Befejezte elsõ szezonját egyetemünk futsalcsapata a magyar kispályás labdarugó-bajnokság második vonalában. Feledhetõ kudarcok, hatalmas gyõzelmek, edzõváltás - egy szó, mint száz, mozgalmas félév végéhez érkeztünk.
A 2008-as esztendõben megalakult egy sportszervezet, mely kötõdik is az ELTE-hez (a sportreferensek az alapítói), meg nem is (önálló jogi személy). Ez az ELTE SE.
Szakosztályai sportágak sokaságát reprezentálják, megtalálható itt a kézilabdásoktól kezdve az országúti kerékpárosokon át mindenki.
Miután a kispályás labdarúgás (futsal) egyre nagyobb tömegeket vonz hazánkban - jövõre Magyarország rendezi a felnõtt Európa-bajnokságot -, egyetemünkön sem volt különösebben nehéz összehozni egy fészekaljnyi csapatot. Így született meg az ELTE SE futsalcsapata.
A koordinációs feladatokat Godány Balázs, a gárda védõjátékosa vállalta magára. A feladat nem ígérkezett egyszerûnek. A hivatalos szabályoknak megfelelõ méretû pályát kellett találni, össze kellett állítani az edzések menetrendjét, labdákat vásárolni, tagdíjat szedni, és természetesen gyõzni, gyõzni és gyõzni.
A csapat tagjai a legkülönbözõbb csatornákon keresztül érkeztek, sokan a bölcsész-bajnokság élcsapataiból (Elhagyott Tanegység - Godány Balázs, Vörös László, Wéber Zoltán; Al-Kalioda - Simon Gábor) kerültek be, néhányan a TTK-s bajnokság aranycsapatából jöttek (Torpedo Vodka - Eöri János, Ternyák Miklós), de olyan is volt, aki korábban a Közgáz Ligában nyerte a bajnokságokat (Gránátvörösök - Siklós Özséb).
A játékos-edzõi feladatokat az NB 1.-es múlttal bíró Németh József (Jaga) vállalta magára, a hazai mérkõzéseit a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola csodálatosan felújított tornacsarnokában játszotta csapatunk.
Annak ellenére, hogy a srácok abszolút újoncként vágtak neki a bajnokságnak, fantasztikus gyõzelmi sorozattal kezdték szereplésüket. Az elsõ három meccsen sorozatban a Dunavarsány (5-2), a Törökszentmiklós (6-1, idegenben) és az AC Villám (11-1) is fejet hajtott az ELTE elõtt.
Szinte hihetetlen, de csapatunk ekkor pontazonossággal a második helyen állt. Ezután azonban jött két kijózanító erejû pofon a két legizmosabb gárda, a Miskolc és a Gyöngyös ellen.
Az egyetemisták viszont összeszorították a fogukat, és megmutatták erejüket. A hátralévõ öt mérkõzésen veretlenek maradtak, és az õszi idény végén 18 ponttal, bronzérmes pozícióból várták a karácsonyi bejglit.
Eközben a Magyar Kupa - mérkõzések is elindultak, ahol csapatunk a bajnokságnál is fényesebb eredményt ért el, hiszen a Fortuna Dupont kiverésével a legjobb négy közé verekedte magát.
Itt két hatalmas mérkõzésre került sor, mégpedig nem kisebb ellenfél, mint, a volt válogatott Horváth Ferencet is a soraiban tudó Ferencváros ellen!
A fiúk remekül helytálltak, mert ugyan összesítésben sima Fradi-továbbjutást ünnepelhettek a zöld-fehérek fanatikusai, az ellenfél edzõje (az ugyancsak volt válogatott Kénoszt Ferenc) és játékosai a visszavágón megemelték a kalapjukat az eltések teljesítménye elõtt.
A kupabúcsút követõen a csapat edzõjétõl is megvált, ezután igazi tréner nélkül edzettek tovább az egyetemisták.
A bajnokság második fele sajnos jóval gyengébbre sikeredett az elsõnél, aminek több oka is volt.
Az egyik a sorsolás szeszélye, melynek következtében 11 meccsbõl hatszor, a három legerõsebb gárdával (Miskolc, Gyöngyös, Debrecen) kellett megküzdeni.
A másik pedig a sérültek számának folyamatos emelkedése. Ternyák Miki rögtön az elején kivált, Makai Máté a végére „durrant be", de Evanics Martin és Godány Balázs is hagyott ki mérkõzéseket kisebb-nagyobb nyavalyák miatt.
Mindezek ellenére hazai pályán például 3-0-ra nyertünk a bronzérmes DEAC ellen, remek sikerekbõl tehát a második félévben sem volt hiány.
Az ELTE SE végül az ötödik helyen zárta a küzdelmeket, ami szép reményekre jogosít fel. Az erõviszonyokat felmérte a csapat, a következõ szezonban már kellõ tapasztalattal és hasonló elszántsággal indulhat harcba az egyetemista gárda.
Mert, hogy lesz jövõ évi indulás, afelõl semmi kétség. Hallgassuk meg Godány Balázs „technikai igazgató" szezonzáró nyilatkozatát:
„ Az induláskor a felsõházba kerülést céloztuk meg, azon belül is a dobogóra szerettünk volna odaérni. Ez nem sikerült, így némiképp csalódást okoztunk saját magunknak. Ezzel viszont leegyszerûsödik a képlet: jövõre a bronzérem megszerzése a minimális célkitûzés.
Az idény második felében találkoztunk többször az erõsebb ellenfelekkel, és sérültjeink száma is megsokasodott, ezzel magyarázható leginkább a gyengébb zárás.
A legjobb meccsünket talán a Kupában játszottuk, az NB 1.-es játékosokkal is felálló Dupont ellen, de a - bajnokságból kiemelkedõ - Gyöngyös elleni, egygólos vereségeink alkalmával is jól pörögtünk.
Az egész szezon során mutatott játékáért két játékost szeretnék kiemelni: Vörös Laci a kapuban brillírozott, Eöri Jani pedig a pálya minden szegletén feltûnt, és csapatkapitányként is megállta a helyét.
A következõ idényben minden csapatnak indítania kell egy húsz éven aluli gárdát is, úgyhogy sok szeretettel várunk futsalcsapatunkba minden 1989-es születésû vagy ennél fiatalabb, a kispályás focit valamilyen szinten ûzõ ELTE-hallgatót! Õk külön bajnokságban indulnak majd, a legjobbak viszont felkerülhetnek hozzánk a felnõtt csapatba is. Gyertek!
Akit élne a lehetõséggel, annak íme, egy kis ízelítõ hazánk profi kispályás labdarúgásából: http://www.futsal-hungary.hu.
Amennyiben bármilyen kérdésetek lenne a csapatba kerüléssel kapcsolatban, hívjátok bátran Godány Balázst: 06 30 6847826!
Hajrá ELTE!!
Gabay Balázs
Elte Online
