A futsal NBI alapszakaszának feléhez érkeztünk az elmúlt hétfõn véget ért kilencedik fordulóval. Igaz, kicsit csalóka a kép, hiszen nem minden csapat játszotta le minden mérkõzését, ám ennek ellenére áttekintést próbálunk adni az eddig történtekrõl, hiszen lassan körvonalazódni kezdenek az erõviszonyok.
A rájátszásba az új versenykiírás alapján nyolc csapat jut be, ami sokak szerint nem teszi igazán izgalmassá az alapszakaszt, hiszen elég elkerülni az utolsó két helyet. Vannak, akik vitatkoznak ezzel a megállapítással, mondván igaz, hogy nincs sok félnivalója, fõleg a jobb együtteseknek, ám a jobb helyezés jobb pozíciót biztosít majd a rájátszásban.
A bajnok Mezei-Vill az UEFA Futsal Cup kötelezettsége miatt kihagyta ugyan az elsõ két fordulót, ám ott folytatták a berettyóújfaluiak, ahol az elõzõ évadban abbahagyták. Idén is veretlenül menetelnek, mindössze négy kapott góllal jelenleg a negyedik pozícióban állnak, s ha hozzák elmaradt mérkõzéseiket, akár az élre is ugorhatnak Szitkó Róberték. Annak ellenére, hogy még nem szenvedtek vereséget igen hullámzó a játéka a bihariaknak. Egyik meccsen sziporkázó teljesítménnyel rukkolnak elõ, máskor pedig akadozik a gépezet. Az igen jó játékosállománnyal, és bõ kerettel rendelkezõ MVFC feladata tehát a hátralévõ fordulókban a még stabilabb, és egyenletesen jó teljesítmény elérése lehet.
A tavalyi döntõben alulmaradó csömöriek idén sem szeretnének alább adni akkori pozíciójukból. A nyáron még tovább erõsödött Rubeola jelenleg veretlen, csak az Aramis, a Mezei-Vill és a Dupont, tehát a tabellán a közvetlenül körülötte tartózkodók ellen adta remire a mérkõzéseit, az összes többi csapatot legyõzték Somogyi Krisztiánék. Szimcsák Tamás magabiztosan vezeti a góllövõlistát, háromszor szerzett mesterhármast a korábbi Csõ-játékos. Egy kisebb lendületvesztés látható talánrajtuk az utóbbi mérkõzéseken, ám ha a rájuk jellemzõ hittel és alázattal vetik magukat a további küzdelmekbe, akkor nagy eredményt érhetnek el.
A tavalyi kupagyõztes Colorspectrum Aramis elfeledve az utóbbi két év gyengébb bajnoki szereplését a tabella élén áll. Hét mérkõzést nyert a budafoki alakulat, csak a Csömörrel döntetleneztek. Egyetlen meccsük maradt az elsõ körbõl, nem is akármilyen csata, a Mezei-Vill elleni összecsapás. Az a találkozó kulcsfontosságú lesz a pozíciójuk megõrzésében. Fiatal játékosaik erre a szezonra szerezték meg azt a rutint, amely ahhoz kell, hogy eredményes is tudjon lenni a csapat játéka. Az elmúlt két év után ismét egy bajnokesélyes Aramist láthatunk.
Bronzérmes helyen áll az újonc Dupont-Fortuna FC. Aligha gondolták ezt szezon elõtt Kis Jánosék, bár a szakember elszántságát ismerve akár számíthattunk is volna arra, hogy nem a futottak még kategóriába tartozik majd az alakulat. A játékosok a kezdeti sikerek láttán elhitték, hogy bárki ellen felvehetik a versenyt. Az edzõ bevallása szerint sem játszanak tökéletesen, van még mit tanulniuk, ám az akaratuk és a küzdeni tudásuk már sokszor kisegítette õket, a legváratlanabb helyzetben is. Kérdés, hogy sikerül-e ezt továbbvinniük. Ha igen, akkor annak csak örülhetünk, hiszen színesebbé teszi a további küzdelmeket.
Az Allianz-FTC évrõl-évre új célokat tûz ki maga elé, tudatos munka folyik a Népligetben. A csapatot a nyáron még jobban megerõsítették, immár meghatározó szereplõi az élvonalnak, senki sem mehet biztosra ellenük. Jól indult ez az év a zöld-fehéreknek, csak a tabellán elõtte álló együttesekkel nem bírtak, s figyelemre méltó a bajnok otthonában elért döntetlen. Fiataljaik egyre nagyobb rutint szereznek, ami kamatozhat a jövõben.
A Duna-Takarék akár az élmezõny tagja is lehetne, ám nem mondható Fortuna kegyeltjének a nyugat-magyarországi egyesület. Az Euro-Mobiltól érkezõ játékosok segítségével idén nagyobb terveket szövögetnek a Rába-partján, ám rapszodikus teljesítméyükön és a helyzetkihasználásukon javítani kell a hátralévõ mérkõzéseken.
Az Üllõ FC Csõ-Montage szereplése biztosan nem felel meg a szezon elõtt kitûzött várakozásoknak. Szente Tamással ugyan erõsödtek, ám több meghatározó játékos elment a csapattól, ahol a fiatalokat dobták be idén még nagyobb bátorsággal a mély vízbe. Kétarcú egylet, hiszen az elsõ soruk a rutint, második négyesük az ifjúságot képviseli. Tapasztalatot kell szerezniük az amúgy nagyon tehetséges fiataloknak, s akkor ismét régi fényében ragyoghat az üllõi csapat. A következõ fordulókban talán már hasznosíthatnak is az eddigi tapasztalatokból, és feljebb is kerülhetnek a tabellán.
A szentesiek a tavalyi bronzérmet követõen most féltávnál a nyolcadik pozícióban vannak, mindössze hat pontot gyûjtöttek. A nyáron alapos változáson átesett gárda nem is tudott igazán összeállni az elején, nehezen sikerült az elsõ gyõzelmet megszerezniük. Átmeneti idõszakot élnek most Csongrád-megyében, a rájátszás természetesen meglehet, de az egy évvel ezelõtt begyûjtött harmadik hely most nehezen elérhetõnek tûnik.
A Gödöllõ sem érezheti magát kényelmes helyzetben, a korábbi kétszeres bajnokcsapat az utolsó elõtti helyen tanyázik. Hasonlóan a Csõ-Montage-hoz fiatal és rutinos játékosok keveréke alkotja a keretet, a tavalyi utánpótlás bajnokságot nyert gárdára alapoznak a szakvezetõk. Mindenképpen több van a csapatban, de eddig csak egy gyõzelemre és két döntetlenre futotta erejükbõl. Össze kell szedniük magukat, s bátran ki is jelenthetjük, hogy képesek rá.
A kecskemétiek abszolút újonc lévén inkább a tanulásra helyezik a hangsúlyt ebben az évben. Koncz Zsolt vezetésével sajátítják el a sportág alapjait, s a kezdeti nagy különbségû vereségek után egyre jobb játékot mutat a gárda, de ez még mindig nem elég arra, hogy kimozduljanak az utolsó helyrõl. Nehéz feladat, ám nem lehetetlen akár a nyolcadik pozíció elérése sem.
