Jó éve volt eddig a gyõri sportnak. Az Audi ETO kézilabdás lányai kupát és bajnokságot nyertek. A focisták harmadikok lettek a nemzeti bajnokságban, s jogot szereztek a nemzetközi szereplésre. A Duna Takarék ETO futsalcsapat bejutott a Bajnokok Ligájába: a hazai kupában és a bajnokságban is aranyérmet szereztek Milyen része van ezekben a sikerekben a város sportpolitikájának? - errõl is kérdeztük Bolla Péter kabinetfõnököt, a futsalklub tiszteletbeli elnökét.
Mi a titka annak, hogy gyakorlatilag másfél év alatt sikerült felfuttatni, népszerûvé és eredményessé tenni futsalt Gyõrött?
A titok ennek a sportágnak a természetében, a vezetõk szakszerûen lelkes erõfeszítésében, a játékosok profizmusában, csapatszellemében, a szponzorok bizalmában, a gyõri közönség nyitottságában, valamint a város elkötelezett támogatásában rejlik.
Mit tud ez a játék, mitõl vonzó és közkedvelt Brazíliában, Spanyolországban, Portugáliában, s a futballnagyhatalmak nemzeteinek többségében?
Nagyfokú ügyességet, technikát követelõ, izgalmas sportág a futsal. Bevallom, amikor másfél évvel ezelõtt Horváth Cs. Attila s a Magyar Labdarúgó Szövetség megkeresett, hogy az idén januárban Magyarországon rendezik meg a futsal Európa-bajnokságot, s szeretnék, ha Gyõr közremûködne futsalközpontként, magam sem sokat tudtam róla. A sportban az én szakterületem a labdarúgás, s arra voltam különösen kíváncsi: miként tudott olyan egyéniségeket adni a focinak a futsal, mint például Ronaldinho vagy Ronaldo. Az derült ki számomra, hogy a futsal kiemelkedõ szerephez juthat a labdarúgás utánpótlás-nevelésében. Az általános és középiskolákban, de az egyetemeken is a fiúk szeretnek focizni, ám az oktatási intézményekben általában nincs nagy focipálya. A futsal viszont teremsport, a feltételei a legtöbb iskolában adottak.
Korábban is adottak voltak, mégsem terjedt el a fiatalok körében.
Itt rejlik a következõ titok. Ahhoz ugyanis, hogy a gyerekek, fiatalok elkezdjenek egy sportot, ahhoz követhetõ példaképek, kézzel fogható sikerek kellenek. Ahogy Gyõrben válogatott, sõt, nemzetközi szintû játékosok mérkõztek meg ellenfeleikkel, érdekessé vált számukra a futsal, egyre több iskolában alakultak csapatok.
Ennek a sportnak a gyõri karrierje nem indult biztató elõjelekkel. Az Európa-bajnokságon rosszul szerepelt Magyarország, s a válogatott játékosok többsége akkor már a gyõri egyesületé volt. Sõt, a válogatott edzõje irányította a gyõriek szakmai munkáját is.
Így van. Sokan kételkedtek abban, hogy sikerül talpra állni, s a Gyõr színeiben sikeresen szerepelni. A sporttól én azt is megtanultam, hogy a legfõbb érték a bizalom. Ezt a tõlünk kapott bizalmat a csapat és vezetõje, s a játékosok meg is hálálták. Igaz, a télen erõsítenünk kellett. Willian Nerist közvetlenül Brazíliából szerzõdtettük. Ion Al-Ioani pedig Romániából érkezett hozzánk.
Nem félõ, hogy a külföldiek elõbb-utóbb kiszorítják a magyar játékosokat?
Nem, ugyanis nagyon vigyázunk arra, hogy néhány, kiemelkedõ képességû külföldi erõsítse ugyan a csapatot, de az együttes tagjainak többsége magyar, s lehetõleg a késõbbiekben minél több gyõri legyen.
Jó éve volt a gyõri sportnak. Az Audi ETO kézilabdás lányai, valamint a Duna Takarék futsalosai is bajnokságot nyertek a kupa mellett, a focicsapat bronzérmes lett, a kosaras lányok a negyedik helyen zártak. Milyen része lehet a sikerben Gyõr sportpolitikájának, sportkoncepciójának?
2006 óta alapvetõen más szemléletet honosítottunk meg Gyõr sportéletében. Közismert, hogy - Borkai Zsolt polgármester úr programja alapján - a város mindenkori költségvetésének egy százalékát a sportra fordítjuk, s ezzel országosan is alkalmazható példát teremtettünk. Legalább ennyire fontos azonban az a törekvés, hogy egyre több gyerek, fiatal mozogjon, sportoljon. Az Európai Unión belül Magyarországon sportolnak a legkevesebben, s az egészséges táplálkozás tekintetében is a sor végén állunk. Ha többet mozognánk, egészségesebben élnénk, akkor kevesebbet kellene gyógyításra költenünk. Márpedig egy egészséges polgárokból álló nemzet versenyképesebb, boldogabb. Ezért is szükség van a sportban s az egészségügyben is a rendszerváltásra. Ezt ismerte fel az új kormány.
A város mit profitál a sportsikerekbõl?
Elõször is fontos marketingértéke van, a nemzetközi porondon szereplõ csapatok elviszik a város jó hírét, felkeltik irántunk a kíváncsiságot. Ezenkívül a sportsikerekben egymásra talál a sportoló és közönsége, közösen élik meg az élményt. Nem is beszélve arról, hogy hány fiatal kezd el sportolni a sikerek hatására.
Mit vár a futsalcsapattól a Bajnokok Ligájában?
Tudni kell, hogy a Bajnokok Ligájában az UEFA összes tagországának a bajnokai indulnak. Négyes csoportokba osztják az együtteseket, melyek egy-egy hétvégén tornaszerûen mérkõznek meg egymással. A legjobb kettõ mindig tovább jut. Azt szeretnénk, ha az egyik négyes csapat tornájának mi adhatnánk otthont, s itt sikeresen szerepelnénk.
Kabinetfõnök úr, lesz Gyõrnek méltó sportcsarnoka?
Lesz. Most már eggyel több ok van rá, hogy legyen, hiszen a jelentõsebb futsalmeccsek is sok embert vonzanak.
A sikerek láttán gondolom szponzorokat is könnyebb lesz találni.
Igen, bár eddig is sokan támogatták a csapatot. Elõrehaladott tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a Rába Nyrt. lesz a névadó szponzorunk, s akkor a csapat Rába ETO néven léphet a pályára. Ez pedig igazán jól csengõ név Gyõrött.
Említsük meg azokat a szakembereket, akik különösen sokat tettek a sikerért.
Sokan vannak, mindenekelõtt a játékosok, Kozma Mihály edzõ, aztán Horváth Cs. Attila, Drucskó Zoltán, Hannich Péter, s Vincze Ottó... és még hosszan sorolhatnám.
www.gyorinap.hu
