Magyarország-Kazahsztán 2-4 (2-1)
gólszerzõk: Rábl, Frank P. ill. Sarikov 2, Persin, Dovgan
A veretlenek csatáján a kazahok a tõlük várható letámadással kezdték a meccset, s a harmadik percben Persin passzolt a kapunkba. Nem kezdõdött tehát jól a találkozó. A magyar válogatott nem félt ellenfelétõl, miért is tette volna, s egyre jobban belelendültünk a játékba. A kazahok bártran és sokszor vállalkoztak távoli lövésekre, ám Gremsperger kapus remekül védett. Voltak itt is, ott is apró hibák, s a félidõ második felére kiegyenlítettebb lett a játék. Tíz perccel a vendég találat után egyenlítettünk: Dávid kapura lövését követõen Rábl lõtte a kapuba a kipattanót. Továbbra is jól harcoltunk, Harnisch megiramodott a jobb oldalon, majd Frank Péter kapta középen, s a kapuba helyezett. A félidõben vezettünk, játékunk fokozatosan javult az elsõ húsz perc során. Megalkuvást nem tûrõen, nagy akarattal jöttünk ki a második félidõre, ám hat perc után gólt kaptunk egy szöglet után. Okosan, higgadtan, taktikusan fociztunk, nem rohantunk a vesztünkbe, vártuk a lehetõségeket. Sajnos a félidõ közepén gyors egymásutánban Sarikov kétszer is betalált. Mentünk elõre, ki is alakítottuk a helyzeteket, de még a végén a vészkapus bevetésével sem jött össze a gól. Emelt fõvel jöhettek le fiaink a vereség ellenére a pályáról, mert egy remek csapat ellen minden esélyünk meg volt a sikerre. Pénteken a fehéroszok ellen sikerülhet.
Frank Tamás (Magyarország)
Úgy érzem az elsõ tíz perc kivételével egyenrangú partnerek voltunk. A helyzetek alapján nyerhettünk volna, nem érdemeltünk vereséget. Gratulálok a csapatomnak, büszke vagyok rájuk!
Amirzhan Mukanov (Kazahsztán)
Tetszett a csapatom játéka, magas színvonalú mérkõzésen nyertünk. Azt hiszem mi vagyunk a jobb válogatott, szerencsére ezt a második félidõben bizonyítottuk is. Örülök, hogy jó pozícióból várhatjuk a harmadik játéknapot.
