Lehet persze, hogy a futsal-Eb rendezési joga az elveszített magyar-horvát Eb-pályázat „hozadéka" - de ez már aligha fontos. Hiszen a kedden rajtoló esemény (cseh mintára) növekedési pályára állíthatja a sportágat, közben jelentõs bevételhez juthat a turisztika, és - ha sikerrel veszik az akadályokat - a játékosok is milliókkal gazdagodhatnak.
Ne sokat tûnõdjünk, hogy a honi sportvezetõk talpraesettségének, vagy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) jóindulatának köszönhetjük a futsal Eb rendezését, mert nem érdemes; a végén úgyis kiderül, hogy az egyik nincs a másik nélkül, és fordítva.
„Kezdjük az elején: az európai szervezet ez idáig egyáltalán nem rendezett hazánkban felnõtt labdarúgó-eseményt" - emelte ki Ragadics Ferenc, az UEFA futsal-bizottságának magyar tagja.
„Ha egy olyan hatalmas és erõs szervezet, mint az európai szövetség úgy dönt, házigazdái lehetünk egy ilyen rangos tornának, joggal lehetünk büszkék a rendezésre - hangsúlyozta Dénes Ferenc sportközgazdász. - És ez még akkor is igaz, ha úgy sejtjük: az UEFA döntése valahol az elveszített magyar-horvát Eb-pályázat hozadéka - mondhatnám, amolyan vigaszdíj."
Ez azonban mit sem von le azok érdemeibõl, akik a magyar Európa-bajnokság mellett kardoskodtak.
„Kettõezer-ötben Csehország adott otthont a tornának - emlékeztetett Ragadics Ferenc. - Az akkori Eb-rendezés növekedési pályára állította az ország sportágát; támogatók, szponzorok látták meg a futsalban rejlõ lehetõségeket, a szövetség felfuttatta a válogatottat, amely csatlakozott a kontinens elitjéhez, és ma is ott van. Hasonló szándékoktól vezérelve döntöttünk a pályázat benyújtása mellett. Reménykedtünk, reménykedünk, talán nekünk is sikerülhet az elõrelépés."
Mégis, „családi viszály" ütötte fel a fejét: a feltörekvõ sportág legfõbb ellenlábasa a tömegsportszerû, 5+1-es labdarúgás lett.
„A csehek az Európa-bajnokság után egyetlen tollvonással megszüntették az öt plusz egyet, mindenhol a futsal szabályai szerint kezdtek játszani" - nyomatékosította Ragadics Ferenc.
További bizakodásra adhat okot, hogy a hazai futsalbajnokság sokakat megigézett, a magyar válogatott mérkõzéseire pedig az összes jegyet eladták már. A Papp László Budapest Sportarénában a szervezõk azt a szintet is megnyitották, amelyet egyébként nemigen szoktak, de a „felszabaduló" helyekre alig egy nap alatt elkapkodták a maradék belépõket.
„A jegyeladás is bizonyítja, hogy kiéheztünk a rangos sporteseményekre - hozta fel Dénes Ferenc. - Az érdeklõdést fokozza, hogy magyar résztvevõnek szoríthatunk. Az Európa-bajnokság erõsíti a futsal helyét, javítja megítélését, különösen akkor, ha a csapat eredményes. A helyszíneken szurkoló több mint hétezer nézõ a bizonyítéka, hogy a sportág is a szórakoztatóipar része lehet."
A televíziós társaságok viszont egyelõre óvatosan kapkodnak a közvetítési jogokért. „A futsal egyre népszerûbb, ezt korábban, a heti rendszerességgel jelentkezõ magazinmûsorunk fogadtatásán is lemérhettük - mondta Hesz Máté, a Sport Klub fõszerkesztõje. - Többek között ezért is döntöttünk úgy, hogy közvetítjük az Eb-mérkõzéseket. Természetesen a magyar válogatott összecsapásai elsõbbséget élveznek, igyekszünk az érdeklõdõkkel úgy megismertetni a játék szabályait, hogy közben legyen kinek szurkolni is."
Az Európa-bajnokságot az UEFA szervezi, így a csaknem egymilliárd forintos költségeket saját büdzséjébõl fedezi, persze azzal a feltétellel, hogy a bevételek a szervezet kasszájába vándorolnak. Ám ettõl még hazánk biztos nyertese a rendezvénynek.
„Debrecenbõl jövök, a válogatottak játékosai és kísérõi nemrég csekkoltak be a szállodába - árulta el Dénes Ferenc. - Õk itt esznek, isznak, ezért a helyszínek turisztikai forgalma emelkedik, az állam pedig adó formájában gyarapíthatja a bevételeit."
Csakhogy amit az állam „elvesz", abbõl most valamit vissza is ad a futsalnak.
„Tíz napra teljesen ingyen és bérmentve biztosította számunkra a Budapest Sportarénát - árulta el Ragadics Ferenc, - sõt a válogatott tagjai vasárnap a Parlamentben vendégeskedtek."
Közben az MLSZ elnöksége úgy döntött, hogy a csapat ötmillió forintot kap prémiumként, ha továbbjut a csoportkörbõl - és további ötöt, ha a negyeddöntõt is sikerrel veszi. Tehát az elõdöntõbe jutáskor tízmillió forintot kell tizennégy felé osztani, így nem tûnik rossznak a labdarúgók javadalmazása. Ha pedig azt vesszük, hogy a finálé gyõztese egyenesen az UEFA elnökétõl, Michel Platinitõl veheti át a díjat, mindent mondhatunk a kedden rajtoló Európa-bajnokságra, csak azt nem, hogy komolytalan.
S azért vigyázzunk a „kispályás" jelzõvel is...
VÉLEMÉNYEK - MIT VÁR AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGTÓL?
Lipcsei Péter, a Ferencváros csapatkapitánya: - Már megbeszéltem a fiaimmal, hogy a budapesti mérkõzéseken ott leszünk. Egyébként rendkívül kedvelem a kispályás futballt, és ezáltal szerettem meg a futsalt is, noha számos különbség van a két játék között. Mindenesetre élvezetes, jó meccseket várok, természetesen magyar gyõzelmekkel.
Sándor Tamás, a DVSC korábbi labdarúgója: - A sportágat azóta követem figyelmesebben, amióta Kozma Mihály a szövetségi kapitány. Remélem, a Fõnix Csarnokban is pályára lép a magyar válogatott, azon a meccsen biztosan ott leszek, mint ahogy az olasz-ukránon is, hiszen elõtte a fiam csapata a futsal diákolimpia megyei döntõjét játssza.
Kabát Péter, az Újpest csatára: - Figyelemmel kísérem az eseményeket, és úgy gondolom, telt ház lesz Budapesten és Debrecenben is. Sajnálom, hogy egyik találkozón sem tudok ott lenni a lelátón, hiszen hétfõtõl Bükfürdõn edzõtáborozunk. De azért remélem, a vezetõk lehetõvé teszik, hogy televízióban nézhessük a magyar meccseket.
VOLESZÁK GÁBOR
www.nemzetisport.hu
