Interjú Dávid Ricsivel:
- Annak idején dönthettél, hogy nagypályázol vagy a futsalt választod. Akkor a futsal mellett tetted le a voksod. Végleges ez a döntésed? Mi az oka, hogy inkább a kispályát választottad?
- Ez egy nagyon hosszú történet. Még U15-ben kezdõdött, ekkor ismertem meg a futsalt. Akkor mentem illetve vittek le elõször futsal edzésre. Soós Ferenc az Aramis elnöke kijött egy rájátszás mérkõzésemre (a Szent István SE csapatában játszottam ekkor) és kérdezte, hogy nincs-e kedvem futsalozni, én pedig igent mondtam. Másnap már Csernai Gabinál edzettem Budafokon, a BMTE csarnokban. Nagyon megszerettem ezt a játékot, és a késõbbiekben, amikor elkerültem a Vasas SC utánpótlás csapatához vagy a BKV NBII-es együtteséhez, nem is bírtam ki, csak féléveket futsal nélkül. A végsõ döntés pedig akkor született meg, amikor a BKV-nél voltam. Akkortájt érettségiztem és nem tudtam edzésekre járni, csak az esték voltak szabadok. Akkor már a felnõtt csapathoz tartoztam, de még az utánpótlásban is tudtam játszani és felhívtam Frank mestert, hogy vissza tudok-e kerülni, számítanak-e rám. Nagyon sokat köszönhetek Tamásnak és Feri bá"nak illetve az Aramisnak is, mert õk indították el a futsal karrieremet. A választás akkor lett végleges, akkor tettem le a voksom csak a futsal mellett, amikor utánpótlás válogatott lettem. Ezek után döntöttem úgy, hogy kitartok a futsal mellett. Nehéz volt és mostanság is van, hogy elfog az érzés, amikor elmegyek egy füves pálya mellett, de nem vágyom már vissza annyira, mint korábban.
- Mi döntött nyáron a Mezei-Vill mellett?
- Nehéz döntés volt bevallom. Igyekeztek mindent megadni a játékosoknak Budaörsön, nem is panaszkodom/panaszkodtam, mert amit a költségvetésbõl meg lehetett valósítani, ki lehetett hozni, azt mindig megkaptuk. Igazából ki szerettem volna próbálni magam milyen profinak lenni, kíváncsi voltam milyen itt lenn és nem csalódtam, szerintem nem is fogok. A fél csapatot, sõt mondhatom, hogy mindenkit ismerek a bajnokságból, a válogatottból, mindenki ellen játszottam már sokat, ha máshol nem, akkor 5+1-es tornákon. Nagyon jól érzem magam. Nagyon jó közösség, nagyon jó csapat, nagyon jó szakmai háttérrel és vezetõséggel, egyszóval az egész Mezei-Vill jól funkcionál, de ez eredményekben is megmutatkozik. A másik ok pedig az volt, hogy saját magam szeretném fejleszteni, mert van még hova fejlõdni és jó pap holtáig tanul. Szeretnék sikereket elérni, még többet, és remélem ebben az évben el is kezdjük a Srácokkal. Maximálisan úgy érzem, hogy megérte ide igazolni.
- A fõváros után egy vidéki kisvárosba érkeztél. Megszoktad-e már az új környezetet? Milyennek láttad távolról, és most milyennek látod Berettyóújfalut?
- Én Budapest külvárosában laktam, tehát nem szokatlan a kisvárosi" élet. Már a második napon megszoktam, nem volt gond semmivel sem. Már tudom merre van a Posta, Macskafogó... Mindig szerettem Újfaluban játszani, ha az Aramisszal jöttünk, mindig vártam a meccseket. Jó hangulatú volt mindig minden mérkõzés, sokan voltak kinn és ez tetszett. Sok mindent nem tudok mondani Berettyóújfaluról, mert mindig csak jöttünk-játszottunk-mentünk, de szép város, párszor már sétálgattam, nézelõdtem és nagyon tetszik.
- Miben más és miben hasonló a munka az MVFC-nél, mint volt az Aramisnál?
- A játékfelfogás hasonló, de sok mindenben eltér. Turzó mester nagyon jó edzéseket tart és színvonalas, nemzetközi játékerõt képviselõ csapattá szeretne minket képezni, rengeteg videózással és pontossággal, ami elengedhetetlen ebben a sportban. Úgy érzem a csapat vevõ erre. A több edzés természetesen meglátszik, hiszen mindenki ismeri a csapaton belül a másik gondolatát, így könnyebb dolgunk van a mérkõzéseken. A profi hozzáállás szerintem az, ami eltér az Aramistól, az edzéslehetõségek végtelen tárháza illetve, hogy itt szinte senki sem dolgozik a futsal mellet.
- Közeleg a volt csapatod elleni mérkõzés. Hogyan várod az Aramis elleni meccset?
- Kicsit furcsa lesz... Bemenni abba a csarnokba, ahol az eddigi életemet töltöttem, de másik öltözõben öltözni. Látni a srácokat, barátokat, edzõket, így belegondolva is kicsit furcsa lesz. De majd jön a meccs és focizunk egy jót, remélem gyõztesen hagyom/hagyjuk el a pályát, és utána megiszunk egy sört a többiekkel. Mindenesetre nagyon várom!
- Mire lehet képes a Mezei-Vill ebben az évben? Mit vársz a csapattól, és mit vársz önmagadtól? Mik a céljaid?
- Szerintem ez a csapat sokra hivatott. Megfelelõ játékerõnk van, sok rutinunk és jó csapat vagyunk. Ezek a tulajdonságok elegek ahhoz, hogy sikeres évünk legyen. A többi rajtunk múlik. Cél a dobogó! természetesen nehéz dolgunk van a Gyõrrel szemben, de semmi sem lehetetlen. A Magyar Kupában is szeretnék döntõt játszani. Magammal szemben pedig az az elvárásom,hogy a maximumot hozzam ki ebben az évben és meglátjuk mire lesz elég. Mindenki így van ezzel a csapatban és ezzel a felfogással odaérhetünk akár az élre is.
- Nemcsak játékosként, de edzõként is számol veled a klub.
- Az U13-as korosztály felkészítésével bíztak meg. Nem ismerem a srácokat, de remélem át tudok adni valamit az eddig megszerzett tudásomból illetve sikerül majd egyszer szép karriert elérniük az életben és akár válogatottságig vinni. De ez csak rajtuk múlik mit szeretnének elérni az életben. Itt a Mezei Villnél jó szakmai munka folyik, minden edzõ jó szakmailag, a lehetõségük megvan, csak élniük kell vele.
- Most már talán higgadtan lehet visszanézni az ukránok elleni meccsre. Hogyan látod, habár kevésen múlott, miért nem sikerült a továbbjutás? Milyen a munka az új mesterrel? Hogyan látod a válogatott és a magyar futsal jövõjét?
- Nagyon szomorú voltam a mérkõzés után... Mindenki mindent megtett, küzdöttünk, harcoltunk. Most már egy hónapja van új szövetségi kapitányunk Sito Rivera személyében. A munka, amit az õ irányításával végzünk, illetve a szakmai stáb - Jordi Illa, Fehér Zsolt és Korolovszky Gábor - személyében nagyon jó. Sokat fejlõdtünk és szerintem még tovább tudunk majd. Most van másfél évünk, hogy még jobban összeérjen a csapat és utána úgy érzem, egy sikeres vb-selejtezõt tudunk megvívni. A futsal jövõje Magyarországon érdekes. Minden a válogatottól és most a Gyõrtõl függ - sikeres BL szereplést kívánok innen is nekik. Kell egy kirobbanó siker és utána megváltozna az emberek és a nagypályás csapatok hozzáállása a MI KIS SPORTUNKHOZ!
- Brumár Brumi László -