Jó pár hete nem sikerült tájékoztatnunk a csapat körüli történésekrõl szurkolóinkat, de azért, akiknek közel van a szívéhez a Rubeola, azok természetesen végig követték az elmúlt hetek/hónapok eseményeit. A csapat a kiesés kútjának legmélyebb fenekérõl kûzdötte vissza magát és jutott el oda, hogy mostanra büszkén jelenthetjük ki: A Rubeola FC Csömör változatlanul tagja az NB.I.-nek! Annak a ligának, amelynek alapító tagja, amelynek alapító tagjai közül mára csak ketten maradtak. A csömöri gárdán kívül az Öreg Hölgy (Aramis) büszkélkedhet azzal, hogy a kezdetek óta részese ennek a csodálatos játéknak.
A sárga-feketék úgy õrizték meg a tagságot, hogy az alapszakaszban a legutolsó helyen végeztek! Fantasztikus menetelést mutatott be Takó Mester csapata és elõbb az Újpest, majd a Miskolc, legvégül pedig a Külker testén keresztül sikerült visszamasírozni az elitbe! Soha még egy ilyen szezont. A legendás csapat, ahol már az is kudarc volt, ha nem végzett a dobogón, Zsámár László, Lõrinczy Zoltán, Simon Balázs és Milkovits István gárdája majdnem kihullott a második vonalba, ami ugye jelen pillanatban a legalsó osztályt jelenti.
Hosszú út vezetett idáig, hiszen már a tavalyi szezon sem a gyõzelmektõl volt hangos, de az idei õsz egyenesen katasztrófálisra sikeredett. A töménytelen fiatal ugyan lehetõséget kapott, de sokan közülük nem értettették meg, hogy milyen nagy a tét és milyen nagy lehetõséget is kaptak a sorstól... A sorozatos vereségek után a veterán Kilik Balázs igyekezett stabilizálni a csapatot, majd pedig januárban megérkezett a Takó Csaba vezette újpesti különítmény és hozzáfogott a csapat megmentéséhez. A tavaszi fordulókban érezhetõen és láthatóan javult a játék, megindult a pontok gyûjtögetése is, de ez még kevésnek tûnt a bennmaradáshoz. A csoda a rájátszásban következett be. Addigra Takó mester is ráérzett az „öregek-fiatalok" ideális arányára, valamint saját játékával is igyekezett jócskán hozzátenni a sikerhez.
Bármilyen furcsa, de a fordulópont az Újpest elleni nagyarányú vereség után következett be, mert akkor érzett rá mindenki, hogy itt tényleg nagy baj is lehet. Szerencsére az idõsebbek, mint Kilik, Pelles, Kerényi, Fülep igazi vezérek tudtak lenni és a tehetséges fiatalokkal (Tihanyi,Vadászi, Horváth, Smeló) kiegészülve megoldották a feladatot. Jó döntés volt a télen harcolni és minden követ megmozgatni Egle László maradásáért, hiszen nagyon régen rúgott Rubeola játékos ilyen sok gólt a bajnokságban. S bár az UTE búcsúztatása után mindenki fellélegzett, utólag kiderült, hogy az semmi nem volt a hátralévõ izgalmakhoz képest.
Elõbb a könnyed miskolci gyõzelem után Sipos Öcsinek kellett fordítani Csömörön (három gól+gólpassz), hogy a látszólag könnyebb Külkerrel meccselhessünk, majd a sétagaloppnak ígérkezõ Külker párharc változott horrorfilm-forgatássá... Súlyfeleslegekrõl és motivációs problémákról érkeztek a hírek, az NB. I.-ben korábban már ilyen-olyan néven (Dupont,Fortuna,Vasas) megfordult csapat/játékosok háza tájáról, ami kicsit elaltatta a tigrisek éberségét. A korábban már több etapban a Major úton is fel-felbukkant Kovacsics Károllyal viszont nem számoltak a mieink, így bekövetkezett a 7-3-as Külker gyõzelemmel végzõdõ elsõ csata.
A Rubeola Kávézóban már-már a következõ NB.II.-es szezon keretét állítgatták össze a vendégek, állítólag Vrana Péter is bejelentkezett, de a Rubi szív úgy látszik mégis tudott még egy nagyot dobbanni... Ki másról szólhatna az utolsó meccs, mint azokról, akik megmentették a szégyentõl a 2004-es szezon bajnokát? A veterán csapatkapitány Kilik Balázs, aki ûzte, hajtotta az övéit, Pelles András, aki mindig ott van, amikor szükség van rá, Smeló Dávid, aki méltó utóda lett a Rubeola nagy kûzdõinek, mint Laczina Gábor, Kuczi Zsolt vagy éppen Kézi Gábor. Takó Csaba, aki elment 2005-ben, de már akkor tudta, hogy egyszer visszatér Csömörre. Nos az egész keretet nem akarjuk felsorolni, de tényleg mindenki mindent megtett azért, hogy a 2011-2012-es szezonban is legyen futsal NB.I. a faluban.
Mégis volt még egy srác, akin talán nem látszott, hogy megviseli a helyzet, de a hozzá közel állók tudták, hogy egy világ omlana össze benne, ha szeretett csapata kiesne. Akik látták a bemelegítést, azok láttak valami furcsa dacot és haragot Nagy Zoltán szemében. Õ, aki abszolút kiegészítõ embernek került a gárdába még valamikor 1992-ben. Cserejátékosnak, hogy, ha már mindenki megsérült, elfáradt, akkor legyen valaki, akire számítani lehet... Cserejátékosból lett cserekapus, hol elsõszámú, hol pedig harmadik számú. Neki nem számított semmi, csak a Rubeola mellett lehessen. Mosta a szerelést, hozta-vitte a játékosokat néha úgy, hogy hónapokig nem játszhatott... Nagy Zoltán szertáros, cserekapus, cserejátékos ezen az estén két perccel a vége elõtt úgy érezte, hogy elõre kell mennie, mert bajban a Club. Nagy Zoltán 3-1-es csömöri vezetésnél, vagyis vesztett helyzetben két gólt rúgott és ezzel megmentette a csapatot. Csodálatos izgalmak közepette egy csodálatos mérkõzésen, akkor amikor már szinte semmi esély nem volt a gyõzelemre! 27 mp-el a vége elõtt született az ötödik hazai gól. Az utána következõ hangulatot nem tudjuk felidézni... Aki ott volt soha nem felejti el...
Állva maradt tehát a Rubeola egy olyan bajnokság után, ahol utolsó helyen végzett ugyan, de a rájátszásban minden erejét mozgósítva csodát tett. A csapat heroikus küzdelme és a fiúk teljesítménye csak a 2004-es bajnoki címhez mérhetõ, mert ugyan itt az osztályváltás elkerülése volt a cél, de ezzel a kerettel a mostani lehetõségeinkkel ez is egy csodálatos eredménynek számít. A rájátszás elsõ párharcában vesztett állásból (1-2) sikerült fordítani, úgy, hogy az ellenfél egy nagyarányú gyõzelmet is magáénak tudhatott. A második körben Miskolcon úgy sikerült nyerni, hogy a rendes játékidõ utolsó percében egyenlített a csapat (Nagy Zoltán megint...), majd a hosszabbításnak szintén az utolsó percében szerezte meg a gyõzelmet. A hazai meccsen öt perccel a vége elõtt még két góllal vezettek a borsodiak, a Külker elleni csodát pedig már említettük. Egy ilyen gárdát kár lett volna elveszíteni a hazai futsalnak! Szép volt fiúk! Hajrá Csömör!
Rájátszásból még nem közölt eredmények, statisztikák:
2011.május 2.
RFC Csömör - UTE 2-10 (0-4)
RFC: Nagy Z.- Kilik, Fülep, Horváth B., Egle, Molnár, Vadászi, Kurucz, Takó, Németh, Pelles, Smeló
Gól: Kurucz, Smeló
Mj: Pelles András
2011. május 5.
UTE - RFC Csömör 3-2 (2-1)
RFC: Nagy Z.- Kilik, Smeló, Fülep, Egle, Molnár, Dénes, Kovács, Horváth B., Németh, Takó, Kerényi
Gól: Smeló, Takó
Mj: Smeló Dávid
2011. május 9.
RFC Csömör- UTE 5-4 (2-1)
RFC: Nagy Z.- Kilik, Smeló, Fülep, Egle, Dénes, Horváth B., Kovács, Molnár, Sipos, Takó, Kerényi
Gól: Kovács, Egle, Kilik, Egle, Takó
MJ: Kilik Balázs
2011. május 16.
Borsod Volán - RFC Csömör 6-7 (4-1, 5-5, 5-6)
RFC: Molnár - Kilik, Fülep, Egle, Smeló, Nagy Z., Horváth B., Takó, Kurucz, Ruszin, Vadászi
Gól: Vadászi, Smeló, Kurucz, Egle, Nagy Z., Egle, Egle
Mj: Nagy Zoltán, Smeló Dávid
2011. május 19.
RFC Csömör - Borsod Volán 4-2 (0-2)
RFC: Molnár - Smeló, Kerényi, Sipos, Kurucz, Nagy Z., Ruszin, Vadászi, Dénes, Kilik, Horváth B.
Gól: Sipos, Sipos, Sipos, Smeló
Mj: Sipos Adrián
2011. május 30.
Külker SC - RFC Csömör 7-3 (3-1)
RFC: Nagy Z.- Smeló, Kilik, Fülep, Egle, Molnár, Horváth B., Kerényi, Kovács, Kurucz, Ruszin, Sipos
Gól: Egle, Kerényi, Smeló
MJ: Kurucz László
2011. június 6.
RFC Csömör - Külker SC 5-1 (2-0)
RFC: Nagy Z.- Kilik, Fülep, Egle, Smeló, Takó, Sipos, Ruszin, Pelles, Horváth B., Kerényi, Molnár
Gól: Fülep, Takó, Egle, Nagy Z.,Nagy Z.
Mj: Nagy Zoltán
- Kalapiczky
