1988 DÉLI FC - FUTSAL CLUB VESZPRÉM 1 - 5 (0-1)
Fáy utca, 100 nézõ
Játékvezetõk: Kujbus, Kovács P., Szuromi
1988 Déli: Gál - Nagy, Szalay, Sivák, Boznánszky
Cserék: Kovács Á. - Farkas, Závodszky, Ragadics, Mezõfalvi, Molnári
Edzõ: Sivák Péter
Veszprém: Schmidmajer - Finta, Tatai, Boromisza G., Gulyás
Cserék: Sárdi - Bényi, Németh, Boromisza D., Tar, Vas, Bánfalvi
Vezetõedzõ: Madarász János
Sárga lap: Nagy, Kovács illetve Tar
Piros lap: Tatai
Gólszerzõk: Sivák illetve Szalay (öngól), Boromisza G., Vas, Németh, Boromisza D.
Mindkét csapatban volt hiányzó, hiszen a hazaiaknál Szeghy sárgalapok miatt pihent, míg a vendégeknél Revelandnak ujjsérülés miatt kellett a lelátóról néznie a mérkõzést. Az eredményt nézve hiányzók pótlása a Veszprémnek sikerült jobban. A mérkõzésre kilátogattak a vetélytársaktól is. Baranyai Pál a Renalpin, Marcos Anguló a Haladás edzõje, és Korolovszky Gábor a válogatott pályaedzõje is megtekintette az összecsapást.
Nekiestek egymásnak a csapatok, és az elsõ tíz percben bizony nem látszott meg a két csapat közötti helyezési, és pontbeli különbség. Aztán a 12. percben meglódultak az események. Elõbb Szalay ért bele egy jobbszélrõl belõtt labdába szerencsétlenül, és öngóllal vezetéshez juttatta a Veszprémet. Ami viszont ezután történt, az kuriózumnak tûnt. A középkezdést követõen 33 másodperc alatt három szabálytalanságot követett el Tatai, amelybõl kettõért sárgalapot kapott, és máris mehetett zuhanyozni. Az emberelõnyös helyzetben azonban jött a Veszprém titkos ásza, a 20 éves Schmidmajer Ádám, és szó szerint „kivédte a Vasas szemét". Átlövéseket, közeli szabadrúgást, majd 10 méterest védett, bravúrt-bravúrra halmozva. Nem kisebbítve csapattársai érdemeit, de bizony ebben az idõszakban ez a fiatalember tartotta meccsben csapatát.
A Veszprém nem változtatott erõszakos, letámadó védekezésén, és bizony gyûltek a faultok. A vendégek hatodik szabálytalanságánál Kovács játékvezetõ helytelenül elõnyszabályt alkalmazott, még szerencse, hogy az egyes számú játékvezetõ, Kujbus László felülbírálta, teljesen jogosan, hiszen ilyenkor már nincs elõnyszabály. A felülbírálás viszont késedelmesen történt, így a szép számú vendégszurkolók nehezen fogadták el az ítéletet. Csak akkor nyugodtak meg, amikor az ebbõl megítélt büntetõt Schmidmajer kivédte.
A második félidõben aztán kidomborodott a vendégek nagyobb fizikai fölénye, és a 25. perc után csak a gólkülönbség volt kérdéses. A hazaiak mentek elõre az eredmény után, a Veszprém pedig kedvére kontrázhatott. Sivák még megvillantotta egyszer kivételes rúgótechnikáját, de mindez csak az eredmény kozmetikázására, a becsületgólra futotta.
Nem szokásunk, de szót kell ejtenünk a játékvezetésrõl is a mérkõzés kapcsán. Mindenekelõtt le kell szögeznünk, hogy nem volt nehéz dolguk, hiszen a csapatok sportszerûen küzdöttek, kevés reklamálással, megadva a tiszteletet egymásnak, és a játékvezetõknek is. A 12. perc történései azonban vitára adott okot, hiszen Tatai kiállításával a Veszprém jelentõs hátrányba került. Nem visszanézve a videót, megadhatók voltak a faultok, de sárga lapot nem igényeltek véleményünk szerint. Mindez a játékmodor megítélésébõl adódhatott, amelyet bizony gyakran reklamálnak az edzõk, fõleg azok, akik találkoznak a nemzetközi gyakorlattal. Most is bebizonyosodott, hogy mást kérnek Tataitól a válogatott mérkõzéseken a test-test elleni küzdelemnél, mint amennyit itthon megengednek a játékvezetõk. Tudomásul kell venni, hogy a nézõk nem a statikus, pozíciós futsalra kíváncsiak, hanem a harcos, atlétikus, sok futásos, ütközéses meccsekre. Ebben Tatai kiemelkedik a magyar mezõnybõl, de most megtanítottuk vele, hogy ezt máskor ne tegye. Ugyanis a fegyelmi bizottság a részleteket nem fogja majd vizsgálni, csak azt, hogy ebben a bajnokságban már másodszor kapott piros lapot, és visszaesõként négymeccses eltiltásnál kevesebbre nem számíthat. A 6. veszprémi fault megítélése kicsit bohózatba illõ volt, de tárgyszerûen jogosan történt. Szerencsésebb lett volna, ha mindezt Kovács Péter ítélte volna meg, aki az esettõl két méterre állt, nem pedig a túloldali kollégája, Kujbus László.
Sivák Péter: Nem is tudom mit mondjak! Egy "kevesebbet "edzõ csapat játszott, egy"többet"edzõ csapat ellen! Többen mondták, hogy a lehetõségeink megvoltak, meg ha berúgjuk a helyzeteinket...na de én úgy érzem hogy ez nagyon kevés, sõt ettõl nem fogunk fejlõdni, sõt a mi futsalunk se fog fejlõdni. Maradunk abban a helyzetben, hogy ha a lehetõségek megvannak és ennyi! Gratulálok az ellenfélnek sok sikert a bajnokságban neki! Csapatomnak pedig annyi, hogy megyünk tovább a célunkért, nincs megállás!!
Madarász János: Érdekes mérkõzés volt. Tudtuk, hogy fizikálisan mi leszünk a jobbak, és ezért azt kértem a játékosaimtól, hogy kényszerítsék futásra az ellenfelet,mert fel fognak õrlõdni. Igyekeztünk kézben tartani a mérkõzést, de ez az elsõ félidõben idõnként nem sikerült. A második félidõbe már nem volt kétség melyik a jobb csapat, és magabiztos gyõzelmet arattunk. A játékvezetéssel nem szoktam foglalkozni, és most sem teszem, pedig lenne mit mondanom Kovács játékvezetõrõl!
