Döntős álmokból érmes valóság
2018.05.10 | 11:25
Három év várakozás után egy győzelemre volt a döntőbe jutástól az FK Székelyudvarhely. A teremlabdarúgó 1. Liga idei kiírásában az együttessel többször kegyes volt a sors. A gyengébb tavaszi szezont követően a rájátszásban elkerülte a két nagy riválist, az utolsó előtti játéknapon egy idegenbeli győzelemmel saját kezében volt a sorsa. A keddi találkozón így is megvolt a sansz, saját közönsége előtt le kellett gyűrnie a tavalyi ezüstérmest, hogy az aranyért játszhasson. Kőkemény csatát vívott egymással az FK és a United
A képlet egyszerű volt az FK Székelyudvarhely számára: kedden este három pontot, tehát győzelmet kellett szereznie a Galaci Uniteddal szemben. A döntetlen a kisdöntőt, a vereség az idény végét jelentette. Összefoglalásképp, az őszi remek szezont – végig ott volt a gárda a dobogón – gyenge tavaszi követte: kiesett a Román Kupából, valamint az alapszakaszt végül a negyedik helyen zárta.
Fortuna istennő még így is nagyon kegyes volt az udvarhelyiekkel, mivel a versenykiírás alapján a rájátszásban elkerülték a címvédő a Dévai Autobergamót, illetve a Temesvári Informaticát. Sőt a teremlabdarúgó 1. Liga play-offjában belefért az utolsó előtti játéknapon való botlás is, a Dunărea Călărași otthonában vereséget szenvedett az FK. Csakhogy a tavalyi ezüstérmes Galaci United sem brillírozott, az utolsó pillanatokban mentett pontot Szőcsék ellen, majd kikapott a Dunăreától. Mindenről az utolsó forduló döntött.
Kedden ismét benépesült a városi sportcsarnok, az ütközet előtt a szakmai stáb és a játékosok az utolsó simításokat végezték. Bár ilyenkor nem hálás feladat megzavarni a készülődést, megtettem, megkérdeztem a főszereplőket a találkozó előtt, majd a lefújást követően. Mérkőzés előtti optimizmus Elsőre az edzővel, Jakab Zoltánnal futottam össze az öltözőknél. Elegánsan várta a találkozót, nem lehetett kiolvasni sok mindent a tekintetéből, idegesség nem látszott rajta. Pedig a győzelem terhe nyomta a vállát.
„Ez volt a forgatókönyv, erre vágytunk, hogy a legvégén egy ki-ki meccset játszhassunk Galaccal. Két egyforma csapat küzdelme lesz. Remélem, hogy a hazai pálya előnye, a szurkolók támogatása megadja számunkra a pluszenergiát, amihez természetesen társulnia kell lelkesedésünknek is. Ki kell használnunk ezt a lehetőséget, három évet vártunk, hogy a fináléba kerülhessünk, ki tudja, mikor leszünk még ennyire közel. Ha nem nyerünk, akkor meg sem érdemeljük a döntőt.” Az edző fájlalja a meccset. Elmondása szerint a második félidőben szétesett a csapat
Elkerülhetetlen, hogy rákérdezzek: tanítványai is ezen a véleményen vannak-e. „Azt látom, hogy határozottak, tudják, hogy ebben a helyzetben a döntő a megoldás számunkra. Kisdöntőt elég sokat játszottunk, most ideje volna bekerülni a fináléba. Megpróbáljuk úgy irányítani a találkozót, hogy akár az utolsó percek is számítsanak. Ez nem azt jelenti, hogy mindent egy lapra feltéve támadunk, közben meg kapjuk a gólokat. Fegyelmezetten, fej fej mellett haladni a célunk felé. Az volna az igazi, ha gyorsan eldőlne javunkra az összecsapás, de tudjuk, hogy ez szinte lehetetlen. Hogy mi döntheti el a meccset? A kapusteljesítmények, valamint helyenként a szerencse. Illetve hogy a nyomást ki miként tudja kezelni” – összegzett a tréner.
Adott volt a következő interjúalany, ha már a kapusokról ejtett szót a szakember. Andrei Grigoraș az egész idény alatt jól teljesített, a bemelegítés alatt érdeklődtem, mennyire nagy a nyomás rajta. Tehetetlen volt. Büntetőből kapta az utolsó gólt az FK kapusa „Biztos vagyok benne, hogy kiélezett harc lesz, apró dolgok döntenek majd. Most nagyobb a tét, mint az alapszakaszban. Ugyanúgy állok hozzá a feladathoz, mint máskor, nem érzem, hogy nagyon speciális lenne, hogy most azért kell küzdeni, hogy meglegyen a döntő. Számomra ez nem jelent nagyobb idegeskedést, teszem a dolgom, mint máskor, ahogy a társaim közül nagyon sokan. A tapasztalat és a koncentráció billentheti el a találkozót. A bajnoki finálé előtt ez számunkra a nagyobb döntő.”
Sokat nem akartam kontárkodni, de azért még Bíró Attilát elcsíptem. Szemében ott volt a fény, a vágy, hogy megszerezze a győzelmet. „Adott minden, a mi kezünkben van a sorsunk. Fel kell állnunk, kétszer húsz percet játszunk, csak ezt kell megnyernünk. Egész végig fegyelmezetteknek kell lennünk, egy pillanatot sem szabad kihagynunk, mert az végzetes lehet. Egymásért kell küzdenünk, bátorítani, amikor szükséges, csak úgy van esélyünk. Mindenki álma, hogy a fináléba kerüljünk” – hangsúlyozta a játékos.
Drámai döntetlen, a bronzért folytatja az FK Lejárt a teremlabdarúgó 1. Liga felsőházi rájátszása, az utolsó fordulóban, kedden este a Futsal Klub Székelyudvarhely óriási csatában 3–3-as döntetlent játszott a Galaci Uniteddal, így a második helyen végzett.
Végül idén is a kisdöntő jutott az FK-nak. Bíró Attilának nem csak az fájt, hogy nem lett meg a győzelem. A 30. percben sérülést szenvedett, nem is tudta folytatni a játékot. Biró lesérült, az utolsó tíz percben nem tudott játszani
Barabás Ákos „Ennél jobban nem fájhat egy játékosnak, hogy tehetetlen, csak a kispadról szemléli az eseményeket, nem segíthet a csapaton. A labdát elrúgtam, utána rácsúsztak a bokámra, látható, hogy fel van dagadva. Hittem, hogy képesek vagyunk nyerni. Elég csalódottak vagyunk. A kisdöntő amolyan búcsúmeccs, a döntő az igazi. A bronzmeccs csak a vesztesek párharca” – fejtette ki a teremlabdarúgó.
Szerdán reggel jött a diagnózis: Bíró lábujja eltörött, biztosan nem lesz ott a folytatásban. Csapattársa, Grigoraș nyilatkozata is keserű: „Ez a döntetlen felér egy vereséggel. Csak egy jó dolgot tudok kiemelni, valamivel hamarabb megyünk vakációra. A harmadik helyet nem lehet összehasonlítani egy fináléban való szerepléssel. Mindent kiadtunk magunkból, most ennyire volt elég. Pedig jól kezdtünk, majd kaptunk pár könnyű gólt. Nem hibáztatok senkit, ilyen a sport. Tavaly megérdemeltük volna a döntőt, idén nem annyira. Ha mindent mérlegre teszünk, akkor a szerencse is közrejátszott abban, hogy meglehessen a finálé, ám ezúttal nem éltünk vele. Idén csak pár jó meccsünk volt, a szezon második felében sokat szenvedtünk.”
Bár nem volt megelégedve az eredménnyel, reálisan értékelt a tréner: „Ez a döntetlen rosszul esik, egy kisdöntőt jelent. Ha megnézzük a két csapat játékosállományát, anyagi helyzetét, akkor lehet, hogy így az igazságos. Valóban egy nagy lehetőség előtt voltunk. Az első félidő nagyon sokat kivett belőlünk, a másodikban már nem tudtuk azt a szintet hozni. A szünet után kissé szétesett a játékunk, a sérülések is visszafogták a lendületünket. Az igazi mennyország a legvégén lehetett volna, ha bejön az öt a négy elleni játékunk. Valami hiányzik, ebben az esztendőben is be kell érnünk a bronzmeccsel. Ha az egész évet vesszük alapul, akkor Galac jobban megérdemelte a döntőt, mint mi.” – mondta Jakab Zoltán.
Az FK Székelyudvarhely idén is a kisdöntőben játszhat a végső felvonásban. Akkor a Temesvári Informaticával szemben nem lett meg a bronzérem, ezúttal a címvédő, a Dévai Autobergamo lesz az ellenlábas. A versenykiírás szerint vagy oda-visszavágóval, vagy pedig egyetlen találkozóval dől el a párharc kimenetele – utóbbiba mindkét csapatvezetésnek bele kell egyeznie.
- székelyhon.ro –
