DUNAKESZI KINIZSI FUTSAL - MVFC BERETTYÓÚJFALU
Dunakeszi, 650 nézõJátékvezetõk: Kovács G., Solymosi, Harmat
Dunakeszi: Tóth Gy. - Szijjártó, Kun, Temesi, Sáfár
Cserék: Hegedûs - Tóth K., Szabó, Kovács, Bita, Varga, Takács
Vezetõedzõ: Fehér Zsolt
MVFC: Tihanyi - Lovas, Nagy T., Rábl, Szabó P.
Cserék: Mezei - Trencsényi, Siska, Gál, Sánta, Dávid, Nagy I.
Vezetõedzõ: Turzó József
Sárga lap: Kun
Gólszerzõk: Varga illetve Lovas, Trencsényi (2), Rábl
Nagy várakozás elõzte meg az összecsapást Dunakeszin, hiszen történetük elsõ hazai NBI-s mérkõzésükre készülhettek. Kiváló volt a felvezetés, fellépõkkel, sztárvendégekkel. Annak ellenére, hogy közel egy idõben volt a találkozó a sorsdöntõ VB selejtezõvel, ismét megtelt a lelátó, bár ez a Kinizsi otthonában ez nem meglepõ.
Annak ellenére, hogy a két csapat most találkozott elõször egymással, nem voltak ismeretlenek, hiszen a válogatottban, a hét eleji nemzetközi tornán összesen 8 játékos szerepelt a két csapatból. Minden adott volt egy remek mérkõzéshez.
Jó iramban indult a találkozó, a hazaiak kezdtek aktívabban és egy Bita, illetve egy Temesi helyzettel jelezték, hogy komolyan gondolták a gyõzelmet. Ahogy telt az idõ, a vendégek egyre jobban átvették az irányítást, és több lehetõségük is adódott a gólszerzésre, de több esetben a kapufa, vagy Tóth Gyula bravúrja segített, majd elérkezett a 16. perc, amikor már õ is tehetetlen volt. Az egyik hazai védõ elcsúszott utolsó emberként, amire a vendégek lecsaptak, majd Tóth Gyulát kijátszva végül Lovas emelt a hazai kapuba. 0-1 A maradék pár percben tovább növelhették volna elõnyüket Ráblék, de többi lehetõségüket elpuskázták.
Fordulás után a játék képe nem változott, a vendégek uralták a mérkõzést, de ahogy telt az idõ, bátrabb támadó játékkal kezdtek rohamozni a hazaiak, és a játékrész közepére már inkább az õ akaratuk érvényesült. A hazai nyomás a 32. percre góllá érett. Temesi verte meg emberét a jobb oldalon, majd középre centerezett, ahol Varga közelrõl a kapuba továbbított. 1-1 A gólnak sokáig nem örülhettek a vendéglátók, mert egy perc elteltével, egy szép kontra végén Trencsényi beköszönt, így újra náluk volt az elõny. 1-2 A hazai gondok aztán nem sokkal késõbb tovább nõttek. Egy újabb kontár sakk-mattig játszottak a vendégek, amit ismét Trencsényi fejezett be góllal, megduplázva az elõnyt. 1-3 Természetesen a Fehér legénység rögtön vészkapus játékra váltott, de a várt taktikai húzás nem hozta meg a várt eredményt. A Mezei-Vill remekül védekezett, nem nagyon hagyta kibontakozni a hazaiakat, akik igazi helyzethez el sem jutottak. Az összecsapás az utolsó elõtti percben végérvényesen eldõlt. Egy labdaszerzés után Rábl is betalált, amivel megadta a kegyelemdöfést a hazaiak számára.1-4
Jó iramú, színvonalas mérkõzést játszott a két csapat, amit a vendégek megérdemelten nyertek meg. Aki inkább ezt a meccset választotta a román - magyar helyett, nem hisszük, hogy megbánta, fõleg az eredmény ismeretében. Meg kell még említeni a kiváló játékvezetést is, igaz nem volt nehéz dolguk a sportszerû meccsen, ahol a játékosok csak a játékkal foglalkoztak.
Fehér Zsolt: - A jobban összeszokott csapat megérdemelten vitte el a három pontot Dunakeszirõl! Gratulálok a Berettyóújfalunak, motiváltabbak voltak a találkozó minden szakaszában mint mi. Csapatomból egyedül Tóth Gyulát tudnám kiemelni, aki parádés védéseivel meccsben tudta tartani csapatomat! Sokat kell még dolgoznunk,hogy egy igazi jó csapattá váljunk!
Turzó József: - Jó mérkõzést játszottunk a Dunakeszivel, ahol úgy érzem, mind támadásban, mind védekezésben ellenfelünk fölé nõttük, leszámítva néhány percet a második félidõben, amikor ezt ki is használták. Az egyenlítés után szerencsére sikerült váltanunk és utána már magabiztossá tettük a gyõzelmünket, amit úgy gondolok, hogy teljesen megérdemelt.
Bita László: - Egy nagyon jó ellenféllel találtuk szembe magunkat, aki ellen, ha sikert akarsz elérni, jó játékra van szükség. Nálunk ez most sajnos elmaradt. Nem tudtuk azt a teljesítményt nyújtani, amivel megfoghattuk volna a Mezei-Villt. El kell ismerni, ellenfelünk ezen az estén jobban játszott nálunk.
