot, aminek köszönhetõen a futsal minden szépségét megcsillantottuk a szépszámú székely-magyar közönség elõtt. Külön köszönet Jakab Zoltánnak és mindenkinek Székelyföldön és itthon egyaránt, aki lehetõvé tette ezt a túrát ennek a csapatnak, amelyik bizonyította rájuk lehet mindig számítani.
