Az eddigi veretlen listavezetõ Berettyóújfalu otthonában fogadta az Aramis csapatát a 13. fordulóban, s noha megõrizte veretlenségét, ez csak pár másodpercen múlott.
Idézet két csapat honlapjáról:
http://futsal.mezei-vill.hu/:
Az Aramis legutóbbi meccsein igen jól és eredményesen játszott, s azzal a szándékkal utazott Berettyóújfaluba, hogy pontot vagy pontokat vigyenek el. Hiányzott betegség miatt Sivák Péter, valamint Kõrösi Zoltán sem tudott a csapattal tartani. Nálunk Angyalos és Siróczki továbbra sem bevethetõ.
Rögtön a középkezdés után egy figura következett vendég részrõl, Sikur kapusra játszották ki, de õ Pallai kezébe lõtte a labdát. Az Aramis nem állt be védekezni, a védekezésüket fentebb tolták, már a mi térfelünkön megpróbáltak labdát szerezni. Látszott, hogy jó formában vannak a vendégek, nagyon magabiztosan futsaloztak. Egy Tamás és Gál lehetõség után Csernai nagy helyzete jelezte, hogy a budapestiek tényleg komolyan gondolták a pontszerzést. A negyedik percben Frank Tamás lövése után szögletre vágódott a labda, azt ezt követõ sarokrúgás már gólt hozott, a játékos-edzõ robbant be a hatosra, és lõtt a kapunkba. Sáfár egybõl ezután tesztelte Sikurt, nem nagy eredménnyel, majd szép összjáték után Lovas lõtt kicsivel mellé. Ellenfelünk nagyon veszélyesen játszott, mi feljebb mentünk, de sorra rossz helyezkedésünket követõen átjátszottak bennünket, s kiugrásaikból akár eredményesebbek is lehettek volna. Hibáink voltak, sok rossz átadás és meg nem értés. Ennek oka minden bizonnyal az öt napon belül lejátszott harmadik meccs, valamint a bekapott gól lehetett. Benne volt a fáradtság a lábakban, s ez azt eredményezte, hogy a koncentráció nem volt, nem lehetett a megfelelõ. Próbáltunk támadni, járattuk a labdát, nálunk volt többet, de igazán veszélyes kapuralövést nem lehetett feljegyezni. Tony próbálta meghúzni általában a bal szélen, de lövéseit a meccsek óta jó formában védõ Sikur mindig hárította. Nagy Pistinek volt egy nagy ziccere a hatoson belül hat perccel a vége elõtt, de nem sikerült gólra váltani a nagy lehetõséget. Nem sokkal késõbb Frank Péter párbajozott kétszer is Pallaival, de mindkét csatát kapusunk nyerte, mint ahogyan Hasenauer veszélyes elõrefutásánál is. Gál Pisti szépen játszott össze Kolompárral a 17. percben, de Koli elhibázta az ígéretes lehetõséget. Nagyon sportszerû volt az elsõ félidõ, mindössze két szabálytalanságot húztak be a sporik.
A második félidõben szerettük volna ledolgozni hátrányunkat, ennek érdekében kijjebb toltuk a védekezést, támadtuk a labdást már a saját térfelén, agresszívabb volt a játékunk. Frank ziccere és Nagy Gábor cselsorozata azonba jelezte, nem mehetünk fejetlenül elõre. Nem állt vissza az Aramis sem, bátran védekeztek akár a félpályán túl is. Annak ellenére, vagy talán épp azért, hogy próbáltuk gyorsítani a tempót a hibák és a pontatlanságok megmaradtak. Lelesték átadásainkat a budafokiak, amikbõl veszélyes támadásokat vezettek. Rábl egy ilyen szituációt követõen a 28. percben már kettõre növelte a vendégek elõnyét. Jól védekeztek, okosan járatták a labdát Frankék a fáradhatatlan Nagy Gábor vezérletével. Mi birtokoltuk a labdát, de nem találtuk a réseket a vendég falon, ha pedig lövõhelyzetbe kerültünk vagy a blokk vagy Sikur hárított. Nyolc perc volt hátra, amikor megpróbáltuk a vészkapus játékot. Szitkó Robi állt be. Idõt is kértek az Aramisnál rögtön, hogy nyugodtan fel tudjanak készülni a talán még váratlan, és sok nézõ által korainak tartott húzásra, ám ez tûnt az egyetlen reményt keltõ lehetõségnek. Trenyó rúgott egy kapufát, folyamatosan nyomtunk, ám nem adogadtunk kellõen gyorsan, sokszor ment körbe a labda. Akadtak lövõhelyzetek, de nem sikerült betalálni. Idõt kértünk a 37. percben, s egy utolsó elkeseredett rohamra indultunk. Majdnem megpecsételõdött a sorsunk egy percre rá, amikor Bessenyei és Tamás futott versenyt az üres kapu felé guruló labdáért, de Tamás Lacinak sikerült az utolsó pillanatban becsúszva menteni. Egy perc volt hátra, amikor sikerült a szépítés, Szitkó Robi passzát lõtte be Lovas Norbi a hatoson belül állva. Mentünk elõre, s gyorsan peregtek a másodpercek, sietnünk kellett, de megtörtént az, amire mindenki vágyott a csarnokban. Egy bal oldali támadás után Trencsényi révén kiegyenlítettünk, az utolsó pillanatokban mentettük ikszre a mérkõzést. Az Aramis egy héten belül másodszor veszít így két pontot, hiszen a Csõ-Montage ellen is hasonló volt a szituáció.
Az egész mérkõzést tekintve a vendégek közelebb álltak a gyõzelemhez, remekül játszottak, látványos akciókat vezettek, ám így sem sikerült begyûjteniük a három pontot. Örüljünk és becsüljük meg ezt az egy pontot, mert az ilyen "feltámadások" erõsíthetik a csapat hitét, s továbbra is veretlenek maradtunk. Azt el kell fogadnunk, hogy nem játszhatunk mindig jól, s az is egyszer be fog következni, hogy kikapunk. Most közel álltunk hozzá, de felálltunk és ez mindenképpen becsülendõ. Szerdán kupameccs, aztán szünet következik, reméljük két döntetlen után a gyõzelmek következnek.
Szitkó Róbert:
- Jól fog jönni nekünk a szünet, ami a kupameccs után következik, mert egy kicsit össze kell szednünk magunkat, a játékunkon javítani kell. Akadozott ma a gépezet, minden el akarunk követni, hogy lendületesebbek és gyorsabbak legyünk. Ma is lassan, körülményesen játszottunk, sok volt a rossz passz, rossz labdaátvétel. Pozitívum viszont, hogy sikerült elérnünk egy döntetlent ilyen rossz játékkal. A végén azért rizikós volt a helyzet, bár nekünk a kapuslehozatal általában meghozza a sikert. Sokan nem értették, hogy miért játszottuk ezt a játékot, de szerencsére beigazolódott a helyeesége, bár rosszul is kijöhettünk volna belõle. Nagyon fontos ez az egy pont is, és ha a következõ bajnokikon hozzuk a három pontot, akkor nem lehet sok gond.
Frank Tamás:
- Az elképzelt játékunkat meg tudtuk valósítani. A játékvezetõknek volt egy-két érdekes ítélete, amelyek talán döntõen befolyásolták a mérkõzés kimenetelét. Bebizonyosodott most is, hogy Berettyóújfaluban játszani és nyerni pokolian nehéz. A bajnokságban mindenképpen megpróbálunk beférkõzni a legjobb négy közé, nagy ugyan a lemaradásunk, ezzel a döntetlennel még nagyobb lett, de reménykedem, hogy ilyen játékkal van rá lehetõségünk.
www.aramisfutsal.hu:
Most 15 másodperc hiányzott...
Mostanában nincs szerencsénk a végjátékokkal, hiszen két fordulóval ezelõtt a Csõ-Montage 12 másodperccel a vége elõtt, most 15 -el a lefújás elõtt mentett pontot ellenfelünk.
Az eddigi veretlen listavezetõ Berettyóújfalu otthonába is folytattuk több hete tartó jó kezdésünket, hiszen egyértelmûen ellenfelünk fölé nõttünk jobban, taktikusabban játszottunk. A hazaiakon látszott is hogy nem ehhez vannak szokva, próbálkoztak a távoli lövésekkel de pontatlanok és kicsit idegesebbek voltak a kelleténél. Egy begyakorolt sarokrúgást követõen a negyedik percben Frank Tomi szép gólt lõtt Pallai kapujába. A félidõ hátralévõ részében is a mi akaratunk érvényesült, de sajnos több gólt már nem tudtunk elérni, így csak egygólos volt az elõnyünk.
A folytatásban a hazaiak mindent megpróbáltak az egyenlítés érdekében, próbálták gyorsítani, pontosítani játékukat, azonban ezen a napon ez csak hellyel-közzel sikerült nekik. Nálunk Nagy Gabi, Sikur Lajos és Rábl Jani vezérletével ismét jól mûködött szinte minden és amikor a 9. percben Rábl Jani sokadik fontos gólját szerezte még idegesebb lett ellenfelünk. Elég korán, nyolc perccel a vége elõtt kapus helyett mezõnyjátékossal próbálkozott ellenfelünk azonban sokáig ez sem hozott eredményt nekik. Aztán jött a mérkõzés egyik fordulópontja, két perc volt már csak hátra amikor Besenyei Feri sprintelt egy elõrevágott labdára a hazaiak játékosa Tamás László a nagypályás játékosokat meghazudtoló becsúszással tisztázott, meglepetésre az addig jól bíráskodó Iványi-Albert duó sípja néma maradt! Jellemzõ a jelenetre, hogy a szituáció után pár pillanatra síri csönd lett az amúgy igen hangos teremben, hiszen a hazai szurkolók is érezték bizony ez egyértelmû szabálytalanság volt. És ahogy ez ilyenkor lenni szokott ez óriási energiákat mozgósított a hazai csapatban akik elõször egy perccel majd 15 másodperccel a vége elõtt is betaláltak kapunkba így megmentettek egy pontot, amihez azonban kellett ez az érthetetlen óriási bíróbaki!
