Tisztelt Sportbarátok !
Szép napot !
Indult így a péntek reggelem és készültem a hétvégére, de a szokásos reggeli sajtószemlémet nem hagyhattam ki és a forró kávé mellet átolvastam a megyei lapot illetve idõsödõ sportemberként a nekem megszokott Nemzeti Sportot.
A nyomtatott média után következett az internet, élén a www.futsal-hungary.hu, de itt el is akadtam és gyorsan „beborult az ég".
Elsõre nem úgy tûnt, hogy jönnek a viharfelhõk, hisz Kozma Mihály tollából származó írás nagyon reálisan értékeli a jelenlegi Futsal helyzetet a labdarúgáson belül.
Aktív Futsal bizottsági tag koromban én is sokszor próbáltam feltenni a kérdést - Mi a Futsal? - Hol a helyünk a magyar labdarúgásban? - és bõszen kértem a többi tagot, hogy elõször ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg, de úgy, hogy ne „hazudjunk" magunknak. Majd a válaszok ismeretében kialakíthatunk egy stratégiát, ami mentén elõre „lökdöshetjük" a Futsal szekerét.
Egyszóval az írásban megfogalmazottakkal EGYETÉRTEK és szerintem, sokan osztják ezen véleményt.
De eljutottam az írás STRANDLABDARÚGÁST érintõ részéhez és már kavarogtak a „viharfelhõk". Többször is végigolvastam és igyekeztem értelmezni a sorokat - Ez, hogy kerül most ide? - tettem fel a kérdést.
Nem értettem, hogy ha valaki az írás elsõ részében kuncsorog a nagytestvérnél és bizonygatja, hogy õ milyen nagy hasznára van a labdarúgásnak és összefogásra buzdít az miért üti a hasonló cipõben járó szakágat. Ja és úgy, hogy a FIFA és az UEFA , FUTSAL és STRANDLABDARÚGÓ bizottságokat üzemeltet.
Akkor játszunk egy kicsit, idézzünk az írásból.
1,) Elõször, cseréljük ki a következõ szavakat:
futsal = strandlabdarúgás; nagypályás = futsal;
hétvégi = bajnoki; hétfõt = nyarat
"Elsõ látásra úgy tûnik a strandlabdarúgás csak haszonélvezõje a futsal játéknak, hiszen onnan érkeznek a játékosok, versenyeztetésük, és a képzésük is ott folyik. Sokan mintegy kiegészítõ sportra, de még inkább a normális munkát akadályozó, ezért tiltandó játékként tekintenek a legtöbben sportágunkra. Valljuk meg, jelenlegi helyzetünkben, ebben nagyon sok az igazságtartalom. A futsal edzõk, a bajnoki mérkõzések kipihenésére szánják a nyarat, míg mi éppen ezt az idõpontot használjuk fel a versenyeztetésre. A nem kívánt sérülések mindenkit sújtanak, de ebben mi vagyunk számukra a plusz rizikófaktor. A FIFA és az UEFA, azonban az egyetemes labdarúgás részének tekinti játékunkat, nem kezeli külön sportágként, amely csak szervezetileg kapcsolódik a labdarúgó szövetségekhez.
Mi tehát a magyar labdarúgásnak a része, de egy önálló szakága vagyunk!"
Jól érzem, hogy ez így is értelmes?
2,) Következõ idézetek szintén igazak a strandlabdarúgásra is!
- itt cserélgetni sem kell -
„A nagypályáról visszahullók, technikailag már kiképzett fiatalok tehát nem vesznek el a magyar labdarúgásból, itt tudjuk õket tartani. Sõt, talán meg tudjuk nyerni azokat is, akik az ifibõl kikerülnek, és a feljebb már nem lépõk népes táborához tartoznak. Azokat, akik az egyetemekre, fõiskolára bejutva, vagy éppen munkát vállalva, már nem szövögetnek komolyabb terveket a nagypályán. Õk azok, akik nagy számban elvesznek a labdarúgás számára, ha mi nem tudunk nekik lehetõséget nyújtani."
----
„Sportágunk azonban képes lehet az önálló életre is. Egy bizonyos életkori szakaszig tehát aktív segítséget nyújthatunk, utána már jóval kevesebb a lehetõség a közös munkára, de ha önálló utánpótlás bázissal rendelkezünk a nagypályáról lehulló morzsákat is fel tudjuk csipegetni. Éppen ezért a futsal fejlesztési terv elkészítésekor figyelembe kell venni a nagypályás fejlesztési tervet is, hiszen ezek nagyvonalakban meg kell, hogy egyezzenek. A közös érdekeket kell megkeresni, kihangsúlyozni, és összehangolni. A magyar labdarúgásnak, így az MLSZ-nek is alapvetõ érdeke, hogy egymás mellett fejlõdhessünk, és átjárást biztosíthassunk egyik szakágból a másikba."
----
Milyen érdekes, nézõpont kérdése minden, persze tiszteletben tartom, hogy mindenkinek van véleménye, de amellett nem tudok szó nélkül elmenni, aki azt az elvet vallja, hogy - Dögöljön meg a szomszéd tehene! - és remélem, hogy ezen vélemény nem a megfelelés vágy terméke.
Kérdezném, hogyan akadályozta a strandlabdarúgás a futsal bajnokság és válogatott munkáját?
Egyébként köszönjük a verbuválásra adott tippet és igyekszünk megfogadni, hiszen a futsalban már bevált!
Természetesen nem okoskodni akartam, hanem megérteni az írást és a szándékot, miért üti a másikat, aki ugyan olyan cipõben jár, igaz mert idõsebb egy kicsivel nagyobbat hordhat!
Én a továbbiakban is az összefogás híve vagyok és a félreértés elkerülése végett tisztáznám, hogy nem a futsal pályákat szeretném felhomokozni.
A magyar labdarúgás érdeke, hogy minél többen játsszák a sportágat és mindegy, hogy teremben, salakon, homokban, nagypályán vagy kispályán.
Lényeg a LABDARÚGÁS!
A végére Esterházy Péter - Utazás a tizenhatos mélyére - címû írásából ragadnék ki egy részletet.
„ az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert a csapat jó, hanem mert a miénk. Ha beállt ez a birtokviszony, akkor könnyen el is tudjuk mondani, mért jó a csapat, mért érezzük oly közel hozzánk, mért látjuk egy-egy sikerült szezonban a saját életünket tükrözõdni."
Izsvák Zsolt
