- Mikor szerepeltél utoljára a válogatottban, mint játékos?
- 2005-ben az ostravai Európa-bajnokságon a portugálok ellen.
- Most újra visszatértél a nemzeti csapathoz, mint kapusedzõ. Milyen érzésekkel fogadtad el a felkérést?
- Kozma Mihály felkérése, nagyon jó érzés, nagy megtiszteltetés és egy nagy kihívás számomra. A futsalban eltöltött tizenhét év játékos és hat év edzõi tapasztalatát, valamint az utánpótlás korosztályok nevelése során megszerzett ismereteket remélem sikerül hasznosítanom. Bakos Istvánnal kidolgoztunk és felépítettünk a kétezres évek elején egy futsal kapusképzésre vonatkozó szisztémát, ezt a módszert fejlesztettem tovább, a nagy futsal hatalmaktól megtanult ismeretanyaggal. Ezeket szeretném kamatoztatni a minél jobb szereplés elõsegítésének érdekében itt a válogatottnál, ez egy nagy feladat.
- Milyen reményekkel érkeztél a válogatotthoz? Sikerül-e megvalósítani ott, amit elterveztél? Tapasztalatod már van ezen a téren.
- Nagyon pozitív élményeket szereztem, ez volt a második összetartásunk a horvátok elleni találkozó elõtt, legutóbb Görögország ellen dolgozhattam a csapatnál. Az jó kiindulási alap, hogy kiváló kapusokkal rendelkezik Magyarország, úgy a most keretben lévõk, vagy akár a mostani hiányzók tekintetében is. Vannak kimondottan kiforrott technikájú futsal kapusaink, akiknél már nem kell az alapoktól kezdeni mindent. Próbáltam összeszedni azt a tudásanyagot az évek folyamán - akár elsõként saját bõrömön kipróbálva, például 1998-tól a kapuskesztyû nélküli védés -, amivel a legeredményesebben tudom a rám bízott kapusokat munkájukban segíteni. Tényleg nincs más dolgom itt, mint a stáb többi tagjával történt egyeztetés után felkészülni az edzésekre, ott az aznapra tervezetteket jól megvalósítani, természetesen figyelembe véve a kapusok aznapi állapotát. A mérkõzéseken, pedig mentálisan és taktikailag segíteni a kapusokat, ahol Õk maguk bizonyíthatják, a statisztikák mellett, hogy jó úton járunk-e, az eddigi tapasztalat szerint igen.
- A kapusedzéseken túl láthatod a válogatotton belül folyó egyéb szakmai munkát is. Véleményed szerint ehhez a munkához adottak-e a feltételek és a jövõbeli eredményes szerepléshez az Európa-bajnokságon jó alap-e a szakmai stáb felkészültsége?
- Mindenképpen elõrelépés van ezen a téren. Amikor még én is válogatott voltam, akkor is voltak különbözõ feladatkörök, amelyeket az ott dolgozók remekül el is láttak, de most már sokkal nagyobb lehetõségek vannak Kozma Mihály és stábjának kezében. A stáb minden tagján lehet látni, hogy felkészült szakember, törekszenek arra, hogy mindig a legjobbat hozzák ki magukból, és ennek köszönhetõen sokkal erõsebb ez a szakmai háttér. Jelenleg néhány klub, jóval többet foglalkozik szisztematikusan a futsallal, ami megkönnyíti a mi munkánkat is. A 2005-ös EB óta eltelt idõben mi is tudtuk magunkat képezni, mi is léptünk elõrébb, aminek köszönhetõen mindenképpen szakmailag erõsebbek vagyunk és remélem, hogy tudjuk tartani a lépést a világgal. Szeretném, hogy jobb helyezést érjünk el az Európa-bajnokságon, mint a legutóbbi nyolcadik.
- Többekkel a mostani csapatból még játszottál együtt, mint például Frank Tamással, a mostani pályaedzõvel is.
- Emlékezetes élményekkel telt az elsõ októberi találkozás itt a válogatottnál, mind az én részemrõl, mind pedig a játékosok részérõl. Volt, aki megkérdezte viccesen, hogy „Elkezdtük a fiatalítást a válogatottnál?", akkor még nem tudott semmit az érkezésemrõl. Mostanra már letisztult mindenki elõtt kinek milyen feladatköre van jelenleg, és ez maximálisan jól mûködik. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy Tamással nagyon jól tudunk együtt dolgozni, remélem, legalább olyan szép sikereket élhetünk meg együtt edzõként is a válogatottnál, mint játékosként tehettük.
Brumár László
Fotók: Orosz Péter
