Mindenki hallgasson a szívére
2019.10.02 | 17:09
A nyári átigazolási időszak talán legnagyobb szenzációjának számított, hogy a Tolna-Mözs ikonja Varga Adél Kiskunfélegyházára igazolt. Azóta Adél az Astrában is hétről-hétre bizonyítja klasszisát. Büszkék vagyunk arra, hogy a kitűnő futsalos először a futsal-hungaryn nyilatkozott klubváltásáról.
Adél ha valakit, akkor Téged aligha kell bemutatni a női futsalt kedvelőknek, ne vedd hízelgésnek, de egyike vagy a legnagyobb játékosegyéniségeknek. Tőled mindig várható valami váratlan húzás. Nyáron is hasonlóra vetemedtél, elhagytad azt a klubot amellyel Téged gyakorlatilag azonosítottak. Gyanítom nem hirtelen felindulásból döntöttél, de azóta is sokan találgatják miért is váltottál? Nálad hitelesebben senki nem tudja az okot.
- Köszönöm szépen a kedves szavakat András. Nem, valóban nem hirtelen felindulásból döntöttem a klubváltás mellett. Tudom, hogy engem mindenki a Tolnával azonosít, és én magam is úgy gondoltam, hogy már nem fogok máshol futsalozni, de másképpen alakult.Úgy éreztem kicsit belefásultam abba, hogy létszám és edzés gondokkal küzdünk már évek óta, így ha nem váltottam volna és nem jön János megkeresése, akkor több mint valószínű, hogy abbahagytam volna az aktív futsalt.
Mit gondoltál régebben a kiskunfélegyházi csapatról, s mennyiben változott véleményed azóta, hogy ide igazoltál?
- Mindig is irigyeltem őket, hiszen rengetegszer megnyerték mind a magyar kupát mind a bajnokságot. Úgy gondoltam hogy nem játszák a futsalt, hiszen ők egy nagypályás csapat, de az új szabály bevezetésével az Astranak teljesen új csapatot kellett építenie. Nem tudtam hogy János milyen edző lehet, de nagyon kellemesen csalódtam. Futsal specifikus, kreatív és kemény edéseket tart.
Mennyiben és miben másabb az edzésmunka az Astrában mint amit amit eddig megszoktál?
- Az utóbbi időhöz képest, a mostani edzéseink az Astrában sokkal fárasztóbbak és keményebbek. Mindezek mellett természetesen hatékonyak és jó hangulatúak.
Neked eddig védjegyed volt, hogy szinte mindíg magas szintű teljesítménnyel rukkoltál ki, s a gólátlagod is egészen imponáló volt. Vajon új környezetedben, rutinos játékosként képes leszel további fejlődésre vagy a cél tartani az eddigi szintet?
- Szeretnék fejlődni, véleményem szerint képes is leszek rá. Az eddigi szint megtartása pedig úgy gondolom, hogy alap. Egy játékosnak mindig előre felé kell lépnie, és ebben kell gondolkodnia.
A költözésed azzal is járt, hogy munkát is vállaltál. Így, hogy a családi burokból kikerültél, nem tartasz attól, hogy a futsalra kevesebb energiád jut és ez kihathat a teljesitményedre is?
- Otthon is dolgoztam, igaz az nemvolt olyan megterhelő, mint az itteni munkám. Az Unixnál töltött majdnem egy évem elég sokat kivett belőlem, hiszen az egy nagyon pörgős fárasztó munka volt, és hétvégente is kellett dolgozni. Jelenleg munkakereső állapotban vagyok, és általában úgy szoktam keresni, hogy az edzéseket tudjam mellette vállalni. A kérdésedre válaszolva, nem tartok ettől, hiszen ez az élet rendje, mindenki felnő és dolgozni fog, hiszen a fociból nem lehet megélni.
Egyik legjobb barátnőddel Ganczer Hajnival régi vágyatok volt, hogy újra egy csapatban legyetek. Azonnal megtaláltátok a pályán is az összhangot úgy mint régen?
- Hajnival évek óta barátok vagyunk és szerettünk együtt játszani régen is. Ez most sem változott, természetesen az összhang most is megvan.
Számodra a mostani szezonban csak a bajnoki aranyérem és a kupaelsőség jelentené az egyedüli elfogadható eredmény, vagy adott esetben az érem szerzést is sikernek könyvelnéd el?
- Az ére szerzés is nyilván siker, de mint minden valamire való sportoló így én is úgy indulok neki, hogy bajnokságot szeretnék nyerni és kupát is egyaránt.
Ugyanolyan sikerorientált vagy mint pályád kezdetén?
- Természetesen, igen. Győztes típusnak gondolom magam, ha ez esetleg már nem lenne meg bennem, na akkor kell abbahagynom a futsalt.
Ha egy hozzád hasonló tehetséggel megáldott kislány megkeresne, hogy a futsalt vagy a nagypályát válassza, a mai viszonyok mellett mivel tudnád meggyőzni, hogy a kispálya mellett döntsön?
- Nem szeretnék én senkit sem győzködni. Inkább csak annyit mondanék neki, hogy hallgasson a szívére, és ahol jobban érzi magát ott maradjon. Ha ez nagy pálya akkor az, ha futsal akkor az. Anno engem sem győzködött senki, kipróbáltam mind a két sportágat és nekem a futsal tetszett jobban.
Ha a Jóisten úgy döntene, hogy a női futsal jobbítása érdekében három kivánságodat teljesitené mi lenne az?
- Nekem egyetlen kívánságom lenne csak, hogy a női futsalnak több figyelmet szenteljenek.
Azon kívül, hogy vállaltad az interjút megbántál e bármit is az életedben, s ha igen akkor mit?
- Nyilván senki sem tökéletes és bán meg dolgokat az életében, de ezek nem focival kapcsolatosak.
Végezetül szeretném megkérdezni, hogy a futsallal kapcsolatban maradt e még megvalósulatlan álmod?
- Egyetlen álmom van még, szeretnék bajnokságot nyerni.
