Így segíthet a futsal a magyar futballon
2016.04.17 | 15:45
Mint beszámoltunk róla, Dárdai Pál, a Hertha BSC vezetőedzője a Nemzeti Sport Online-nak elárulta, a német Bundesligában negyedik helyen álló csapatával futsalos elemeket gyakoroltat, együttese sikerének tehát ez az egyik kulcsa. Alábbi cikkünkben arra kerestük a választ itthoni szakemberek segítségével, miért lenne hasznos a futsalelemek beépítése a labdarúgásba, hogyan segíthetne ez a magyar futballon.
|
|
| Dárdai Pál bevezette a futsalos elemeket – egyre többen nyitottak a téma iránt (Fotó: bild.de) |
CRUYFF ÚTJÁN – MIÉRT FUTSALOZIK DÁRDAI A HERTHÁVAL?
Dárdai Pál azt mondta, azért futsalozik a csapatával, mert nincs olyan gyors embere, aki meccseket tud egyedül eldönteni. Így olyan tudatos elemeket épít be a Hertha játékába, amellyel együttese a játékkészségével, a labdakezelések gyorsaságával, a betanult támadásvezetésekkel eredményeket érhet
A berliniek alkalmazzák az úgynevezett „hármas-nyolcas” forgást, amely a futsal egyik alapja (ahármas-nyolcas forgás során a három játékos úgy tartja a labdát, hogy közben folyamatos mozgásuk egy 8-ast ír le). A Hannover elleni mérkőzésen a labdakihozatalnál használták ezt, de megfigyelhető, hogy olykor a tizenhatos környékén, a támadások befejezésénél is bevetik Salomon Kalouék.
Az egyik legnagyobb előnye annak, ha futsalos elemeket vezetnek be a labdarúgásban, az az, hogy segíti felgyorsítani a gondolkodást. Erről beszélt Dárdai Pál is, és ez volt Johan Cruyff alapgondolata is, aki a kiválasztásról azt mondta:
„Szörnyűnek tartom, hogy a tehetségeket számítógépes adatok alapján válasszák ki. Ha az Ajax jelenlegi szisztémája lett volna érvényben korábban is, akkor engem is elutasítottak volna. Amikor tizenöt éves voltam, nem tudtam tizenöt méterre elrúgni a labdát a bal lábammal, a jobbal talán húsz méterig ment. Az én képességeim – technikai és játékolvasás – nem értelmezhetőek egy számítógép által.”
 |
| A könyv bemutatója hétfőn lesz a Groupama Arénában |
Ezzel ért egyet Kis János futsalszakember is. Kis Jánost itthon sokan csak úgy hívják: „A magyar futsal”. Több könyve is megjelent már a témával kapcsolatban, a legújabbat (101 futball és futsal gyakorlat) éppen hétfőn, a Groupama Arénában mutatják be.
„Amikor nekikezdtem a futsalkönyv írásának, néhány oldal után ráébredtem, hogy a képzési gondolataiban a futballról írok – mondta Kis János az NSO-nak. – A könyvem fejezetei erről a kettősségről szólnak: a képzésről és a futsalról. A futsalt más szemmel kellene nézni, ugyanis ennek a sportágnak van egy-két speciális taktikai gondolata, amely csak ebben a sportágban található meg.”
„Egy biztos, hatalmas különbség van egynagypályás és egy futsalmérkőzés taktikai felállásában, de a technikai és képzési törvények egyformák, amelyek eredményesen használhatóak mindkét sportágban. A futsal jelenleg olyan sportág, amely most kezd kifejlődni és most lép az amatőrségből a profizmus szintjére. A futsal csak a mérkőzés taktikájában különbözik a futballtól, ám ez a különbség a játékosok képzésénél eltűnik, sőt olyan közeli lesz a két sportág utánpótlásképzése, mint két tojás.”
Kis János több kollégával is folytat rendszeres szakmai megbeszéléseket. Köztük van Tóth Keve, akinek munkájáról karácsonyi cikkünkben számoltunk be. A két szakember úgy látja, a legnagyobb probléma, hogy a nagy pályán megszűnt a fejlődés taktikai téren, ráadásulstagnál a technikai fejlődés is, miközben a futsaledzők állandóan képzik magukat. Ez azért van, mert ezt a sportágat még nem ismerték el, ezért az itteni edzők mindennap azon törik a fejüket, hogy jobb és jobb gyakorlatokkal bizonyítsanak.
„HETVEN SZÁZALÉKKAL TÖBBET ÉRNEK LABDÁBA”
Azt, hogy a labdarúgásban dolgozó edzők nem akarnak fejlődni, természetesen nem lehet egyértelműen kijelenteni, ugyanakkor sokan nem nyitottak a futsalelemek bevezetésére. Ezzel a gondolattal egyetért Frank Tamás, a futsalválogatott korábbi szövetségi kapitánya is.
„A futsalos és a nagypályás edzők vitája régre nyúlik vissza – kezdte Frank Tamás. –Magyarországon csak nagypályás képzésről beszélhettünk sokáig. Csaknem nyolc évvel ezelőtt, amikor a C-licences képzésen voltam, még kinevették ezt a sportágat azok, akik tartották az oktatást. Azt látom most is, hogy sokan nem befogadóképesek. Még manapság is látok olyat, hogy gyerekeket eltiltanak attól, hogy futsalozzanak a nagypályás foci mellett.”
 |
| Frank Tamás: Ha Dárdai is ezt használja, nincs miről beszélni |
„Nem értem, hogy miért. A négy a négy elleni játékban hetven százalékkal többet érnek labdába a játékosok, miközben látok olyan tizenhárom-tizennégy éves futballistákat, akik egy nagypályás meccsen félidőnként csak tízszer nyúlnak a labdához… A futsalban rengeteg az egy az egy elleni játék, az NB I-ben ebből viszont keveset látunk. Mivel folyamatos forgásban vannak a játékosok, több poszttal is megismerkedhetnek, több szerepkörrel találkoznak, ez sem hátrány.”
„Fontos megemlíteni a futsallabdát, amely kisebb méretű és keményebb. Ennek a használata segíti a lövőerő növelését és a labda eltalálásának pontosságát. Ráadásul nem pattog. Nem azt mondom, hogy csak ezzel kell játszani, de a kicsiknél ez is segít. Taktikai és technikai szempontból is rengeteget fejlődnek a futsallal a gyerekek.”
„Dárdai Pali is meglátta a futsal alkalmazásának előnyeit, pedig ő a racionális futball híve, és mégis úgy döntött, előveszi és alkalmazza egy Bundesliga-csapatnál, innentől kezdve sokat nem is kell erről magyarázni…” – tette hozzá Frank Tamás.
FUTSAL NB II-BŐL A VÁLOGATOTTIG EGY ÉV ALATT – MIÉRT?
Tavaly augusztusban jelent meg első, hosszabb írásunk az az idő tájt még kevésbé ismert Nagy Ádámról. A fiatal középpályást akkor még be kellett mutatnunk olvasóinknak, néhány hónappal később viszont már kevés magyar futballszurkolónak volt ismeretlen a neve.
A legfontosabbakat azért említsük meg: Nagy Ádám a 2014–2015-ös szezon elején még pályára lépett a futsal NB II-ben, a Ferencváros U21-es csapatában játszott. A felnőtteknél először a Ligakupában kapott lehetőséget a Fradiban, tavasszal azonban már bemutatkozott az NB I-ben, sőt nagy meglepetésre a Magyar Kupa döntőjében a kezdőcsapatba nevezte Thomas Doll.
 |
| Nagy Ádám játékában megfigyelhetők a futsalos elemek
(Fotó: Hegedüs Gábor) |
A tavasszal megjárta az U20-as világbajnokságot, ősztől pedig már az FTC alapembere volt, majd bekerült a válogatott keretébe. És nem csak kiegészítő emberként! A Norvégia elleni pótselejtező visszavágóján a kezdő tagja volt! Villámkarrier egy év alatt. És hogy mi köze ennek a futsalhoz?
„Aki megnézi a játékomat, láthatja, hogyrengeteg olyan elemet alkalmazok a pályán, amit a futsalból hoztam – mondtaNagy Ádám. – Hogy mik ezek? Például, hogy rendszeresen talppal veszem át a labdát, ezzel gyorsabban játékba tudom hozni utána.”
„A helyezkedésnél, a labda nélküli játéknális rengeteget segít. Általában indulócsellelkezdem a mozgásomat, a futsaledzéseken minden gyakorlatnál ez a feladat. A megtévesztő mozgásokkal sokszor másfél méter előnyt szerzek, ami egy nemzetközi mérkőzésen már nagy előnynek mondható.”
„Nemzetközi meccseken is láthatjuk, rengeteg olyan szituáció alakul ki a pályán, amiben a futsalos múlt sokat segít. Abban, hogy meglegyenek a háromszögek az összjáték során, hogy hogyan keressük a passzsávot. Ha Dárdai Pálék használják ezt a Herthánál, nagyon is el tudom képzelni, hogy több nagy csapat is bevet ilyen eszközöket a felkészülés során.”
„Nagy előnye még a futsalnak, hogy mivel rengeteget kell forogni, több poszton is kipróbálhatom magam. A labdával szemben, az ellenfélnek háttal, egyik pillanatban még védekezem, a másikban centerként kell helytállnom. Emellett sokat segít abban is, hogygyorsabban gondolkodjak, hiszen a futsalban kevesebb az idő, hamarabb fel kell ismerni a lehetőségeket” – így Nagy Ádám.
GONDOLKODVA ÁTÉRTÉKELT JÁTÉKHELYZETEK
A játékosvélemény után térjünk vissza újra egy edzőjéhez. A Dárdai Pállal készített interjúnkatkövetően hozzászólóink is megjegyezték: „Pont erről beszél Ferenczi Attila évek óta!”. Ferenczi Attila futballkutató, labdarúgóedző valóban régóta foglalkozik azzal, hogyan lehet segítségére a futsal a nagypályás labdarúgásnak. Kérésünkre egy részletet küldött Futballfilozófiák című könyvéből, ennek egy részletét olvashatják az alábbiakban:
„A brazil kultúrában a képzés része a kispályás foci futsallabdával, valamint a gumilabda használata is. A gumilabda beállítja az érintés puhaságát, míg a futsallabda a helyes lábfejtartás megtanítását segíti elő, illetve biztosítja a játék korai felismerését. Ha a labda nem pattog, akkor a játékos gondolkodva tudja átélni a játékhelyzetet.”
 |
| Ferenczi Attila könyvében írt a futsalról |
„Ha nem a pattogó labdára koncentrálnak, fel tudják emelni a fejüket, és a mozgásingert most már a társak helyezkedése fogja jelenteni számukra. Vagyis tanulják a játék értelmének felismerését, az összműködést, amit a nem pattogó labda segít elő.”
„A brazil fiatalok kosárméretű pályán játszanak szervezett ligában. A futsallabdával való játék során a készségek gyorsan fejlődnek, a labda hármas méretű, súlya kétszeres. A nehezebb labda segíti a játékos labdakezelését, s ami fontosabb a földön való játékra kényszeríti.”
„A futsal kiváló a technikai készségek általános fejlesztésére, de főképp a labdával és a labda nélküli gyors mozgások fejlesztésére, a labdára irányuló erőszakosságra, s arra a képességre hogy megtartsuk a labdát. Számos népszerű brazil játékos – Rivellino, Tostao, Ronaldinho, Zico – pályafutásukat futsallal kezdték."
A képességek fejlesztése mellett a játékszervezés oldaláról is hasznos lehet a futsalelemeket bevetni. Erről Ferenczi Attila az alábbiakat írja könyvében:
„A világ jelenlegi labdarúgásában két fontos játékszervezési megoldást ültettek rá a nagypályás focira. Arrigo Sacchi a futsal játékszervezéséből vette át, és dolgozta ki a nagypályásnégyesláncokban való védekező mozgásokat. A brazilok pedig a futsal játékszervezéséből vették át a játékosok közötti forgás koncepcióját. Védekező forgás esetén ez a létszámazonosságra épülő területvédekezést, támadó forgás esetén a középpályán megvalósuló állandó körforgás a rombuszbontást és -építést jelenti.”
|
|
| Futsalválogatottunk sikere is segíthet Drucskó Zoltán szerint (Fotó: Németh B. Andrea) |
AZ ÚJ GENERÁCIÓ MÁR NYITOTT
A Magyar Labdarúgó-szövetség részéről Drucskó Zoltánt kerestük meg. A futsalbizottság elnöke szerint az új generáció már nagyon nyitott a futsalos elemek beépítésére, ám munkája során nagyon sok zárt kapuval találkozik.
„Természetesen szerettük volna, hogy az utánpótlásképzésbe bevezessék a futsal oktatását, de ez nem talált meghallgatásra – mondta Drucskó Zoltán az NSO-nak. – Nem hiszem, hogy ezen az alapon a közeljövőben átszervezések lennének. Jobb esélyeink lettek volna, ha Dárdai Pál itthon marad, annak viszont természetesen örülünk, amit nyilatkozott önöknek.”
„Ugyanakkor azt örömmel látom, hogy sokan nyitottak a futsalos gondolatokra, főleg a fiatal edzők – az idősebbek kevésbé. Hogy egy példát említsek, Mészöly Géza a Haladásnál alkalmaz elemeket belőle. Az út elején járunk, de bízom benne, hogy hamarosan megkapja ez a sportág azt a tiszteletet, ami kijár neki. Ennek egy nagyon fontos első eleme az, hogy a válogatottunkat a sikerei miatt egyre többen szeretik, egyre nagyobb az érdeklődés iránta.”
„Nagy előrelépést jelentene, ha az NB I-es kluboknak kellene futsalcsapatokat indítaniuk.Nem ördögtől vett gondolat ez! Van is rá már néhány példa, nézzük csak meg a Haladást, az FTC, az MTK-t vagy éppen az Újpestet!”
MÁR NB I-ES KLUBOK IS ÉRDEKLŐDNEK!
Ha már NB I-es csapatok: információnk szerint a Dárdai által elmondottak hatására több élvonalbeli klub is érdeklődést mutatott a futsalos elemek használatára, a gyakorlatok bevezetésére!
A Hertha magyar vezetőedzője felismerte annak a lehetőségét, hogy új utak keresésével szerényebb képességű játékoskeretével is sikeres szereplésre legyen képes, és mert lépéseket hozni a fejlődés irányába.
Dárdai példája erőt adhat az újításokra, változásokra fogékony magyar szakembereknek is, akik párbeszéddel, előremutató szakmai vitával az egész labdarúgásunk fejlődését segíthetik elő.
- Kántor Barna,nemzetisport.hu -
