Nagy bravúr küszöbén állt a Székelyudvarhely, hiszen három-nullás vezetés után 4-3-ra kapott ki Európa egyik legjobb futsal csapatától. Szégyenkezésre természetesen semmi okuk Madarászéknak, hiszen újfent bizonyították, hogy a legjobb futsalosok közé tartoznak a világon.
Most fordított a helyzet, mint volt az a magyar-ukrán világbajnoki kvalifikációs mérkõzést követõen, ahol több székelyudvarhelyi játékos is szerepelt, hiszen azon a meccsen a hasonló arányú gyõzelem vereséggel ért fel, a zágrábi 3-4 viszont, szinte gyõzelmet jelent.
Különösen értékes ez az eredmény annak fényében (még ha most hirtelenjében egy elszalasztott lehetõségnek tûnik), hogy az SK folyamatosan problémákkal küzdött az utóbbi idõben, kulcsjátékosok sérülten vállalták a játékot, nem jöttek úgy az eredmények, ahogyan azt elõre eltervezték.
Kozma Mihály sokadszor bizonyította, a vereség ellenére is, hogy minden mérkõzésre meg tudja találni azt a taktikát, amely a leghatékonyabb a leendõ ellenfél ellen. El tudta azt érni, hogy a Dinamo Moszkvának kelljen futni az eredmény után, s ez mindenképpen dícséretes.
Az orosz csapat azért is tartozik Európa, sõt a világ élvonalába, mert az ilyen szituációkat is remekül tudja kezelni. Több példa is volt hasonló esetekre a magyar futsal közelmúltjában. Emlékezhetünk például a Gödöllõ-Murcia összecsapásra, ahol a spanyolok hasonló módon nyertek, vagy legutóbb Debrecenben a Shakhtar Donyeck a Székelyudvarhely következõ riválisa, a Nacional Zagreb ellen hozta vissza a sírból a meccset.
Molnár Miklós, a Sport Klub alelnöke érthetõen csalódott volt a mérkõzés után, még fel kell dolgozniuk a szombat esti eseményeket, ám nincs megállás, holnap újra bizonyítaniuk kell rátermettségüket a házigazdák ellen.
- Sikerült mindenkit hadra fogni a mérkõzésre, bár páran nem voltak száz százalékos erõállapotban, de azért játszott mindenki. Elég szervezetten, ügyesen védekeztünk, kontrákat próbáltunk indítani. Sikerült is három góllal vezetnünk a fegyelmezett játékunk miatt, de tizenkét perccel a vége elõtt lehozták a kapust, és nyilván nagyon nehéz egy ilyen csapat ellen ennyi ideig az emberhátrányos játékot kihúzni. Nekünk sem sikerült, megfordították a mérkõzést. Sajnos kihagytunk két kisbüntetõt is, de úgy gondolom küzdeni tudásból mindenki jelesre vizsgázott. Kicsi szomorúság van bennünk, egyrészt azért, mert ilyen elõnyrõl kikaptunk, másrészrõl azért, mert ott álltunk a nagy lehetõség kapujában, azt hiszem errõl beszélt volna egész Európa. Elõtte aláírtuk volna ezt az eredményt, így egy kicsit keserû. Óriási volt a nyomás, a Dinamo Moszkva ellen egy ilyen nyomást szinte lehetetlenség kibírni. Nekimegyünk a következõ ellenfélnek, itt nem állunk meg. Lelkileg ugyan egy kicsit össze kell drótozni a társaságot, de megyünk tovább.
