Tényleg olyan volt, mint egy osztálytalálkozó, a Szuperkupadöntõt megelõzõ, kötetlen, borkóstolással egybekötött délután, amikor sportágunk alapító atyái gyûltek össze egy kis nosztalgiázásra. Sokadmagammal ugyanolyan várakozással és kíváncsisággal vártuk a pillanatot, amikor megláthatjuk egymást, mint amikor hosszú szünet után a gimnáziumi osztálytársakkal találkozik az ember. Mintha csak tegnap váltunk volna el egymástól ott tudtuk folytatni, ahol évekkel ezelõtt abbamaradt.
Humoros és hõsies történetek kerültek elõ a régmúltból, amelyekre mindenki másképpen emlékezett már. Ki nyert és ki veszített akkor az már lényegtelen, de érdekes módon mindenkiben csak a gyõztes mérkõzések emléke maradt meg.
Ritter Imi egykori szövetségi kapitányunk, az Aramis legendás csapatának legyõzhetetlenségérõl emelt ki példákat az egyesület közel harminc éves múltjából, amire Orbán Miki, és Farkas Tóni a Külker SC egykori vezetõi, valamikori riválisként rendszerint másképpen emlékeztek. Igaz, õk sem tudtak olyan történettel elõállni, amibõl egyértelmûen gyõztesként tudtak volna kijönni. Ugratások viccelõdések, szép és csodálatos emlékek a hõskorból.
Jó volt látni a csöndes és mindig halk szavú Boldizsár Józsit, aki a Miskolc környéki futsalt fogta össze egykor, vagy azt a Dajka Lacit, aki sportágunk vezetõje volt valamikor, és mint MLSZ elnökségi tag sokat segített abban, hogy a válogatottunkat komolyabban vegyék. Elérte azt, hogy egységes szerelésünk legyen, és a nemzeti csapathoz méltó körülmények között készülhessünk nemzetközi megmérettetéseinkre. Ott volt egykori segítõje, Oczella Laci is a sportág egykori mindenese, valamint azok közül a legendás játékvezetõk közül kettõ, Herbály Lajos és Hornyák Lajos, akik elsõkként tanulták meg a szabályokat, és a kezdet kezdetén, elsõkként vezették a mérkõzéseket bajnokságunkban. Jelen volt Csiki Károly, aki az MLSZ szervezési osztályának legendás vezetõje volt egykor, és az a Pintér Robi is, akivel elsõk között töltötték be a futsal válogatottunk technikai vezetõi szerepkörét. Hetvenhét évesen is eljött közénk Sári Géza bácsi, aki rövid ideig szintén kapitánya volt válogatottunknak, és akitõl pályaedzõjeként a játék alapjait kezdtem ellesni. Megjelent Bodor Feri az egykori 5+1-es szabálykönyv alkotó, és Vida Péter Debrecenbõl. Eljöttek azok is, akik a hõskortól velünk vannak, és még mindig szerepet vállalnak sportágunkban. Sosi, Csaszi, Kis Jani, Király Gabi, Raga, és az a Kárász Pista, akirõl még most sem hiszem el, hogy az utóbbi évekig nélkülözhetetlen szereplõje volt sportágunknak, és most már nem vállal semmilyen szerepet nálunk. Remélem nem felejtettem ki senkit, vagy ha igen, akkor elnézést kérek. Voltak, akik persze nem tudtak eljönni, de lélekben biztosan velünk voltak. Talán majd egy következõ alkalommal.
Örömmel láttam viszont azt a Kasza Janit, aki bár csak nyolc és fél éve kapcsolódott sportágunkhoz, de mára már nélkülözhetetlen szereplõje lett futsal közéletünknek. Az õ személye kapcsol bennünket a jövõhöz is, hiszen az EB döntõ megrendezésének legfõbb irányítójaként sokat tehet sportágunk sikeréért. Mint ahogyan azok a kiváló emberek is a hõskorból, akik azon a kupadöntõ elõtti délutánon összegyûltek Gyöngyösön. Tapasztalatukkal, ötleteikkel, kapcsolatredszerükkel, tudnának segíteni még most is, ha már közvetlen szerepet nem is vállalnak el szeretett sportágunkban. Talán a következõ osztálytalálkozón majd errõl is beszélgethetünk.
KOZMA MIHÁLY
