Magyarországon elég ritka dolog az idegenlégiósok szerepeltetése a futsalban, elvétve találhatunk rá példát. A bajnok MVFC-ben azonban nem is egy külföldi játszik, és több magyar válogatottban szereplõ játékos után Safar Tony bemutatkozhatott Románia együttesében az õsszel, akit az eddigi szereplésérõl kérdeztünk.
Hogyan kerültél képbe a román válogatottnál?
Idén augusztusban a berettyóújfalui Szent István Kupára meghívást kapott a román bajnok CIP Déva is, akiknek az edzõje Sito Rivera a román válogatottat is irányítja. Látott játszani a lengyel klub ellen, tetszett neki a teljesítményem, s habár a Déva ellen nem tudtam pályára lépni, és a horvátok ellen is keveset játszottam fáradtság miatt, mégis érdeklõdött, hogy lenne-e kedvem Románia válogatottjában szerepelni. Közben folyamatban volt a magyar állampolgárságom ügye is, hiszen Kozma Mihály is szívesen számolt volna velem, de nem bírtam azt kivárni, és megragadtam ezt a lehetõséget.
Az elsõ mérkõzés milyen volt szülõhazád színeiben?
Keveset játszottam a belgák ellen az elsõ összecsapáson, 2-2-re végeztünk azon a mérkõzésen. Erõs ellenfél a belga együttes, és jó érzés volt ott lenni elõször a válogatottban. A második meccsen több szerepet kaptam, ott 3-1-re mi diadalmaskodtunk.
A csapattársak, a fogadtatás milyen volt?
Jól fogadott mindenki, kedvesek voltak velem.
Ismertél-e valakit korábbról?
Ion Al Ioanit ismertem jobban, hiszen õ a berettyóújfalui csapattársam, Victor Cosmin Togoi barátja, de most már Lupuval és Dobrével értem meg legjobban magam. Velük beszélek a legtöbbet, ha Déván járok szívesen fogadnak mindig, ha kell, szállást is adnak, befogadtak.
A vb ezüstérmes spanyolok ellen gólt is szereztél.
A spanyolok ellen nem volt semmi veszítenivalónk, jól ment a játék, sikerült gólt is szereznem, aminek nagyon örültem, és életem legfontosabb találatának tartom. Luis Amadonak, a világ egyik legjobb kapusának gólt rúgni nagyon nagy élmény.
A közelmúltban pedig következtek az ukránok.
Ukrajna inkább védekezõ csapat, inkább kontráznak, azt nagyon jól csinálják, nehéz ellenük játszani. Vezettünk az elsõ találkozón harminc percig 1-0-ra, majd kikaptunk 7-5-re, nyílt lett a játék a végére. A másik meccsen már az elsõ mérkõzés tapasztalatait leszûrve az egyik sor csak támadott, a másik csak védekezett, és gyõztünk is 2-1-re, benne voltam az elsõ sorban, aminek nagyon örültem.
Milyennek ismerted meg Sito Riverát? Mik a spanyol szakember tervei?
Szeretné kijuttatni a csapatot a világbajnokságra, és ott a legjobb nyolc közé, minél elõkelõbb helyre várja Romániát. Nagyon jó edzõnek tartom. A dévaiak mesélték, hogy mióta átvette a tréningek irányítását megismerték mi az a futsal, és rájöttek, hogy eddig csak kispályáztak. Nagyon profi, csak ezzel foglalkozik, sok anyaga van a sportágról, sok ismerettel rendelkezik.
Eddig jól alakult a helyzeted, hiszen az utóbbi idõben mindig meghívót kaptál. Veled mennyire számolnak a közeljövõben, mi errõl a meglátásod?
Öt meccsen játszottam eddig, és a napokban kerestek a szövetségbõl, hogy az olaszok elleni keretnek is a tagja leszek. December 13-án kell utaznunk, és 15-16-án játszunk ellenük. Ha ugyanúgy tudok teljesíteni a mérkõzéseken, mint eddig, akkor ott leszek továbbra is a válogatottban, és úgy érzem kedvel a szövetségi kapitány is, hiszen õ hozott oda, õ figyelt fel rám, s hallottam másoktól is, hogy szereti a játékomat. Én is azon vagyok, hogy továbbra is fejlõdjek, és bizonyítsak, hogy igenis ott a helyem. Eddig jól sikerült, remélem ezután is ez lesz a jellemzõ.
Mennyire kerül szóba Magyarország a román játékosok között? Általad azért jobban érdekelheti õket talán hazánk futsalja is.
Annyira nem szokott ez téma lenni. Azt azonban mondták, hogy a székelyudvarhelyi légióskodásukból ismerik Kozma Mihályt, akit remek szakembernek tartanak, dícsérték õt a Déva játékosai, de Gyurcsányi Zsoltot, Lódi Tamást és Balázs Zoltánt is nagyra értékelik, jó játékosokat ismertek meg bennük.
Milyen érzések lennének benned, ha a magyar válogatott ellen kellene játszani?
Jó érzés lenne, szeretnék egyszer a csapattársaim ellen játszani...
Brumár László
Safar Tony a válogatottságról
2009.12.06 | 00:00