Egy nulla-nulla margójára
Szép ez a sportág!
Aki hétfõ este a Berettyóújfalu-Euro Mobil összecsapást választotta - sajnos nem sokaknak adatott meg - egy hihetetlenül nagy élménnyel gazdagodhatott. Eredetileg a futsal arról "híres", hogy labdarúgás ezen ágában jóval több gól esik, mint a nagypályán, ám az említett elõdöntõn bebizonyosodott, hogy lehet akár egy nulla-nulla is remek színvonalú és látványos.
A két csapat a futsal minden szépségét bemutatta: nagyszerû védekezés, szép helyzetek, kiváló kapusteljesítmények. Amit ebbõl az összecsapásból ki lehetett hozni, azt kihozták a játékosok. Csak a gól hiányzott. A nézõk azonban nem voltak csalódottak amiatt, hogy nem rezdült meg a háló. Bár a többségében a hazai sikerért szorító publikum minden bizonnyal elégedettebb lett volna, ha egy apró, pici góllal legyõzik ellenfelüket, ám a lefújáskor senki sem fanyalgott. Tudták, megértették a szurkolók, hogy a pályán maximális teljesítménnyel a maximálisat hozták ki a magukból a játékosok.
Nüansznyi volt a különbség, pontosan annyi, amennyivel a végén diadalmaskodott a Mezei-Vill. Hajszálnyi választotta ezen az estén a poklot és a menyországot, az MVFC bírta jobban idegekkel.
Jöhetnénk a szokásos ha-val kezdõdõ mondatokkal, hogy ha Baranyai kapufája bemegy az elsõ félidõben, vagy nem hibázza el ugyanõ a kisbüntetõt, ha Sáfár kiugrása gólt eredményez vagy Nagy István nem botlik el a hatos vonalnál szemben a kapuval. Igazságot tenni mindig nagyon nehéz, fõleg akkor, ha ilyen alázatos játékot látunk mindkét oldalon, ám az élet mindig meghozza a döntést helyettünk... most is meghozta. Az MVFC-nek kedvezett, s talán nem véletlenül, mint megannyiszor ebben a szezonban.
