Lappangó betegségek az egyik, komolyabb sérülések a másik oldalon, mégis mindkét fél legalább 12 hadra fogható játékossal érkezett meg a kupamérkõzés helyszínéül szolgáló Alsónémedibe. Amíg a Ferencváros vezetõedzõjének, Fehér Zsoltnak a maródiak listáján szereplõ Horváth Ferenc, Szabó Tamás, Camin Róbert trió pótlása az elsõ és második csapat bõ kerete miatt kevesebb fejfájást okozott, addig Tóth Károly fiai közül többeknek a kórokozókkal szemben is fel kellett venniük a harcot. A téli ruhakollekció mindegyikébõl egy-egy darabot magára öltõ Siklós Özséb állandó megfázással, Varga Zoli mandulagyulladással küszködött, míg az elsõ szezonbeli meccsen két gólt szerzõ Farkas Dezsõ egy lórúgással felérõ, napi 1 grammos antibiotikum adaggal a szervezetében lépett a Pest megyei település iskolájának parkettájára. Mindezek ellenére a zöld-fehérek elleni presztízsharcra így is 13-an jelentkeztek játékra kész állapotban, ami azt jelentette, hogy egyiküknek a nézõtérrõl kell végigizgulni a kupacsatát. Végül a „passport control", azaz a sportorvosi engedélyek tüzetes átnézése oldotta fel ezt a szituációt: pecsét híján a jegyzõkönyvbe gyúróként feltüntetett Lovas Zoltán került kényszerpályára.
Mintegy fél óra lehetett hátra még a kezdésig, amikor néhány lézengõ szurkolót leszámítva a pályaedzõi szerepet magára vállaló, többszörös nagyválogatott Horváth Ferenc által levezényelt gyors és intenzív bemelegítés jelentette a legfõbb látványosságot. Hiába pörgött le már minden bizonnyal ezredik alkalommal is ugyanaz a gyakorlat, a fiatalabbak és az idõsebbek is szó nélkül álltak be a sorba. Szép dolog a tisztelettudás és a profizmus, viszont ekkor még nem sejtettük, hogy mi vár ránk az est hátralevõ részében. A mieink részérõl a legfeltûnõbb jelenségnek a fiainktól eltérõ színû szerelésben fel-alá futkározó Pétervári János számított, akinek 11-es sorszámú meze néhány momentumig kételyeket sorakoztatott fel bennünk. Hihettük volna röplabdából kölcsönzött liberónak vagy klasszikus befejezõ csatárnak, ám néhány vetõdést követõen már teljes bizonyossággal jelenthettük ki, hogy csak véletlenül kerülhetett két 1-es a mezére. Idõközben a nézõtéren körülöttem hirtelen megszaporodtak a ferencvárosi érzelmû sportbarátok, ami egy ELTE SE-s Sportfesztiválos pólóban feszítve nem tûnt életbiztosításnak. Legalábbis mertem remélni, hogy a srácok tesznek arról, hogy ne legyen az.
A meccs elsõ periódusa viszont valóságos pokoljárással ért fel számunkra, ugyanis behátráló védõinket átverve a Fradi gyorsan kétgólos vezetésre tett szert. Amíg a jó rúgótechnikával megáldott Temesi Norbert és Bita László zavartalanul közlekedhetett a széleken, addig együttesünknél úgy tûnt, mintha a két legmagasabb sebességi fokozat kapásból elszállt volna. Alig birtokoltuk a labdát, vagy ha véletlenül mégis hozzánk került, akkor két passzt követõen már az ellen lábain vándorolt tovább. Tombolt a zöld-fehér szurkolótábor, hiszen kedvenceik zöld sasok módjára szárnyaltak és egész pályás letámadásukkal ráerõltették akaratukat az ELTE SE-re. A félidõ derekát átlépve konszolidálódni tûnt a helyzet: férfiúink bátrabban vállalták fel a támadásvezetéseket, Siklós Özséb révén egyre több kreativitást fedezhettünk fel akcióinkban. A sors bizarr fintoraként egy rossz bírói döntés miatt mégis megduplázódott hátrányunk: 2-0-s állásnál három az egyben vezethettünk támadást, amikor az egyik visszaérõ fradista mezénél fogva ráncigálta vissza Árendás „Tonyó" Tomit. Sípszó helyett elõnyszabály következett, labdavesztésünket pedig két egymásutánjában kapott találat és egy utólag elkönyvelt fault követte. Sokk volt ez a javából és ezen még az sem segített, hogy Kömpf Gyula sporttárs utólagosan elismerte tévedésüket. A hatmeccses eltiltása miatt továbbra is csak a nézõtéren helyet foglaló mesterünk kemény - de igazságtartalommal bíró - szavakkal sérelmezte a rá pikkelõ Farkas Balázs ténykedését. Utóbbi a lefújást követõen a jegyzõkönyvbe fel is jegyezte az elhangzottakat, ami nem sok jóval kecsegtet számunkra.
A kilátástalannak tûnõ 0-4-es részeredmény azonban felszabadítóan hatott Tóth Károly tanítványaira, s egy pár perces adok-kapok játék végén a higanymozgású Simon Gábor, a robbanékony Farkas Dezsõ és a jókor jó helyen dekkoló Monspart László révén a pauzáig 3-6-ra alakítottuk az állást. A szünetet jelzõ dudaszó felharsanását követõen mindkét együttes félrevonult a saját öltözõjébe, hogy fejben letisztázzák a történéseket. Ez a mieinknek sikerült jobban, hiszen az egyre több durva szabálytalansággal operáló ferencvárosiakkal szemben csak a focit illetõen vették fel a kesztyût. A csereként beálló Pétervári Jani zseniális védéseivel, Farkas Dezsõ második és Árendás Tomi elsõ találatával minimálisra csökkentettük a mérkõzõ felek közti differenciát, s ekkor morálisan megzuhanni tûnt a Magyarország legnépszerûbb egyletének tartott zöld-fehér gárda. Ezt támasztotta alá az is, hogy a pályán lévõ zöld mezesek többsége folyamatosan jártatta a száját, amit a játékvezetõi hármas gyakorlatilag szó nélkül tûrt. A hat csapatszemélyi begyûjtését szûk nyolc alatt abszolváló vendégek trénere a saját levében forrt játékosaink ostoba faultjai láttán. Egy alkalommal olyan szinten leordította az ártalmatlan helyzetben szabálytalankodó Kovács Norbertet, hogy a csarnok kiváló akusztikájának hála még a község határában is hallhatták dörgedelmeit.
A sikeresen elvégzett Eõri Jani büntetõt követõen olyan lélektanilag kulcsfontosságú szakaszába érkezett a találkozó, melyrõl a bemelegítéskor szívesen vizionáltam. A szégyenteljes búcsú gondolatától ódzkodó zöld-fehérek ekkor tûntek a legsebezhetõbbnek a 40 perc során, ám a kupamérkõzések szépsége - számunkra most keserûsége - abban rejlik, hogy a vezéregyéniségek egyike ilyenkor képes a hátára venni a csapatot. Ezt a szerepet a hétfõi estén Bita László vállalta magára és egy káprázatos erõvel és pontossággal kivitelezett jobblábas lövést követõen újra a IX. kerületiek érezhették nyeregben magukat. Mint késõbb kiderült, ez a lövés statisztikailag is perdöntõ találatnak bizonyult, hiszen a további 4 kapott gólra már nem tudtak együttesünk tagjai válaszolni. Még akkor sem, amikor az utolsó perces kapuslehozatalt a ferencvárosiak számunkra kissé megalázó módon gyakorlás címszaván használták ki. Az eredményjelzõ végül 6-11-nél fejezte be a számlálást, ami az ELTE SE csapatának eddigi egyetlen elsõkörös kupabúcsúját is jelentette egyben. Kudarcnak kell-e megéljük ezt a vereséget? Erre a kérdésre a hazai öltözõbõl kihallatszó tapsnál többet aligha kell hozzáfûznünk.
Meccsindex - 7,43
A meccs színvonala - 9 Ízig-vérig kupacsata. Frappánsan így jellemezhetnénk a látottakat, hiszen a hatalmas elán szép gólokkal, váratlan trükkökkel, heves vérmérséklettel, elszánt tekintetekkel és fordulatos cselekménysorral párosult. Egy pillanatig sem volt érzékelhetõ a csapatok közti osztálykülönbség.
Hangulat - 8 Eleinte ugyan kétségeink akadtak azzal kapcsolatban, hogy érdemes volt-e a találkozót Alsónémedibe hozni, ám a fiainkat rokonszenvesnek tartó helyi lakosok és a több tucatnyi FTC szimpatizáns alaposan kitett magáért hangadás terén.
Sportszerûség - 6 Csíptek, rúgtak, haraptak a zöld mezben tündöklõ IX. kerületiek, míg a hazaiak a durvaságok terén a kesztyût nem felvéve eltökélten küzdöttek minden egyes labdáért. A vendégek részérõl bemutatott szándékos megtaposás és ütés mellett nehezen lehetne szó nélkül elmenni, a trágár megnyilvánulásokat pedig már nem is vettük egy kalap alá a fentiekkel.
Támadófutball ereje - 8 A nyílt sisakos felfogásnak köszönhetõen a mai estén sem lehetett panasz a góltermésre, ráadásul több alkalommal is a kapufán vagy a felsõ lécen csattant a laszti. Soha rosszabb 40 percet!
Edzõi húzások - 7 Egész pályásletámadás vs. átlövésbõl elért gólok. Olyannyira be is vált a mester elgondolása, hogy 6-6-os eredménynél a kiesés szele is megérintette a vendégeket. Ekkor azonban újabb fordulat állt be a mérkõzés menetében és Bita László vezérletével gólokkal büntették védelmi kihagyásainkat.
Játékvezetõ - 5 A pályán látott teljesítmények alapján a leggyengébb láncszem titulusát érdemelték ki. Akkurátus hozzáállásuknak köszönhetõen a második húsz percre teljesen kicsúszott a kezükbõl az irányítás. Szándékos faultok és állandó szövegelések maradtak megtorlatlanul, nem is beszélve az elõnyszabályos szituációk fordított megítélésérõl.
A meccs hõse - 8 A végig agilisan játszó, a hajrában már flikk-flakkos megoldásokkal is elõrukkoló Bita László a lélektani szempontból is döntõnek számító 7. vendéggól megszerzésével érdemelte ki a rovatbeli elsõséget. Fiainknál több jó produkciót is láthattunk, ám mind közül a félidõben beszálló, az egyenlítésünkben oroszlánrészt vállaló Pétervári Jánosé dicsérhetõ leginkább.
Percrõl percre:
1.p.: Jaj de gyorsan jött az elsõ Fradi-gól. Temesi Norbert küldte el egy lövõcsellel Siklós Özsébet a suli büféjéig, majd 7 méterrõl akadálytalanul lõhetett jobbal a megdermedten álló Nagy Gábor kapujának jobb alsó sarkába. 0-1!
2.p.: Bita László is átlövésre szánta el magát a hetes vonaláról, de a gólba tartó kísérletét elõször még remek reflexszel védte Nagy Gábor. A kipattanóra érkezõ Schaffer Bence ellen már nem volt ellenszere a kapusnak, s a hórihorgas játékos másfél lépésrõl nem hibázott. 0-2!
13.p.: Egy rosszul alkalmazott elõnyszabályt követõen az elõzõ találatot „elõkészítõ" Bita László kapott labdát a félpályánál, s azon kettõt tolva 8 méterrõl könnyedén lõhette ki a bal alsó sarkot. 0-3!
13.p.: Temesi Norbert verte meg a bal szélen egy az egyben Béres Istvánt, majd középre centerezett labdájának Balán Gábor adott útmutatást a kapu közepébe. 0-4!
14.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Farkas Dezsõ szerzett harciasan labdát Kun Gábortól, majd a Siklós Özsébbel való kényszerítõzést követõen 2 méterrõl mattolta Veres Ádámot. Itt volt az ideje, hogy éledezzünk, 1-4!
17.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Nagy Gábor kidobását a Kovács Norbertnek kicsit beálló Simon Gábor engedte maga elé, és a ravasz megoldással ajtó-ablak helyzetbe kerülõ támadó lapos gurításával átverte a rárontó Veres Ádámot is. Remek egyéni megoldás,2-4!
18.p.: Nem tartott sokáig az örömünk: Tõsér Gábor és Scheffer Bence bolondította meg egyérintõs passzokkal a hazaiak hátvédsorát, végül utóbbi lövését a kapuból rakétaként kirobbanó Nagy Gábor oldalra paskolta. Sajnos éppen az akciót követõ Tõsér Gábor elé, aki ellenfelét túlugorva 2 és fél méterrõl bólintott az üresen árválkodó kapu közepébe. De ja vué érzésem támadt vasárnapról, 2-5!
20.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A bal szélen ólálkodó Farkas Dezsõ játszotta be a lasztit a kaputól 2 méterre álló Béres Istvánnak, aki briliáns sarkalásával csak a túloldalon álló Monspart Lászlót nem ejtette át. Utóbbinak két lépésrõl (láb)ujjgyakorlatnak számított a ketrecbe lõnie. Egyszerûen zseniális akció, 3-5!
20.p.: Figyeljünk már kicsit jobban srácok! Nem sokkal a középkezdést követõen a bal szélen elviharzó Csordás Dániel úgy fordult le labdástul Simon Gáborról, hogy a játékszert sikerült még benn tartania. Sõt, a hetes vonalához érve a rövid oldalt védõ Nagy Gábor mellett a kapu bal oldalába tekert. 3-6!
27.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Bita László sistergõs bal kapufáját követõen Farkas Dezsõ iramodott meg a bal oldalon, s a pöttyöst nem sokat dédelgetve 8 méterrõl mintaszerûen varrta fel azt a bal felsõ vinklibe. 4-6!
27.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Kiss Gergõ szerzett toronydaru hosszúságú lábaival labdát a vendég térfél közepén, majd a jobbján felfutó Árendás Tamást játszotta meg. Szélsõnk a büntetõterületen belülre érve ütemtelen lövésével alaposan becsapta a frissiben beálló hálóõrt, Hacker Gábort. Még- még- még, ennyi nem elég, 5-6!
29.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Megbosszulta magát a zöldek sok szabálytalansággal tarkított játéka. Balán Gábor faultja már a hatodik volt a második játékrész során, így tízmétereshez jutott az ELTE SE. Eõri János a "lassú gyilkos" módszeréhez ragaszkodva jobbal a terpeszben álló Hacker Gábor mellett a bal alsóba gurított. Az utóbbi percekben kegyetlenül a gázpedálra léptek a fiaink, 6-6!
31.p.: Bita László kevergetett a jobb szélen, majd az õt szerelni kívánó Farkas Dezsõt lerázva jobbosát használva elemi erõvel lõtte ki a kapu jobb oldalát. De nem hiányzott ez most, 6-7!
31.p.: Siklós Özsébre vezethette rá két ferencvárosi játékos a labdát, s az akció kulcsaként Bita László tálalt a jobbján érkezõ Komáromi Péter elé, akinek 5 méterrõl eleresztett lövésével szemben tehetetlennek bizonyult Pétervári János. 6-8!
34.p.: Mintha csak egy lejátszón megnyomták volna a "replay" gombot, csak most más szereposztással. Ezúttal Simon Gábor maradt magára hátul, így Schaffer Bence középre adását Temesi Norbert különösebb nehézségek nélkül válthatta gólra. 6-9!
35.p.: Schaffer Bence vízilabdásokat megszégyenítõ módon tartotta meg két hazai védõ gyûrûjében a rá felpasszolt labdát. Sarokkal a mélységbõl érkezõ Kun Gábort játszotta meg, aki a kiszolgáltatott hálóõrünk mellett a jobb alsóba helyezett. Srácok, ne adjátok még fel, 6-10!
36.p.: Az idõkérés után elvégzett ferencvárosi bedobás a kaputól 6 méterre álló Balán Gábort találta meg, aki némi hezitálást követen a kapu jobb oldalába ágyúzott. Ezzel a góllal alighanem eldõlt a továbbjutás kérdése, 6-11!
Edzõi nyilatkozatok: 
Tóth Károly (ELTE SE): Kitûnõ erõfelmérõnek számított ez a mérkõzés megfiatalított együttesem számára. Az elsõ percek során a srácok a felvázolt elképzeléseimmel ellenkezõ taktikára, bunkerfocira rendezkedtek be. Az átlövésekbõl kapott gyors gólok felbátorították ellenfelünket, minket pedig kissé leblokkolt. Mihelyt szóvá tettem a letámadások hiányát, úgy javultunk fel egyre jobban játékban és eredményben egyaránt. Igyekeztünk stílusosan járatni a labdát és büszkeséggel tölt el, hogy Eõri Jani egyenlítõ góljával a kiesés rémétõl falfehérré váló zöldek végre klubszínüknek megfelelõen viríthattak. Sajnos a meccs végét már nem bírtuk szuflával és a hátul elkövetett helyezkedési hibáknak köszönhetõen továbbjutattuk a Fradit.
Fehér Zsolt (Ferencvárosi TC 6x6 Taxi): A mai összecsapáson a továbbjutás kivívása számított a legfontosabb feladatunknak. Az elsõ percekben jó helyzetkihasználásunk révén megnyugtató különbségû vezetésre tettünk szert, de amikor felszabadultan kezdhettük volna el tenni-venni a labdát, akkor alkalmanként ez könnyelmû megoldásokba csapott át. Így fordulhatott elõ a második játékrész felénél a meccsnullás állás, ám szerencsére az utolsó percekre megrázták magukat a fiaink és magabiztos sikert arattunk. Gratulálunk az ELTE SE-nek jól szervezett játékáért, sok sikert kívánunk nekik a továbbiakra!
Férfi Futsal Magyar Kupa 1. forduló, 2010. október 4.
ELTE SE - Ferencvárosi TC 6x6 Taxi 6 - 11 (3 - 6)
Alsónémedi, 80 nézõ vezette: Farkas B. (Kömpf Gy. ,Rózsa N.)
ELTE SE: Nagy Gábor - Eõri János, Monspart László, Siklós Özséb, Farkas Dezsõ Cserék: Simon Gábor, Árendás Tamás, Varga Zoltán, Stukovszky Tamás, Kiss Gergõ, Pétervári János, Béres István Vezetõedzõ: Tóth Károly
Ferencvárosi TC 6x6 Taxi: Veres Ádám - Temesi Norbert, Scheffer Bence, Bita László, Kun Gábor Cserék: Hacker Gábor, Balán Gábor, Komáromi Péter, Kovács Norbert, Somorai Attila, Tõsér Gábor, Csordás Dániel Vezetõedzõ: Fehér Zsolt
Gólszerzõk: Farkas D. (2), Simon G., Monspart L., Árendás T., Eõri J. illetve Temesi (3), Balán G. (2), Bita L. (2), Scheffer B, Csordás D., Komáromi P., Kun
További eredmények:
Kartali Futsal SE - Üllõ FC Csõ Montage 2 - 6
Újszeged TC - MVFC Berettyóújfalu 3 - 10
Külker SC - Vasas Fortuna Futsal 1 - 4
Gödöllõi Bikák - Káta GSM-Nagykáta Futsal 4 - 3
Admirál-Haladás VSE - Tolna Mözs 14 - 1
Ózd Városi SE - Huszárok Futsal 2 - 1
Monori SE - Colorspectrum Aramis 1 - 5
Salgótarjáni VSE - Érdi Asterix Futsal Club 3 - 7
Szentesi VSC - Borsod Volán Szabadidõközpont késõbb játsszák
Keszthelyi Haladás - Dunaújvárosi Fõiskola 7 - 6
Soroksári TE - Szuperinfó-Vác FSE 3 - 9
MAFC BME - Rákosmenti FC 3 - 1
Újpest FC - Rubeola FC Csömör 4 - 3
SZTE EHÖK SE - GYFBSK-Medical Invesments 2 - 4
Kis Róbert
ELTE Online
fotók forrásai: ftcfutsal.hu
