Futsal Hungary

A Gyulai Amazonok női futsal csapatánál sem telnek unalmasan a napok. A fürdővárosi együttes klubjánál összesen 60 játékosnál is több versenyez hétről hétre, ez 8 korosztályt jelent, így nagyon sok kislány/leány/nő mindennapjai változtak meg a vírus okozta kellemetlenségek miatt. Az edzők, játékosok mellett kényszerpihenőre vonultak a szurkolók is, akik nagyon hiányolják már a futsal mérkőzéseket Békés megyében. A csapat vezetőedzője, Molnárné Irénke igyekszik minél hasznosabban eltölteni a kényszerpihenőt. Elmondása szerint a csapat nagyon hiányzik neki, a megszokott életritmus helyett mindenkinek új célokat kell keresnie a mindennapokban. De ami a legfontosabb, hogy az egészség megmaradjon!! 

Folyamatosan itthonról dolgozunk, bőven van feladatunk minden nap, ha pedig nem, ahogy a lányom szokta mondani: keresünk. Sokat tudunk minőségi időt együtt tölteni a családdal, ami lehetőséget ad olyan dolgokra is, amelyre egyébként kevesebb idő jut. (pl: társasjáték, darts) Egyébként én az utóbbi napokban álltam rá a Honfoglaló nevezetű játékra újból, melyet nagyon élvezek. Sportolás szempontjából nekem az úszás nagyon hiányzik, hiszen heti 2-3 alkalommal is „lubickoltam”, ezt helyettesíti a futópad és az otthoni erősítés. Az egyesületi teendőket minden napra elosztjuk, nem unatkozunk. Mivel több szabadidőnk lett, nagyon furcsa, hogy hétvégén is itthon vagyunk, jó lenne, ha visszakerülne minden a rendes kerékvágásba, de természetesen az egészség az első. Szurkolóink is ki vannak éhezve a mérkőzésekre, így bízunk benne, hogy gyorsan véget ér ez a „rémálom”. 

Molnár Ágnes, a gyulai csapat kapitánya elmondása szerint még egész jól bírja a „bezártságot”. A foci mellett különleges hobbit is talált magának, emellett számára is a legfontosabb, hogy ne essünk „pánikba” a változások miatt. Ami a legfontosabb, hogy fel kell találjuk magunkat ebben az időszakban is. Én például minden nap tervezek valamit mozogni, emellett szívesen főzök. A szünet abból a szempontból jót tett nekem, hogy tudok a szakdolgozatommal és beadandóimmal foglalkozni, hiszen 3 hónap múlva államvizsgázok (remélem legalábbis, a jelen állás szerint online államvizsga lesz). Emellett igyekszem a többi hobbimat is életben tartani, szívesen olvasok és színezek. A barátommal jelenleg nem sokat tudok találkozni, de amikor csak tudunk, együtt is töltünk el időt. Itthonról dolgoztam eddig is, így ez nem változott, ennek ellenére nagyon várom már, hogy újra együtt legyünk, hiányzik a foci, az edzősködés és a csapat is. Júliustól pedig óvodában kezdenék óvónőként dolgozni, bízom benne, hogy ez a tervem nem fog meghiúsulni. Kitartást kívánok mindenkinek! 

Az Amazonok válogatott játékosa, Fülöp Diána mindennapjai gyökeresen nem változtak meg, inkább csak a délutánok, melyeket érint a változás. Diána is edzésben tartja magát, személyi edzői végzettség révén nincs is nehéz dolga. A videóban mutatjuk, hogy milyen négy fal közötti feladatokat lehet elvégezni akkor, ha nincs kertje valakinek.

Napjaimban csak a délutánok másak, az én munkahelyemet nem lehet home office-ba megoldani. Mivel nincs se utánpótlás edzés sem pedig NBI-es, ezért elhatároztam, hogy 2 naponta leedzem magam. Erő fejlesztő és statikus feladatokat csinálok, másra nem alkalmas a tömblakásom. Labdázni nem sok lehetőségem van, eddig az idő sem volt partner ebben. Mivel a kis gyerkőceim (u7-u9-u11) nagyon hiányoznak ezért kitaláltam, hogy online edzéseket csinálok nekik, kis videó formájában, amit otthon tudnak gyakorolni. Nagyjából ez a két elfoglaltság maradt ebben a krízis helyzetben, de arra is megtanított, hogy lelassítsam az életem és legyen időm magamra! Remélem, hogy nagyon hamar átvészeljük ezt a helyzetet és visszatérünk a régi kerékvágásba.

A gyulai csapat egyik gólfelelőse, Bálint Rebeka játékvezetőként is tevékenykedik, számára dupla fejtörést okoz a vírus okozta pihenő. Az iskolai feladatokat ő is otthonról végzi el, de amikor csak tud, plusz munkát vállal ebben az időszakban is. Edzésből ő sem marad ki, hol párjával, hol egyedül űzi tovább hobbiját. 

Napjaimat sajnos itthon töltöm vagy dolgozok, mivel a rossz helyzet miatt nincs iskola. Ha nem dolgozok, akkor sokat szoktam főzőcskézni vagy edzeni itthon. Nem osztottam be az időmet, úgy gondom akkor esik legjobban az edzés, amikor éppen kedvem van hozzá. Ha az idő engedi elszoktam járni, futni itt a környéken, szerencsére van a közelben egy műfüves pálya és oda szoktunk még lejárni a párommal kicsit focizni. Néha kezdenek a mindennapok unalmassá válni, nem találkozok annyit a barátaimmal illetve a csapattársaimmal. Sok mindenkivel szoktam videóchatelni, olyankor kicsit feltöltődök. Remélem, hogy minél hamarabb lecseng ez az egész helyzet, mert visszavágyok a megszokott kis közösségeimbe és a megszokott életemhez.

Az U17-es együttes játékosai folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással. A lányoknak nagyon hiányoznak az edzések, a mérkőzések, de igyekszik mindenki motiválni magát. Hol tanulnak, hol az internet adta lehetőségeket kihasználva bohóckodnak. A csapat kapitánya, Sztrein Virág sem unatkozik otthon. A 16 éves játékos éppen egy komoly térdsérülést követően került egyre jobb formába, számára nem jött jól a kényszerpihenő. Ettől függetlenül igyekszik ő is a lehető legtöbbet kihozni a mindennapokból. 

Nagyon hirtelen jött ez a rendkívüli helyzet, amely mindenkit nagy kihívás elé állít. Én igyekszem a lehető legjobban tartani magamat a váratlan helyzet előtti mindennapjaimhoz. Reggel 8-tól, délután 1-2-ig, kisebb-nagyobb pihenőkkel a tanulásé a főszerep; nem mondom, hogy zökkenőmentesen megy, de napról-napra egyre jobban veszem az online tanulás akadályait. Mivel a szüleim dolgoznak, nővéremmel felváltva igyekszünk besegíteni a házimunkákba, mint például a főzés vagy a takarítás. Természetesen az edzés sem maradhat ki a mindennapjaimból. Törekszem a változatosságra: hol erősítésre, hol futásra, hol technikai gyakorlatokra helyezem a hangsúlyt. Igyekszem kihasználni a kertes házunk által nyújtott előnyöket is, sok időt töltök a szabadban, az edzések zömét is ott végzem. Habár kötetlenebbek most a napjaim, várom, hogy visszatérjen minden a régi kerékvágásba, hiszen hiányoznak a barátaim, a csapattársaim, a meccsek, az edzések, és a közös családi programok.

Lázár Aliz éppen a kényszerpihenő előtt csatlakozott a felnőtt csapathoz az U17-es keretből, a tolnai mérkőzésen góllal hálálta meg edzője bizalmát. A komoly térdsérülésből felépült játékos mindennapjaiban akadnak nehézségek, de ő is igazi amazonként tűri az időszakot. 

Amióta a tantermen kívüli digitális tanrend van érvényben, alapjaiban változott meg az életem. A napi rutin megszakadt azzal, hogy nem járhatok be a gimnáziumba, ezért ennek megfelelően kellett új napirendet kialakítanom. Bevallom, még szokatlan, hogy magamnak kell a helyes időbeosztásra figyelni egész nap, egész héten. Figyelek arra, hogy egyensúly legyen a tanulás és a napi edzések száma között. A mozgásra, edzésre naponta szükségem van, mert évekkel korábban a napjaim részévé vált, ezért délelőtt és délután is erősítek, mozgok, hogy fenntartsam erőnlétem. Nem egyszerű! Hiányzik a foci, a felépített edzések a lányokkal. Edzések után mindig maradt pici idő a viccelődésre is, remélem, hamarosan együtt folytatjuk az edzéseket, meccseket, vidámságot! Kitartást kívánok mindenkinek! Vigyázzunk magunkra és egymásra!