Jobb volt a Dunaferr
2018.10.20 | 09:51
Tudósítás az NB I-es mérkőzésről DEAC-os szemszögből, Koppányi Szabolcs írása.
Van ilyen meccs minden szezonban: a mieinknek nem sikerült semmi, ráadásul húzóember sem volt együttesünkben, míg a csapatjáték is akadozott. Voltak sérültjeink is. Ráadásul mindez egy motivált, hazai top csapat ellen. Így a Haladás elleni jó játékot nem tudták megismételni futsalosaink, s kikaptak a Dunaferrtől.
Debreceni Egyetem AC - Dunaferr DUE Dutrade FC 1-6 (0-3)
Debrecen Egyetemi Sportcsarnok
Vezették: Futó Tamás, Kiss Gergő, Molnár Réka
Debreceni Egyetem AC: Dobi Attila - Szentes Bíró Tamás, Tóth Attila, Kovács István, Kondás Kristóf.
Csere: Krajcsi Bence - Kasuba Máté Zoltán, Faragó Lajos, Rácz Zsolt Bence, Vékei Nándor, Esztergomi Ádám, Pallai Zsolt, Varga Dániel.
Vezetőedző: Elek Gergő
Dunaferr DUE Dutrade FC: Cseresnyés Alex - Németh Péter, Pál Patrik Krisztián, Fekete Róbert, Hosszú Ádám
Csere: Rigó László - Oroszi László Krisztián, Szabó Tibor, Klacsák Bence, Fridrich Dávid, Szeghy Szabolcs Géza, Sáhó Kristóf
Vezetőedző: Fehér Zsolt
Góllövők: Szentes Bíró, illetve Pál 2, Sáhó, Szeghy, Hosszú, Fekete
KÉPGALÉRIA
Hamar vezetéshez jutott a vendégcsapat (0-1), ami után viszont megnyomta a meccset a DEAC, és hol Tóth Attila révén egy spicceléssel, hol egy jó Kovács-szerelés utáni kontrából veszélyeztettünk, illetve egy ízben Tóth elfektette emberét, majd a bepassz után Kondás Kristóf szemben a kapussal belevágta a labdát. A Dunaferr ugyanakkor rutinosan kezelt minden játékhelyzetet, nem kapkodtak játékosai, akik szinte mindig célszerű megoldásokat választottak.
Az első félidő közepe a helyzeteket tekintve a mienk volt, ám minden kimaradt.
A Dunaferr is tesztelte Dobi Attilát a kapunkban, aki jól állta sarat, igaz, egy ízben egy szélről leadott lövés majdnem bevitte a kezét (onnan a kapufára pattant a labda).
Ami akkor nem ment be, hamarosan azonban sajnos igen. Egy jobb oldali rögzített játékhelyzet után az újvárosiak nyolcasa, Szeghy a legurított labdával váratlanul a nagyon egy oldalon tömörülő védelmünk mellett meghúzta a labdát, s Pallai Zsolt csak kergetni tudta, amíg lövőhelyzetet nem alakított ki magának a játékos. Onnan meg már kíméletlenül bevágta a labdát. Klasszis egyéni megmozdulás volt (0-2).
Kár volt érte, hiszen az előtte lévő 3-4 percben több esetben is betalálhatott volna a DEAC, ehelyett tovább növelte előnyét Dunaferr.
A mieink kicsit meg is zavarodtak az újabb beszedett góltól, ráadásul cseréink sem lendítettek a játékon, sőt, néha úgy tűnt, hogy gondban vannak a magabiztossá váló Dunaferrel szemben.
Pedig remek támadásokat ekkoriban is vezettünk, például amikor Szentes-Bíró Tamás és Kovács kavarták meg vendégeket, a végén pedig utóbbi nagy helyzetben lőtt, s bár a támadás tetszetős volt, a hálóőr (Cseresnyés Alex, aki ezen a napon bombaformában védett) hárított.
A félidő előtt még Dobi háromszor is nagyot védett rövid idő alatt, de balszerencsénkre a legvégén nem úsztuk meg a harmadikat.
10 másodperccel a szünet előtt a 10-es játékos (Pál Patrik) cirka 10 méterről egy szögletből legurított labdát vágott a léc alá. Nekünk ekkor nem tetszett ez a bűvös tízes... (0-3)
MÁSODIK FÉLIDŐ
A meccs Dunaferr lehetőséggel folytatódott, ám a léc fölé vágtak egy nagy helyzetet, majd mi következhettünk volna, ám Kovács a centerből kapott labdát picivel a jobb kapufa mellé lőtte viszonylag közelről. Nagy lehetőség volt mindkettő...
Aztán tűzijátékot rendeztünk a vendégek kapujánál, ám Szentes-Bíró és Kondás is célt tévesztett - igaz, a kapust sikerült fejbe rúgni (folytatni tudta). Sőt, Vékei Nándor, aki többnyire okosan játszotta meg a labdákat a mérkőzésen egy ízben addig lopta a távolságot, amíg lövőhelyzetbe került, de ő sem tudott túljárni a Dunaferr kapusának eszén.
Eközben a Dunaferr általános rohamot indított, úgy tűnt nem akarják megadni az esélyt arra, hogy a DEAC egy góllal magára találjon, és veszélyeztesse a vendégek sikerét. Több alkalommal is nehezen jöttünk ki a térfelünkről, s bár a védelem elég jól muzsikált ekkor, a korábbi helyzetek után pár percig sanszunk nem volt hasonlók kialakítására.
Aztán ismét jött egy "majdnem-gól"...
Egy szép labdafelhozatal végén Tóth lövőhelyzetbe hozta magát, majd zúgó felső léces kapufát rúgott... Hát már semmi se megy be nekünk ezen a napon? Szép volt, de sajnos eredménytelen ismét.
Persze, hogy erre következett egy Dunaferr-gól... Fekete passzából Hosszú futott el a bal oldalon, majd a kimozduló kapusunk fölött belöbbölte a labdát a hálóba. Szép megoldás volt, el kell ismerni (0-4).
Ezután is voltak nagy helyzetei a vendégeknek, de nekünk is. Vékei például megzörgette a hálót, de oldalról csak. Majd az ismert mondást, miszerint "a jó helyzetnél ne keres jobbat" felejtette el Szentes-Bíró Tomi, midőn a vendégek kapusa előtt tologatott, s végül nem is lett semmi belőle.
A meccs talán legjobb hazai támadása is hasonlóan halt el. Varga Dániel a jobb oldalon lefutott mindenkit, majd beadása megtalálta Tóth Attilát, aki tisztára játszotta magát, aztán szépen ellőtte a labdát, de a kapus valahogy mégis visszaért...
A sporik is fújtak pár zöldséget ekkortájt, ami fájt nekünk, de nem ezen múlt a meccs. Dobi további védésekkel tartotta az eredményt, majd már ő sem segített. Egy véleményes szabadrúgás után Pál óriási gólt ragasztott a kapunkba (Dobi beleérni tudott csak, az egyszemélyes sorfalunk mellett pedig simán elszáguldott a laszti - 0-5).
Az utolsó percek is tartogattak izgalmakat, bár a mérkőzés már eldőlt rég. A Dunaferr 10 métereshez jutott, ám mellévágták a labdát, majd szépségtapaszként Szentes-Bíró amolyan minden mindegy alapon végigcselezte magát a vendégeken, majd elegáns gólt rúgott (pazar volt, kár, hogy keserédesen vettük tudomásul - 1-5).
Ám ahogy az első félidő végét, úgy a meccs végét is elméláztuk. A dudaszóval egyszerre kaptunk még egy találatot - megadták. (1-6).
Ahogyan írtuk, hogy egy-két fura bírói ítélet is volt a meccsen, de nem ezért kaptunk ki természetesen, úgy erre sem foghatjuk a pénteki produkciót, ám az összképhez hozzátartozik, hogy Kovács István sérülten vállalta a játékot, Kondás Kristóf a héten nem edzett hasonló okokból, míg Faragó Ádám kapus megbetegedett, így keretbe sem került.
Elek Gergő: - Sokkal jobb volt az ellenfél végig. Ennyi kulcsjátékos indiszponáltságát nem bírjuk el. A szezon legrosszabb játékát nyújtottuk mind egyénileg, mind csapat szinten. Tehát mind a játékosaim elmaradtak attól amit tudnak, mind csapatként elmaradtak azok a figurák, szisztémák, amiket gyakorolni szoktunk. Az okát jelenleg ennek nem tudom, de meg fogjuk együtt keresni. Viszont azért is állok kicsit értetlenül a meccs előtt, mert azt sem mondhatjuk, hogy megijedtünk a nagynevű ellenféltől, hiszen hétfőn a Haladás ellen nem ez történt. Most azonban nem sikerült azt nyújtani, mint ott idegenben.
Ami akkor nem ment be, hamarosan azonban sajnos igen. Egy jobb oldali rögzített játékhelyzet után az újvárosiak nyolcasa, Szeghy a legurított labdával váratlanul a nagyon egy oldalon tömörülő védelmünk mellett meghúzta a labdát, s Pallai Zsolt csak kergetni tudta, amíg lövőhelyzetet nem alakított ki magának a játékos. Onnan meg már kíméletlenül bevágta a labdát. Klasszis egyéni megmozdulás volt (0-2).
Kár volt érte, hiszen az előtte lévő 3-4 percben több esetben is betalálhatott volna a DEAC, ehelyett tovább növelte előnyét Dunaferr.
A mieink kicsit meg is zavarodtak az újabb beszedett góltól, ráadásul cseréink sem lendítettek a játékon, sőt, néha úgy tűnt, hogy gondban vannak a magabiztossá váló Dunaferrel szemben.
Pedig remek támadásokat ekkoriban is vezettünk, például amikor Szentes-Bíró Tamás és Kovács kavarták meg vendégeket, a végén pedig utóbbi nagy helyzetben lőtt, s bár a támadás tetszetős volt, a hálóőr (Cseresnyés Alex, aki ezen a napon bombaformában védett) hárított.
A félidő előtt még Dobi háromszor is nagyot védett rövid idő alatt, de balszerencsénkre a legvégén nem úsztuk meg a harmadikat.
10 másodperccel a szünet előtt a 10-es játékos (Pál Patrik) cirka 10 méterről egy szögletből legurított labdát vágott a léc alá. Nekünk ekkor nem tetszett ez a bűvös tízes... (0-3)
MÁSODIK FÉLIDŐ
A meccs Dunaferr lehetőséggel folytatódott, ám a léc fölé vágtak egy nagy helyzetet, majd mi következhettünk volna, ám Kovács a centerből kapott labdát picivel a jobb kapufa mellé lőtte viszonylag közelről. Nagy lehetőség volt mindkettő...
Aztán tűzijátékot rendeztünk a vendégek kapujánál, ám Szentes-Bíró és Kondás is célt tévesztett - igaz, a kapust sikerült fejbe rúgni (folytatni tudta). Sőt, Vékei Nándor, aki többnyire okosan játszotta meg a labdákat a mérkőzésen egy ízben addig lopta a távolságot, amíg lövőhelyzetbe került, de ő sem tudott túljárni a Dunaferr kapusának eszén.
Eközben a Dunaferr általános rohamot indított, úgy tűnt nem akarják megadni az esélyt arra, hogy a DEAC egy góllal magára találjon, és veszélyeztesse a vendégek sikerét. Több alkalommal is nehezen jöttünk ki a térfelünkről, s bár a védelem elég jól muzsikált ekkor, a korábbi helyzetek után pár percig sanszunk nem volt hasonlók kialakítására.
Aztán ismét jött egy "majdnem-gól"...
Egy szép labdafelhozatal végén Tóth lövőhelyzetbe hozta magát, majd zúgó felső léces kapufát rúgott... Hát már semmi se megy be nekünk ezen a napon? Szép volt, de sajnos eredménytelen ismét.
Persze, hogy erre következett egy Dunaferr-gól... Fekete passzából Hosszú futott el a bal oldalon, majd a kimozduló kapusunk fölött belöbbölte a labdát a hálóba. Szép megoldás volt, el kell ismerni (0-4).
Ezután is voltak nagy helyzetei a vendégeknek, de nekünk is. Vékei például megzörgette a hálót, de oldalról csak. Majd az ismert mondást, miszerint "a jó helyzetnél ne keres jobbat" felejtette el Szentes-Bíró Tomi, midőn a vendégek kapusa előtt tologatott, s végül nem is lett semmi belőle.
A meccs talán legjobb hazai támadása is hasonlóan halt el. Varga Dániel a jobb oldalon lefutott mindenkit, majd beadása megtalálta Tóth Attilát, aki tisztára játszotta magát, aztán szépen ellőtte a labdát, de a kapus valahogy mégis visszaért...
A sporik is fújtak pár zöldséget ekkortájt, ami fájt nekünk, de nem ezen múlt a meccs. Dobi további védésekkel tartotta az eredményt, majd már ő sem segített. Egy véleményes szabadrúgás után Pál óriási gólt ragasztott a kapunkba (Dobi beleérni tudott csak, az egyszemélyes sorfalunk mellett pedig simán elszáguldott a laszti - 0-5).
Az utolsó percek is tartogattak izgalmakat, bár a mérkőzés már eldőlt rég. A Dunaferr 10 métereshez jutott, ám mellévágták a labdát, majd szépségtapaszként Szentes-Bíró amolyan minden mindegy alapon végigcselezte magát a vendégeken, majd elegáns gólt rúgott (pazar volt, kár, hogy keserédesen vettük tudomásul - 1-5).
Ám ahogy az első félidő végét, úgy a meccs végét is elméláztuk. A dudaszóval egyszerre kaptunk még egy találatot - megadták. (1-6).
Ahogyan írtuk, hogy egy-két fura bírói ítélet is volt a meccsen, de nem ezért kaptunk ki természetesen, úgy erre sem foghatjuk a pénteki produkciót, ám az összképhez hozzátartozik, hogy Kovács István sérülten vállalta a játékot, Kondás Kristóf a héten nem edzett hasonló okokból, míg Faragó Ádám kapus megbetegedett, így keretbe sem került.
Elek Gergő: - Sokkal jobb volt az ellenfél végig. Ennyi kulcsjátékos indiszponáltságát nem bírjuk el. A szezon legrosszabb játékát nyújtottuk mind egyénileg, mind csapat szinten. Tehát mind a játékosaim elmaradtak attól amit tudnak, mind csapatként elmaradtak azok a figurák, szisztémák, amiket gyakorolni szoktunk. Az okát jelenleg ennek nem tudom, de meg fogjuk együtt keresni. Viszont azért is állok kicsit értetlenül a meccs előtt, mert azt sem mondhatjuk, hogy megijedtünk a nagynevű ellenféltől, hiszen hétfőn a Haladás ellen nem ez történt. Most azonban nem sikerült azt nyújtani, mint ott idegenben.
Fehér Zsolt: - Nagyon örülünk a győzelemnek hiszem ezen a talajon a séta is nehézséget okoz,nemhogy egy futsal mérkőzés lejátszása! A játék minden elemében felülmúltuk az ellenfelünket,és azt mondhatjuk,az eredmény hízelgő a DEAC. A játékosaim ma egymásért is küzdöttek hiszen a napokban negatívan nyilatkozott róluk a DEAC vezetőedzője.... Úgy gondolom csattanós választ adtak mind a mezőnyjátékosaim mind a kapusaim!
Duma: Koppányi Szabolcs
Fotó: Papp Attila
