Ez a mérkőzés csak emlékeiben volt nevezhető rangadónak, mivel a korábbi csapatok játékoskeretét nem lehet összehasonlítani a jelenlegivel. Nagy szerepe van ebben - különösen a Haladásnál - a pandémiának, és egy kicsit a külföldiek létszámát szabályozó versenykiírásnak is.
A Berettyóújfalu tulajdonképpen a teljes játékoskeretével tudott kiállni - Kártik kivételével - míg a Haladásnál a meghatározó játékosok közül csak Alasztics, Vas és a sérüléséből felépült Henrique állt a rendelkezésére Juanrának.
Az MVFC számára élet-halál kérdése volt a három, de legalább az egy pont, míg a Hali számára most már kezdenek kínossá válni a sorozatos vereségek.
A játék képe ennek megfelelő volt az első félidőben, a vendégek nem kockáztattak, többnyire járatták a labdát, míg a hazaiak próbálkozása meddő volt, szinte védenie sem kellet Mezeinek. Ahogy mondani szokás a tét rányomta a bélyegét a vendégek játékára, míg a hazaiak játékából hiányzott a minőség.
A semleges néző csak reménykedhetett, hogy a második félidőre javulni fog a játék, ám nem így történt. A hazaiak próbálkoztak többet, ám Henrique egyéni próbálkozásai, Vas távoli lövései, vagy Sipos erőteljes centerjátéka kevésnek bizonyult a gólszerzéshez. Aztán némileg meglepetésre vezetést szerzett a Berettyóújfalu. A hazaiaknál az éppen pályán lévő fiatal sor nem reagált le egy pontrúgást, amelyből Sidnei volt eredményes 0-1.
Ezután a Hali mindent egy lapra tett fel, a támadásokat még Alasztics is segítette, ám ekkor már a vendégek kontrái is veszélyesebbek lettek. Egy ilyen eredményeként Sidnei alapvonalról visszajátszott labdáját Nagy Imre vágta a hálóba az utolsó előtti percben, 0-2. Az utolsó percben aztán Henrique passza Rábl lábáról pattant szerencsésen a hazaiak kapujába, 0-3.
Ha a mérkőzés egészét nézzük, a vendéggyőzelem túlzottnak mondható, de úgy is fogalmazhatunk, hogy nagyon tudatos játékkal, profi módon hozták le a mérkőzést Trencsényiék. És tulajdonképpen a sírból hozták vissza az esélyt a felsőházba jutásra, mert most már "csak" hazai pályán kell azt bebiztosítani az utolsó fordulóban a Veszprém ellen.
A hazaiak játékából azt a következtetést lehet levonni, hogy bizony hiába a sok saját fiatal tehetség, hozzájuk még nagyon kellenek a minőséget adó játékosok (Dróth, Simic, Dávid, Luiggi) is. Az idei bajnokságban először maradt gólképtelen a bajnoki címet védő Haladás, amelynek így győznie kell az utolsó fordulóban a TFSE vendégeként, hogy biztosan az első helyen zárja az alapszakaszt.
Haladás VSE - MVFC Berettyóújfalu 0-3 (0-0).
Szombathely, 450 néző,
Vezette: Tamási - Futó - Wittner - Deme
HVSE: Alasztics - Kovács M., Vidák, Sipos, Vas.
Csere: Horváth B., Homlok (kapusok), Szalmás, Knizs, Kárász, Papp, Gerencsér, Volner, Henrique.
Edző: Calvo Rodriguez Juan Ramon.
Berettyóújfalu: Mezei - Horváth N., Rábl, Szabó P., Rafael.
Csere: Sándor, Nagy I., Tóth A., Rétműves, Kártik, Szatmári, Nagy D., Sidnei, Takács.
Edző: Trencsényi János.
Gólszerzők: Sidnei (28.), Nagy I. (39.), Rábl (40.).
