A papa büszke lenne rá...
Koncz Zsolt, a Kecskemét NB II-es csapatának a labdarúgója, a Legrand-MetalCom-Szentes csapatának volt játékos-edzõje, jelenlegi szakmai igazgatója lett a tavalyi év edzõje Szentesen. A szombati díjkiosztó gálán tulajdonképpen egy sorozat folytatódott Zsolt életében: 2006-ban elnyerte az Év edzõje" díjat futsalban, 2007 végén az Év edzõje lett a megyében, most pedig a városi elismerést is bezsebelhette. Korábban játszott a Szeged, a Gyõr, a Kunszentmárton, a Szentesi TE és az Orosháza színeiben, többször szerzett bronzérmet NB II-ben, 12-szeres futsal válogatott, és kispályán Magyar Kupa bronzérem birtokosa. 2007-ben az Év játékosa lett az NB II-ben.
- Van még hely a polcán az elismeréseknek?
- Természetesen van, és ezt a mostanit a legelõkelõbb helyek valamelyikére helyezem majd. Óriási elismerés számomra, hogy egy ilyen sportvárosban, mint amilyen Szentes megkaphattam ezt a díjat, büszke vagyok rá. Azt máris szeretném hozzátenni, hogy nem csak az én munkámat, hanem a csapat teljesítményét, és azoknak a vezetõknek az erõfeszítéseit is jutalmazták ezzel, akik a futsal csapaton belül körülvesznek engem. Bízom benne, hogy a továbbiakban is meghatározó csapata tudunk lenni a nemzeti bajnokságnak.
- Hosszú távú tervei között is szerepel az edzõsködés?
- Ha az aktív játékot abbahagyom nagypályán, nem szeretnék elszakadni a sportágtól, és tervezem, hogy csapatot irányítok majd, legyen az futsal vagy akár nagypályás gárda. Az utánpótlás iskolát Némethy László barátommal hoztuk létre, és bár egyelõre nincs lehetõségem foglalkozni a gyerekekkel, de a késõbbiek során mindenképpen szeretnék besegíteni Lacinak. A célunk az, hogy minõségi labdarúgás alakuljon ki hosszú távon Szentesen.
- Van-e, volt-e példaképe korábbi edzõi közül?
- Mindig, mindenkitõl lehet tanulni valami újat, valami egyedit, olyat, amit aztán késõbb hasznosítani tudok a munkám során. A legfontosabb, hogy legyen egy elképzelése az embernek, azon az úton haladjon, és ezen az úton ne szégyelljen tanácsot kérni olyanoktól, akik tapasztaltabbak nála.
Hering Viktor