A torna végeredménye:
1. CIP Deva
2. MVFC Berettyóújfalu
3. MNK Potpican 98
4. GKS Jachym Tychy
CIP Deva - GKS Jachym Tychy 2-2 (0-1)
A román együttes már ezen összecsapás eredménye nélkül megnyerte a tornát, így legjobbjuk, Matei apróbb sérülése miatt nem is lépett pályára, valamint Sito Rivera a fiataloknak is bizalmat szavazott az elõttük álló kétszer húsz percre. A lengyeleknek gyakorlatilag nem volt veszítenivalójuk, egy szoros eredmény elérésében bizakodtak.
Dévai rohamokkal kezdõdött a meccs, ám a lengyelek állták a sarat, és egyre bátrabb játékot mutattak be, most voltak a legkevésbé defenzívek. Kontrák után ziccereket is kialakítottak, ám sokáig érintetlen maradt mindkét háló. A gólcsendet Piotr Slonina szakította meg egy perccel az elsõ félidõ lefújása elõtt.
Meglepetés eredmény volt ez a javából, s hogy még nagyobb legyen a riadalom román oldalon, arról Pawel Szarek gondoskodott, hiszen egy védelmi megingást kihasználva a kapuba talált. Egy percen belül kiegyenlítettek azonban a románok, ez is mutatja csapatuk erõsségét. Több tízméterest is elvégezhetett a Déva, ám mindegyik kimaradt, s pár másodperccel a végsõ sípszó elõtt a Tychy végezhetett el kisbüntetõt. Ha berúgják, a torna legnagyobb meglepetését okozzák a lengyelek, azonban ez nem sikerült nekik, de így sem szégyenkezhet a GKS.
MVFC Berettyóújfalu - MNK Potpican 98 5-5 (2-2)
Az MVFC-nek már egy döntetlen is elég volt a csoport második helyéhez, a horvátoknak azonban mindenképp gyõzni kellett az ezüstérmes pozíció elérésére. Jó hír, hogy Nagy Tamás vállalta a játékot egy nappal korábbi térdsérülése után, azonban a himnuszok elhangzása alatt történt egy negatív esemény is, hiszen a Potpican játékosa, Ivica Strukan hirtelen rosszul lett, s lesétált a pályáról. A berettyóújfalui kórház sürgõsségi osztályára szállították, kivizsgálták, majd visszaengedték a sportcsarnokba, azzal a kitétellel, hogy további sportoláshoz egy teljeskörû sportorvosi vizsgálaton kell átesnie, nem biztos, hogy tovább futsalozhat.
Közben a pályán is zajlottak az események. Fekete Viktor és Leo Mendes góljaival elhúzott a hazai gárda alig három percet követõen, villámrajtot vett tehát a Mezei-Vill. A félidõ felére azonban kiegyenlítettek a horvátok, a mai napon is remekül teljesítõ Patrick Drndic és a fiatal tehetség, Sanel Bojkic révén. A szünetig már nem változott az állás, ám nem állt meg a gólgyártás a pihenõ után sem.
A bosnyák futsal válogatott csapatkapitánya, Alen Lalic a vendégeket hozta elõnybe egy perc elteltével a második félidõben, majd jött Leo Mendes és egalizált. Elszakadni egyik fél sem tudott a másiktól, remek iramú találkozót játszott a magyar és a horvát aranyérmes. Újabb gólváltás következett, majd az utolsó percben szintén tíz másodpercen belül zörgették meg ellenfelük hálóját a csapatok. A meccs utolsó gólja a brazil Leo Mendes nevéhez fûzõdik, s mesterhármasa meghozta számára a mérkõzés legjobb hazai játékosa címet. A másik oldalon Patrick Drndic gyûjtötte be az elismerést.
A meccs után az eredményhírdetés következett, amelyen közremûködött Szendrei József, 14-szeres magyar válogatott kapus, aki a Joma sportszergyártó cég magyarországi képviselõje, valamint Kozma Mihály szövetségi kapitány és Mezei József, az MVFC elnöke. A különdíjak közül a gólkirályi cím Fekete Viktor tulajdonába került, a legjobb kapus a dévai Fabio Rafael, míg a legjobb mezõnyjátékos a román Robert Lupu lett.
A végén a románok örömtáncot lejtettek, nagyon örültek a sikernek, hiszen egy jó mezõnyben sikerült az élen végezniük. Az esemény mind szakmai, mind egyéb szempontból hasznos lehetett mindenki számára, hiszen a mérkõzések mellett szorosabbra fûzhették a kapcsolatokat az együttesek, kialakulhattak újabb barátságok, és mindenki mosolygósan távozott a Kabos Endre Sportcsarnokból.
Szitkó Róbert:
- Úgy érzem, hogy a harmadik mérkõzésre kicsit elfáradtunk, ennek köszönhetõ, hogy fásultan mozogtunk, nem játszottunk jól, végén döntetlenre tudtuk csak hozni a találkozót. Annak örülök, hogy küzdeni tudásból jelesre vizsgáztunk és hogy a második helyet megszereztük. A torna elérte célját, hiszen három jó mérkõzést tudtunk játszani.
Brumár László