DUNAKESZI KINIZSI FUTSAL - FERENCVÁROS 5-4 (2-1)
Dunakeszi, 1000 nézõ
Játékvezetõk: Solymosi, Kovács P., Zimonyi
Dunakeszi: - Tóth Gy. - Temesi, Kun, Monspart, Sáfár
Cserék: Szekeres - Vincze, Horváth, Szikora, Szijjártó
Vezetõedzõ: Rivera Amoroso
Ferencváros: Kovács Á. - Nagy G., Tóth K., Molnári, Pál
Cserék: Kovács L., - Balán, Kozó, Bogár, Kovács N., Huszty, Somorai
Vezetõedzõ: Lengyel Béla
Gólszerzõk: Kun, Sáfár (2), Horváth, Temesi illetve Bogár, Pál, Tóth, Somorai
Sárga lap: Temesi, Sáfár, Szijjártó, illetve Tóth, Nagy
Kiállítva: Kovács Á.
Elérkezett a péntek este, hogy összecsapjon a Külkert üldözõ két bajnokaspiráns. Mint a beharangozóban már írtuk, sok pikantériája van a találkozónak, hiszen a Dunakeszi keretének nagy része nem rég még a Ferencváros sikeréért küzdött. Mellettük ott volt még Vincze Ottó is, akinek zöld-fehér kötõdését nem kell ecsetelni. A hazaiaknál ott volt Horváth Ferenc, akinek pénteken még a Fradi Futsal ellen kellett küzdenie, míg másnap a Kecskeméttel a nagy Fradi ellen kell helytállnia. Érdekesség, hogy Horváth Feri nem csak egykori csapatával néz farkasszemet, hanem testvérével is, aki a vendégek szakmai stábját erõsíti. A helyszínen tekintette meg a találkozót édesanyjuk, akitõl megtudtuk, hogy õ leginkább a döntetlennek örülne. Rajtuk kívül akad még valaki, akinek különösen fontos lehetett az összecsapás. A hazaiaknak új edzõje van a spanyol Rivera Amoroso személyében, aki ezen az estén debütált a kispadon és természetesen szeretett volna gyõzelemmel bemutatkozni, fõleg hazai közönség elõtt. Nehezebb meccsel nem nagyon kezdhetett volna, bár néhány nagy csatán már vélhetõen túl van.
Cirkusz és kenyér kell a népnek, ahogy tartja a mondás. Igazából se cirkusz, se kenyér nem volt, de minden más igen. Minden volt, mint a búcsúban. Volt itt élõzene, sztárfellépõ, pompon lányok, csoki, ropi, kóla, na és persze két jó csapat, mert hát igazából miattuk volt az egész. Mint köztudott, Dunakeszin szinte mindig garantált a teltház és a jó hangulat, de ez az este más volt, hiszen mégis csak a Ferencváros érkezett. Mert még ma is legyen szó bármilyen sportágról, a Fradi név még mindig vonzóerõ, és ez itt sem volt másképp. A szervezõk jelezték elõre, hogy aki biztosan látni szeretné a találkozót, az ne hagyja az utolsó pillanatokra az érkezést, mert pórul járhat.
Mint utóbb kiderült, nem a levegõbe beszéltek. A kezdésig még jó egy óra volt hátra, de már bõven fél ház volt a csarnokban, ülõhelyet pedig már csak nehezen lehetett találni. Ahogy múlt az idõ, úgy teltek meg a sorok teljesen. A csapatok bevonulásakor a szokásos közhelyek jutottak az ember eszébe, mint például, egy tût sem lehet leejteni vagy a csillárokon is lógnak. Mind a két állítás hatványozottan igaz volt. Akadtak olyan helyek, ahonnan nem sokat lehetett látni, de õk legalább bejutottak, mert akadtak olyanok, akiknek a bejáratnál már csak a megtelt tábla olvasása maradt a meccs helyett. A kezdés elõtt Kovácsovics Fruzsina és a helyi pompon lányok szórakoztatták a nagyérdemût, majd megérkeztek az est fõszereplõi. A bevonuláskor mind a két szurkolótábor jelezte, hogy készen áll a mérkõzése. A hangulatra nem lehetett panasz. Sok nagypályás NBI-es mérkõzésen megirigyelnék mind a nézõszámot, mind a hangulatot. Megtörténtek a bemutatások, jöhetett a Himnusz, és ismét Kovácsovics Fruzsina. Szerencsére Király Linda szelleme nem lebegett a csarnokban, így a felemelõ percek után jöhetett a lényeg.
Végre elkezdõdött a találkozó. Nagy elánnal kezdtek a csapatok. Talán túlzó lelkesedéssel is, legalábbis, ami a vendégek fiatal támadóját illeti. Tóth rúgta fel kissé keményebben Sáfárt, így az elsõ percben már villant is a sárga lap. A tét és a felfokozott izgalom kissé rányomta a bélyegét a játékra a találkozó elején. Óvatos duhaj volt mind a két fél. Nem mentek bele semmilyen kockázatos dologba. A hazaiak Kun és Sáfár egyéni átlövéseikkel próbálkoztak, míg a zöld-fehérek kontrákra apelláltak. A 6. percben aztán megszületett az elsõ találat. Bogár passzolta fel a vonal mellett a sarokba a labdát és a kapu elé érkezve a visszakapott passzt közelrõl bepasszolta Tóth Gyula alatt. A Kinizsit nem viselte meg a bekapott gól, tovább támadtak, de mezõnyfölényük meddõnek bizonyult. A játékrész közepén megtört a jég. Kun tekert takarásból a hosszú sarokba nem túl erõsen, de annál pontosabban. Felrobbant a csarnok, de a gólszerzõ érthetõ okokból igen diszkréten ünnepelt. A gól kissé megzavarta a vendégeket, aminek egy újabb Keszi találat volt az ékes bizonyítéka. Ismét egy volt ferencvárosi volt eredményes. Kun cselezett ki két védõt, majd Horváthot hozta kihagyhatatlan helyzetbe, aki közelrõl nem is hibázott. A játékrész hajrájában a vendéglátók kissé visszavettek az elõny tudatában, inkább már a szünetet várták. A Fradinak volt lehetõsége az egyenlítésre, de nem sikerült élni vele, így hátránnyal mehettek szünetre. A hazaiak 5 emberrel játszottak, míg a vendégek két komplett sorral. A kérdés az volt a második játékrészre, hogy a Keszi játékosok bírni fogják-e a végéig.
Fordulás után hamar jött a fordulat. A Fradi jöhetett a hatos vonal oldalától szabadrúgással. Nagy lövése még kipattant, de a kapu elõtt álló Pál valahogy bekotorta a kapuba közelrõl, egalizálva az eredményt. Kezdõdhetett minden elölrõl. A folytatás ismét a zöld-fehérekrõl szólt. A vendéglátóknál Kunék kaptak kis pihenõt a mestertõl, amit az ellenfél gyorsan ki is használt. Egy kreatív Tóth - Nagy összjáték után, elõbbi tekert be névrokona kapujába, megszerezve újra a vezetést csapatának. A Kinizsi a hátrány tudatában nagyobb kockázatot vállalt támadásban, így a Fradinak több lehetõsége adódott az elõny növelésére, de nem sikerült kihasználni a lehetõséget, és ahogy lenni szokott, ez megbosszulta magát. Egy kihagyott támadás után meglódult a Dunakeszi. Temesi léphetett ki a szélen, de lövését Kovács védte, apró szépséghiba, hogy a büntetõterületen kívül. Sokan kintrõl úgy vélték, hogy belül védett, de Solymosi játékvezetõ jól döntött a nehéz szituációban, és felmutatta a piros lapot. Jöhetett a Keszis emberelõny, amit majdnem rögtön gólra váltottak, de Kun passzáról épphogy lemaradt Horváth Feri a hosszú kapufánál.
Nyomott a hazai alakulat, de Tóth Krisztián labdát szerzett és egészen az ellenfél kapujáig robogott vele, és lövését Tóth Gyula csak nagy bravúrral tudta védeni. A kipattanót a visszafutó védõ csak szögletre tudta menteni. Legalábbis mindenki így látta, kivéve az egy méterre álló Kovács sporttársat, aki kapuskidobást ítélt. A vendéglátók köszönték a lehetõséget, és gyorsan elvégezték a kidobást, és az így kapott fórt gólra is váltották. Temesi iramodott meg, majd 9 méterrõl a bal felsõbe bombázott. A gól után a hazaiak lendületben maradtak, és újra megszerezték a vezetést. Egy kombinatív támadás végén Sáfár került lövõhelyzetbe és ballal a léc alá bombázott. 2-1 után ismét a Keszi vezetett, így a Fradinak kellett mennie elõre. A zöldek mentek is, sokat is tettek az egyenlítésért, de sokáig nem koronázta siker a törekvéseiket, majd a hajrá elõtt egy hosszúra átívelt szögletet Somorai lõtt kapásból Tóth Gyula hálójába védhetetlenül. Szépségdíjas találat volt ez is. (A helyszínen helyet foglaló Külker játékosok ekkor kéjesen dörzsölték tenyerüket, hiszen ez az eredmény az õ számukra volt a legkedvezõbb) A vendégek örültek az egyenlítésnek, de talán túlságosan is.
A középkezdést nem vették elég komolyan. Sáfár a legurított labdát egy tolás után váratlanul elspiccelte igen messzirõl, ami a rövid alsóba vágódott a behátráló védõk között. Mivel ekkor már nem sok volt hátra, a Ferencváros vészkapus játékra állt át. Nagy Gábor lett az ideiglenes kapus. A Fradi járatta a labdát, de jól védekeztek Szikoráék. Már az utolsó percen belül jártunk, amikor is egy remek támadás végén üres kapuig játszották a labdát a vendégek, de Bogár nem tudott élni a lehetõséggel közvetlen közelrõl, így a vége 5-4, Dunakeszié lett a 3 pont.
Kár volt a végén a kimaradt lehetõségért, mert a játék képe alapján a Ferencváros megérdemelte volna az egyik pontot, de végül a jobb helyzetkihasználást bemutató Kinizsi örülhetett. Egy igen fordulatos, jó iramú, változatos meccset láthatott a szépszámú publikum, ami végig sportszerû volt. Sok ilyen találkozóra lenne szükség. Jó lenne, ha nem félévente lennének hasonló rangadók!
A találkozó elõtt a felek egyetértettek, hogy mik lehetnek a döntõ, befolyásoló tényezõk, viszont a meccs utáni értékelésben már eltértek a vélemények.
Fehér Zsolt, Dunakeszi Kinizsi: - Olyan volt ez a mérkõzés, mint amire számítottam! Tudtam, hogy erre a mérkõzésre nagyon összekapja magát a Ferencváros, úgy harcoltak, küzdöttek, mint ahogy az méltó a klubhoz! Néha még durvák is voltak, de ez benne van egy ilyen felfokozott hangulatú sporteseménybe! A mérkõzés ide is, oda is eldõlhetett volna, mégis azt kell mondanom, többet tettünk a sikerért! Amúgy az ilyen meccseknek van értelme. Sok helyzetet kidolgoztunk, csak a végjátékoknál hiányzott a koncentráció. Gratulálni szeretnék mind az én, mind a Ferencvárosnak egy igen jó mérkõzést játszottak, és ami mellet nem lehet elmenni újra, több száz nézõ láthatta, hogy igenis van magas szintû futsal Magyarországon....
Horváth Ferenc, Dunakeszi Kinizsi: - Tudtuk, hogy nehéz meccs lesz, de õszintén szólva meglepett a Fradi játéka. Nagyon szervezettek voltak és remekül játszottak. Így kell kinéznie egy Ferencvárosnak, így kell képviselnie ezt a klubot. Örülök nagyon a három pontnak, mert egy nagyon jó csapatot sikerült legyõzni. Vérbeli rangadó volt, minden velejárójával együtt.
Lengyel Béla, Ferencváros: - Elõször is GRATULÁLOK CSAPATOMNAK. A JÁTÉKHOZ. Viszont megint beigazolódott, hogy nem mindig a jobbik csapat nyer! Sajnos olyan szituációkban hibáztunk, ami eldönthette volna a rangadót! Minden megvolt a Fiestához, koncentráció, alázat, szív, és becsület... Becsület, én csak ezeket kértem a srácoktól, és ezt 80%-ban. meg is valósították, sajnos ez nem párosult a 3 pont megszerzésével, mert nem mindenki akarta, hogy nyerjünk... Nem szeretnék foglalkozni a külsõ körülményekkel, de ha két jó csapat összecsap, legjobb lenne 2 db. JÓ játékvezetõt küldeni. Ez sajna sem a Külker ellen, se a mai nap folyamán nem sikerült... Gratulálok a Dunakeszinek és Fehér Zsoltnak! Külön szeretném, megköszöni a minket elkísérõ és lelkesen buzdító Szurkolóinknak a FANTASZTIKUS szurkolást!