Komáromi őszintén – a kudarcok okairól, a piros lapokról és a kapitányi felelősségről
2017.03.02 | 15:27
Az MVFC Berettyóújfalu elleni, pénteki mérkőzés előtt nem is lehetett más az interjúalanyunk, mint Komáromi Péter, aki korábbi együttese ellen lép pályára. Csapatkapitányunknak sűrű hónap van a háta mögött, születésnapja megünneplése után a válogatott összetartásán járt, majd újra pályára léphetett a Fradiban, de nem tagadja, a saját teljesítménye mellett a társaiéval sem elégedett.
– Nem kezdődött jól az év a számunkra. Mit gondolsz, mi lehet az oka?
– Úgy érzem, van néhány játékos, aki megmaradt az NB II-es szinten – kezdte őszintén Komáromi Péter. – Nem tudták felvenni az NB I ritmusát, ami kijön a párharcok esetében, illetve akkor, amikor hibázunk. Az ellenfelek könyörtelenül kihasználják ezeket az alkalmakat. Minden meccsen negyven percig kell koncentrálnunk, de ez nem mindig sikerül. A helyzetkihasználásunk sem az igazi, miközben sok elkerülhető gólt kapunk.
–Akkor amiket mondasz, az egész szezonra is vonatkozik, nem csak erre a négy meccsre, ami idén volt?
– Tizenhárom pontunk van eddig. Akkor lesz jó csapatunk, ha mindenki ide koncentrál százszázalékosan. A fontos meccseket nem tudtuk megnyerni és kevés meglepetést okoztunk. Teljesen jogosnak tartom, hogy büntetést kapott a csapat az elmúlt időszak gyengébb eredményei miatt!
– A saját teljesítményeddel meg vagy elégedve?
– Ahogy a csapat szerezhetett volna több pontot, nekem is lehetett volna jobb a teljesítményem. Nyilván ez egy más helyzet, olyan csapattól jöttem, amelyik bajnokesélyes volt, megjártam vele a Bajnokok Ligáját is. Kudarcként tekintek a jelenlegi pozíciónkra, így egyértelmű, hogy nem lehetek megelégedve a saját teljesítményemmel sem. Amivel elégedett lehetek, az a megnyert párharcok száma, de azt sajnálom, hogy eltiltás miatt többször nem állhattam a csapat rendelkezésére. Amiatt büntetést is kaptam, ami teljesen jogos volt, megérdemeltem. Reméljük, az alsóházi rájátszásban minden rendbejön. Nekünk igazából most kezdődik a bajnokság!
Komáromi parádés szerelése a Bőny ellen
– Sorra értek a nagy események mostanában, amikkel mi is foglalkoztunk a Fradi futsal különböző felületein. Az egyik a 25. születésnapod volt, amikor éppen a kiállítások kerültek szóba, hiszen kaptál egy olyan vicces képet, amin elutasítod a piros lapot.
– Jót nevettem rajta, a piros szín lassan kezd a kedvencemmé válni… A viccet félretéve, igyekszem ezt a témát komolyan venni. Úgy érzem, jót tett nekem a Berettyóújfalunál eltöltött időszak, lenyugodtam, már valamennyivel jobban kezelem ezeket a helyzeteket. Természetesen van még hová fejlődnöm…
– Mennyire segítenek ebben Téged a játékvezetők? Tudsz tiszta lappal indítani náluk?
– Nincs könnyű helyzetem, hiszen már gyerekkoromban is ilyen voltam, vannak bírók, akik azóta fújnak a meccseimen. Nem vagyok a szívük csücske, de már voltak olyan visszajelzések, amik pozitívak voltak.
– A másik aktualitás, amiről beszámolhattunk, hogy továbbra is számítanak rád a válogatottnál. Milyen volt az összetartás?
– Mindig feltöltenek ezek az időszakok, amiket a nemzeti csapattal töltök el. Sito Rivera nagyszerű edzéseket tart, a játékosok pedig igyekeznek a maximumot nyújtani, hogy bizonyítsanak a szövetségi kapitánynak. Erős a csapatunk, emiatt van egy olyan megérzésem, hogy meglepetést tudunk okozni az Európa-bajnoki selejtezőkön, és egyenes ágon kijutunk.
– A harmadik aktualitás pedig eddig nem került szóba, de most eljött az idő: a pénteki ellenfelünk a korábbi csapatod. Mit vársz ettől a meccstől?
– Ősszel sikerült megszorongatnunk a Berettyóújfalut, hiszen a szünetben gól nélküli döntetlen volt az állás, majd a végén 2–1-es hazai vezetésnél támadtunk az egyenlítésért, ami sajnos nem sikerült, de azon a meccsen szépen helytálltunk. Ha most is úgy játszunk, mint akkor, meglehet a meglepetés. Két hiányzója is lesz ellenfelünknek, legjobbjuk, Rábl János, valamint Kondás Kristóf sem játszhat, ez kedvezhet nekünk.
– Rábl hiányában kire kell a leginkább figyelnünk?
– Elsősorban Trencsényi Jánosra, aki egy igazi „öreg róka”, rendkívül rutinos futsalos, aki kiválóan olvassa a játékot, de sok fiatal tehetségük van, közülük Szabó Pétert emelném ki.
– Beszéltünk a szakmai oldaláról annak, hogy a Fradiba igazoltál, de azt lehet tudni rólad, hogy ez a klub többet jelent Neked bármelyik másiknál.
– Hétéves koromban már nagypályáztam a Ferencvárosban, tizenöt évesen pedig a futsalt is itt kezdtem el. Természetesen nagyon sokat jelent nekem a Fradi, zöld vérem van. A futsalcsapattal korán sikereket tudtam elérni, az első teljes szezonomban dobogóra álltunk az NB I-ben. Nem volt könnyű távoznom, de úgy érzem, jól váltunk el a vezetőkkel, épp ezért most nagy szeretettel fogadtak. Bízom benne, hogy lesznek még szebb időszakaink itt, a Ferencváros szurkolói megérdemlik, hogy sikeres csapatuk legyen, hiszen bárhova is megyünk, sokakat megmozgat a csapat.
– Mit szóltál hozzá, hogy a csapatkapitányi karszalagot is rád bízták a visszatérésed után?
– Nagy megtiszteltetés, hogy megkaptam. Ugyanakkor, ha igazán őszinte vagyok, nem nőttem még fel teljesen ehhez a feladathoz. Remélem, előbb-utóbb sikerül. Nem akarom félvállról venni ezt a tisztséget, nagy felelősség.
– Mi segíthet benne, hogy jobb kapitány legyél?
– Elsősorban az idő. Vannak hibáim, amiket már látok, és igyekszem dolgozni rajtuk, a hétfői meccsen is volt egy olyan odaszólásom az egyik csapattársamnak, amit megbántam, de szerencsére utólag rendeztük. Ezek a helyzetek amiatt vannak, mert utálok veszíteni, akármilyen meccsről is legyen szó.
- ftcfutsal.hu -