Sajtószemle
Döntetlen a Csongrád megyei futsal rangadón
MÁDI JÓZSEF
Két egymást tökéletesen ismerõ, egyben a másikat tisztelõ csapat, amelyben barátok, jelenlegi vagy egykori klubtársak játszanak. A futsal NB I Csongrád megyei rangadója ezzel várt hétfõn szurkolót, játékost. De vajon akkor mi újdonsággal szolgálhattak egymásnak? A szurkolással. Mert azt sosem lehet megunni, ha rendszeresen jelentõs számú nézõsereg elõtt focizhat valaki. Márpedig Szentesen ez adott volt. Dobok, kereplõk, pénzes dobozok szolgálták a sportszerû és remek hangulatot.
A két együttesen a fokozott várakozás okozta idegesség csak néhány percig látszott. Errõl fõleg a szegediek tudnának mesélni: sorrendben háromszor csúszott el a talpuk alatt a labda. Aztán sokáig semmi. Az elsõ kapura lövésre a 4. percig kellett várni, az elsõ komoly helyzetre pedig a 14.-ig. Elõbb Maróti, majd Kis K. került jó lehetõség elé - kihagyták. Nem úgy Rácz: a 15. percben Csúri ugratta ki Tóth Attilát, akinek lövése a kapufáról kipattant, Rácz pedig a hatos vonalról gurított a hálóba, 0-1. Bíró bravúrjai jelezték, ez a félidõ a Betoné volt.
- Nem tudunk gólt lõni! - szakadt ki egy szentesi drukkerbõl a szünetben a bánat. Aztán õ volt a leghangosabb, amikor biztatni kellett kedvenceit. Akik bizony a második húsz percre felébredtek, jobb lett a támadójátékuk, így a meccs is. Szarvas és Ábel jelentette a legtöbb veszélyt a vendégekre, a szegedi kapus, Tombácz pedig jó napot, ezáltal rengeteg hazai lövést fogott ki. A 34. percben Erhardtnak sikerült ezt a zárt védekezést feltörnie, 1-1. Egy csapásra izgalmas lett a meccs, sorban alakultak ki helyzetek - sajnos további gólok nélkül.
