Szeghy Szabolcs Dunaújvárosba igazolt
2018.01.28 | 15:45
Riportot készített új játékosával a Dunaújvárosfutsal:
Szeghy Szabolcs az egyik friss igazolásunk. Az Aramisban nevelkedett, 2008-ban kezdett el náluk játszani. Onnét két évre Győrbe, majd a BME-be és a Vasasba került, végül visszatért az első klubjába. A tavaszi szezont nálunk, a DUNAFERR DUE RENALPIN FC játékosaként fogja kezdeni.
Elég talányos utat jártál be a klubok között!
- Azt gondoltam, hogy mindenhol valami új kihívás vár, aminek szerettem volna megfelelni. Volt úgy, hogy jobban, máskor kevésbé sikerült. Budapestiként nehezebb a csapatválasztás, mert a munka mellett kell olyan egyesületet kell találni, ahol összeegyeztethetőek az elfoglaltságok. Ez gyakran nem elégíti ki azt a vágyat, hogy milyen szinten szeretném a futsalt játszani. A cél persze az, hogy minél magasabbra jussak el.
Mi hozott ide ?
- A kihívások! Úgy gondolom, hogy ez egy a bajnoki címre esélyes egyesület. Talán egy döntő játszásáig is eljuthat a csapat, ami nekem is nagyon imponálna.
Melyik a kedvenc posztod?
- Egy pár éve még azt mondtam volna, hogy a szélén szeretek játszani, de ma már egyre inkább a hátsó pozícióba kerülök. Nyilván azért mert, ahogy idősödök, egyre nagyobb rutint szerzek, és oda általában a tapasztaltabb játékosokat áálítják. Szerintem a védekezés az erősségem.
Nem vagy egy robusztus alkat, inkább a fineszes védőt hozod?
- Talán a kettő egyvelegét. Az biztos, hogy tőlem nem fognak becsúszó szereléseket látni, viszont megpróbálom olvasni a játékot, és a keménységet egy kicsit az ésszel kombinálva teszem a dolgomat.
Mikortól állsz a mieink közé?
- Sajnos jelenleg egy kis részleges oldalszalag sérülésem hátráltat, amit december végén szereztem. Remélhetőleg február derekán már lassan visszatérhetek. Talán éppen az Aramis ellen.
Nem fog fájni értük a szíved?
- Mivel a nevelő egyesületemről van szó, ezért különleges helyet foglalnak el az életemben. A mostani elköszönésünkkor barátsággal váltunk el egymástól. Kimondtuk, hogy még előfordulhat, hogy egyszer visszatérek hozzájuk.
Ismered a mi játékosainkat?
- A nagyobb részük egyáltalán nem számít ismeretlennek. Mivel szerencsére egypárszor megfordultam a válogatottban, onnét ismerem az ott játszókat. A Horváth Norbi és a Hosszú Ádi a korosztályomból való, őket barátságból fakadóan is ismerem. Azt szeretném, ha a minél sikeresebb szezonzárás érdekében mindenkivel jól tudnánk együtt dolgozni. Nagyjából ismerem a képességeiket és a mentalitásukat, ezért ezzel nem lehet majd problémánk. Ennél fogva egy jó szezont tudunk majd együtt befutni.
- Balogh Tamás -
