A labdarúgás teremben ûzött válfajának szerelmeseibõl összeállt egyesület nem mindenben tudott megfelelni a szövetség elvárásainak.
Kevesen tudják, hogy csakúgy, mint a „nagy testvér", a nagypályás foci csapatai, a futsalosok is 1930-ban rendezték az elsõ világbajnokságukat. Hazánkban is több évtizede létezik a szakág, ám a nemzeti csapat sikeres szereplésének és a hazánkba hozott kontinensviadalnak köszönhetõen most indul nagy fejlõdésnek. Karándi Marcell csapatvezetõ szerint azonban nem elsõsorban ezért jött létre a Belvárosi Futsal Club. Mint mondta, régi álma volt egy ilyen sportegyesület létrehozása.
Azzal is tisztában volt, hogy a futsalt nem szabad összekeverni az amatõr kispályás labdarúgással. Itt bizony mélyen a zsebbe kell nyúlni, ha egy csapat el akar indulni a bajnokságban.
- Tudtuk ezt, és a költségvetés nagy része meg is volt. Egy évig csak edzettünk, és különbözõ amatõr bajnokságokban indultunk, hogy összecsiszolódjunk. Vártuk az új bajnokságot és a lehetõséget.
S hogy miért nem találkozhatunk a csapat nevével az országos bajnokságban?
- Keserû szájízzel beszélek errõl. Nem elég, hogy mi játszani akarunk, és az sem, ha a pénz egy része van meg. A nemzeti elsõ és másodosztályban saját teremmel kell rendelkezni a meccsekhez, elõre ki kell fizetni a játékvezetõi díjakat, és persze az elõrelépés érdekében edzeni is kell. De ezzel még nincs vége. Utánpótláscsapatot is kell szervezni, és ez az, ami meghaladja tudásunkat, lehetõségeinket. Bevallom, nincs idõnk még fiatalokkal is foglalkozni, és pénzünk sincs erre.
A belvárosi kispályás focistáknak idén is csak az amatõr kupákon lesz esélyük játszani
Most egyértelmûen csalódottak a csapattagok, és nem tudják, mihez kezdjenek. Évekkel ezelõtt, amikor még létezett a Budapest-bajnokság, a mérkõzéseket a részt vevõ csapatok egymás után, egy csarnokban játszották, egy adott nap. Így nem kellett mindenkinek pályát bérelni, a szervezõk beépítették a költségét a nevezési díjba.
- Sajnos ez a bajnokság már évek óta nem indul, pedig lenne rá igény. Bevallom, nem tudom, mi lesz velünk. Vannak játékosaink, akiket csábítanak más csapatok, de a csapat vezetésének merészebb tervei vannak, voltak, minthogy hagyják szétszéledni a gárdát. Karándi Marcell azt mondja, minden nehézség ellenére még bízik a jó folytatásban. Igaz, azzal már õ is tisztában van, hogy újabb év telik el az országos bajnokságban nélkülük, de ezt az évet is arra akarja felhasználni, hogy ha eljön az õ idejük, minél sikeresebbek legyenek.
- Arra gondolok, hogy benevezünk valamilyen amatõrbajnokságba, a hétvégeken pedig járjuk majd az országot, hogy játsszunk a legerõsebb kupákon. Aztán egy év múlva újra megpróbáljuk.
Fehér György
Forrás: www.helyitema.hu
