Kapitányi évzáró értékelő
2018.12.28 | 12:48
Turzó József, futsal szövetségi kapitány a Futsal Hungary kérésére értékelte a 2018-as esztendőt.
Ha már év vége, és az első évemnek a vége, ami a számadás és a tervezés időszaka, egy picit hadd legyek érzelgős is. Hiszen óriási megtiszteltetés ért azzal, hogy a magyar futsal válogatott irányítására kértek fel ez év márciusában, ami minden futsal edző álma valahol mélyen, amikor elkezd edzősködni. Persze nem csak megtiszteltetés, hanem óriási felelősség irányítani egy válogatottat a szövetség, a közvélemény és a sok-sok edző által támasztott eredménykényszer és különböző követelmények miatt.
De azt hiszem mégis késznek kellett éreznem magam a feladatra, hiszen boldogan mondtam igent, és talán erre késszé tett a sok-sok „munkás” év, amit a Huszárok, a Mezei Vill. és a Haladás kispadján töltöttem, amiért minden vezetőnek és klubnak nagy - nagy hálával tartozom, hogy belém fektették a bizalmat, és amellyel az az edzővé válhattam, ami ma vagyok.
Első és legfontosabb feladatom a stáb kijelölése volt, amit így utólag visszanézve az egyik legjobban sikerült döntésem volt, hiszen amellett, hogy volt, kultikusnak nevezhető játékosokat sikerült megnyernem a feladatnak, az eltelt idő és közös munka folyamán kiderült, hogy kiváló szakemberek és nem mellékesen kiváló emberek is ŐK. Madarász János, Frank Tamás és Balázs Zoltán nevükhöz méltóan képviselik a válogatottat!
Amikor igent mondtam, az eddigiektől eltérő munka kezdődött a pályafutásomban, hiszen a megszokott mindennapi edzésektől eltérően, a havi összetartások és kevés edzés szám mellé a válogatás, a játékosok úgy nevezett menedzselése a legfontosabb feladat.
Ennek és a hosszú távú munka és célok reményében, egy picit új irányt kellett megjelölni. Új csapatot, a fiatalok folyamatos beválogatását tűztem ki célul, az eredményesség nem háttérbe szorításával, hiszen ezen a szinten ez a legfontosabb. Sajnos ennek az elvnek voltak fájdalmas áldozatai is, de köszönet minden olyan játékosnak, akik méltón, sokszor erőn felül képviselték hazájukat, de sajnos be kell látnunk az idő múlását.
És most rátérnék a szigorú statisztika adatokra:
Magyarország-Costa Rica 2-0 (1-0)
Magyarország-Costa Rica 3-1 (1-0)
Csehország-Magyarország 5-4 (1-3)
Magyarország-Szlovákia 4-3 (3-1)
Lengyelország-Magyarország 2-1 (1-0)
Magyarország-Bosznia-Hercegovina 5-3 (3-3)
Magyarország-Görögország 1-0 (0-0)
Magyarország-Szlovénia 5-3 (2-2)
Magyarország-Kuvait 2-1 (0-0)
Grúzia-Magyarország 3-2 (1-1)
Grúzia-Magyarország 2-2 (2-2)
11 mérkőzés 7 győzelem 1 döntetlen 3 vereség
Ami talán elfogadható statisztika, de persze nagyon fontos, hogy tudjunk továbbra is fejlődni, azokból a látottakból, amiket ezeken a mérkőzéseken tapasztaltunk, hiszen látjuk, érezzük saját bőrünkön, hogy Európa futsal térképe erőteljesen változik, Gondolok itt futball nagyhatalmak előretörésére – Franciaország, Németország-, akiknek labdarúgó hátterük óriási bázist jelent a gyors fejlődéshez. Vagy egy másik vonal, ahol a brazil honosításban látják a felemelkedés lehetőségét (pl. Grúzia, Románia). Emiatt egyre nehezebb dolgunk van a középmezőnyben maradni. De mégis örülök annak, hogy láttam játékosainkat mérkőzésről mérkőzésre fejlődni, mind a védekezés és a támadás részében. Akik nyitottak voltak minden újra, és minden egyes videózáson, edzésen és mérkőzésen maximális figyelemmel és alázattal vették fel a küzdelmet mind önmagukkal, mind az ellenfelekkel.
És itt kicsit zárójelben, de nem mellékesen jegyezném meg – azért így mert van nálam ebben hivatottabb személy is: Frank Tamás, utánpótlás szövetségi edző – az utánpótlás válogatottunk (U19) csapatként és játékosok egyenkénti fejlődését, ami azt mutatja, hogy többen be fognak mutatkozni a jövőben (remélhetőleg a közel jövőben) a felnőtt válogatottban is.
És persze, amit már az elején említettem az újoncok bemutatkozása, hiszen nem is volt olyan összetartásunk, ahol legalább egy újonc nem mutatkozott volna be. Külön megemlíteném a székelyudvarhelyi játékosok bemutatkozását, ami a vezetőséggel való jó kapcsolatoknak és az internet közvetítésnek is köszönhető.
Hosszú, nehéz év volt, de azt hiszem nem eredménytelen, és a jövőben is azon leszünk, mind az MLSZ, mind a stáb, mind segítőink és mind a játékosok, hogy napról napra, meccsről meccsre tudjunk fejlődni és egy ütőképes, önmaga maximumán teljesítő válogatottat láthasson az értünk szorító futsal szerető közönség.
És itt szeretném megragadni a lehetőséget, hogy minden egyes futsalért szorító, azért tevékenyen tevő sportszerető embernek megköszönjem a sok- sok támogatást, segítséget, és boldog új évet kívánjak mindenkinek. BUÉK! Hajrá Magyar Futsal!
Turzó József
