MVFC – ETO FC 0-1
2015.10.31 | 16:32
A világ mégsem omlott össze
Berettyóújfaluban régen voltak ilyen sokan futsal meccsen, mint pénteken este. A meccs megkezdése után tízperccel még közel húszméteres sor kígyózott a bejáratnál. Talán a tavalyi Bl-selejtező mérkőzésekre voltak ennyien kíváncsiak. Mindenesetre a szurkolók jól ráéreztek, hogy érdemes lesz kilátogatni a Pálfi István Rendezvénycsarnokba, mert, ha sok gólt nem is, de egy igazán remek futsal meccset láthattak.
A találkozó első félideje inkább a Mezei-Villé volt, pedig a győriek kezdtek nagyobb lendülettel és az első percekben ők irányították a játékot. Majd nagyjából három perc után a hazaiak kezébe került a karmesteri pálca. A vendégek igyekeztek kihasználni támadóik magasságbeli fölényét, de ez nem igazán sikerült, mert az újfalui védők jól helyezkedtek és rendre elfejelték a felpasszolt labdákat. A Mezei rendkívül fegyelmezetten védekezett – bár ugyanezt az ETO-ról is elmondhatjuk - Trenycsényiék Dróth és Juanra életveszélyes lefordulásai ellen, egymást besegítve, közös erővel léptek fel. Lüktető, élvezetes, szikrázóan kemény, de mégis sportszerű játék folyt a pályán. Két jól felkészült csapat küzdött egymás ellen és érezhető volt, hogy sok gól most sem lesz, akár egyetlenegy hiba eldöntheti a meccset. A korábbi Mezei-Győr rangadón előfordult esetekkel szemben, ezúttal nem volt semmi felesleges színészkedés, műbalhé vagy kakaskodás. Az első játékrészben végülis gólt nem hozott, de volt több kisebb-nagyobb lehetőség mindkét oldalon. Ezek közül Dávid Richárd helyzete jelentette a legnagyobb veszélyt a kapura, a hazaiak játékosának lövése azonban célt tévesztett.
Már az első félidő sem volt rossz, a második viszont még az előzőnél is jobb lett. A vendégek rátettek egy lapáttal az iramra, többet kockáztattak, miáltal egyre több helyzet akadt itt is, ott is. Tihanyit és Matkovicsot is többször próbára tették a támadók, azonban mindkét hálóőr biztosan őrizte kapuját. Valószínűleg Amranié volt a félidő legnagyobb helyzete, azonban a 26. percben hat méterről a léc fölé emelte a labdát. A hajrához közeledve egyre fokozottabbá vált a kérdés, hogy a hazai játékosok meddig fogják bírni a mérkőzés tempóját. Mert a Mezei kispadján ugyan ültek bőven, de Turzó mester csak a legjobbakat forgatta a mezőnyben. Végül, azt mondhatjuk, hogy akadt egy két-három perces holtpont a játékukban, azonban Trencsényiék bekapott gól nélkül átvészelték ezt az időszakot is. Sőt. Egy-egy védelmi hibát követően Rábl és Dávid előtt is ott volt a lehetőség, ám előbbi mellé, míg utóbbi Matkovicsba lőtte a labdát. Az utolsó percekben szinte minden akció gólveszélyt teremtett, a nézőtéren felváltva sóhajtoztak és bosszankodtak, attól függően, hogy éppen melyik oldalon maradt ki a ziccer. Klocskó helyzetét követően, mikor is egy felívelt labdát centikkel fejelt a kapufa mellé, már elkönyveltük magunkban, hogy igazságos döntetlen születetik a mérkőzésen, mikor egy gyors kontrából az ETO megszerezte a mérkőzés egyetlen találatát. Egy indítást követően, Dróth a baloldalról megpróbálta átemelni a labdát a kint álló Tihanyin, aki még ujjheggyel még éppen bele tudott ütni a játékszerbe, amit az érkező Alex hat méterről a hálóba fejelt (0-1). A Mezei a középkezdéshez öt mezőnyjátékossal állt oda, ám az egyenlítéshez, már ez sem segített.
Az 5,6 tized másodperccel a lefújás előtt kapott gól természetesen letaglózta a berettyóújfaluiakat, néhány pillanat alatt szinte egy világ omlott össze a rendezvénycsarnokban. Érthető, hiszen úgy érezhették, ha a győzelem nem is, de a döntetlen megvan, ám a sport és a futsal már csak ilyen. Viszont kár búslakodni, szombaton reggel is felkelt a nap és ahol ilyen csapat van ott nincs miért keseregni.
A Mezei-Vill és az ETO ezúttal is kitűnő, emlékezetes meccset vívott, mindkét gárda maximális elismerést érdemel. Hozzátartozik a találkozó értékeléséhez, hogy a játékvezetők ezúttal - egy-két kisebb hibától eltekintve - közel tökéletesen, nagyvonalúan és korrekten vezették a mérkőzést, így a dicséret nekik is jár. Akárcsak a közönségnek, akik remélhetőleg egyre többször töltik meg az arénát.
MVFC Berettyóújfalu - ETO FC Győr 0-1 (0-0)
Berettyóújfalu, 2015.10.30. 1500 néző
Játékvezető: Solymosi András, Czene-Joó Ádám, Zimonyi Péter
MVFC: Tihanyi Csaba - Rábl János, Trencsényi János, Szabó Péter, Dávid Richárd
Csere: Vulovic David, Nagy István, Klochko Dmytro, Komáromi Péter, Stanic Srdan, Nagy Imre, László Márk, Harmati Tamás, Sánta János Attila
Vezetőedző: Turzó József
ETO: Matkovics Gábor - Calvo Rodriguez Juan Ramon, Rick Gabriel, Harnisch Ákos, Drahovsky Tomas
Csere: Dróth Zoltán, Lódi Tamás, Seidler Michal, Amrani Fouad, Constantino Vinas Alejandro, Sáhó Kristóf, Jakatics Ádám, Farkas Bence, Alasztics Marcell
Vezetőedző: Illa Sole Jordi
Góllövő: Constantino Vinas Alejandro 40’
Sárgalap: Tihanyi Csaba ill. Constantino Vinas Alejandro
Turzó József (MVFC): Sajnálom, hogy a szezon taktikailag legtökéletesebben sikerült mérkőzésén egy grundfocis góllal sikerült kikapnunk. Mindent megtettünk, sokat dolgoztunk, az első félidőben talán mi, míg a másodikban a Győr volt jobb. A megítélésem szerint döntetlenszagú mérkőzésen nem gondoltam volna, hogy egy ilyen gól fog dönteni, csak ez az egy dolog bánt. Aki pályára lépett ma, az jól teljesített, tette a dolgát, a srácok taktikailag fegyelmezettek voltak. Ez van, megyünk tovább!
Jordi Illa (ETO): Gratulálok a csapatomnak, egy nagyon-nagyon fontos meccset nyertünk meg. A mérkőzés előtt nem voltak kedvező jelek az egyik oldalon sem, ahogy a Berettyó, mi sem voltunk a legjobb formában. Minket a sérülések is hátráltattak, ráadásul hétfőn kikaptunk a Dunaújvárostól. Az első félidő jobbára kiegyenlített volt, kevés helyzettel. A második játékrészben már többet támadtunk, azt gondolom, hogy jobbak voltunk és az utolsó pillanatban sikerült megszereznünk a győztes gólt. Egy rendkívül kemény mérkőzés volt, óriási taktikai csatával, ami még értékesebbé teszi a három pontot.
- Molnár Ákos, berettyóhír.hu -
[gallery ids="46135,46137,46139,46140,46141,46143,46145,46147,46148,46150,46153,46154,46157,46159,46162,46163,46165,46167,46168,46169,46171"]
