Á(l)mokfutás a BEAC parkettáján
Futsalcsapataink a kupadöntõk miatti bõ egy hetes pihenõt követõen egy "in medias res" kezdéssel ugrottak fejest a tolnai hétbe. Nyitányként a fiúké volt a porond, akik egy szédületes 40 percet produkálva vonatoztak fel-alá az "álmok mezeje" és a "rémálmok parkettje" névre hallgató állomások között. Derítsd ki magad, hogy kit ébresztett mosolygósabban a hármas sípszó az á(l)mokfutás végén!
Bronzos legényeknek tapsolt a BEAC Sportcsarnokának nem túl népes publikuma a húsvét másnapján megmérkõzõ felek bevonulásakor. Félreértés ne essék, szó sincsen a másodosztályú pontvadászat dobogós helyezései manipulálásáról. Olyannyira abszurdumnak számítana összeesküvés-elméletek gyártani, hogy a keddi összecsapás fõszereplõi közül az ELTE SE is csupán a riválisok feltûnõ botlássorozatának köszönhetõen csimpaszkodhatna fel a dobogó legalsó fokára. Férfi együttesünk mégis szépen csillogó medáliákkal örvendeztette meg szurkolótáborát. Fiaink a böjti idõszakban sem fogták vissza magukat az eredmények terén és a Kárpát-medencei Egyetemek Kupájának legutóbbi, sepsiszentgyörgyi állomásán nyújtott produkciójukkal egészen a harmadik pozícióig meneteltek. Egyedül a késõbbi gyõztes vendéglátók kerekedtek felül a mieinken, akik gigászi, tudásuk legjavát igénylõ küzdelemre késztették a román elsõ osztályú bajnokságban pallérozódó játékosokat is felvonultató ellent.
A sikeres erdélyi kiruccanáson túl hazai részrõl némi bizakodásra adott okot, hogy az a Tolna-Mözs érkezett vendégségükbe, akik a szezon egésze során a városukat jelzõ útszéli tábla elhagyását követõen mindösszesen egyszer tették zsebre a gyõzelemért járó három pontot. Nem jutott még tudomásunkra, hogy a két klub futsalos leányzóihoz hasonlóan a fiúk is egyféle testvércsapatos baráti viszonyt ápolnak-e egymással, ám hasonlóan mély információkátyúba estünk a felek mostani randevúját megelõzõen kiállított és a Fegyelmi Bizottság által három bajnokira elmeszelt Csikó Gábor tettének kinyomozásakor. Mindenesetre a vendégek házi góllövõlistáján elõkelõ helyet elfoglaló játékos kényszerû kiválásával még nagyobb teher hárult a találatokat futószalagon szállító Simon Józsefre. Az elõjelek és a tabellán elfoglalt helyezések csalfaságáról azonban a világosabbik kék szerkóban parkettre lépõ fiaink lassan regényt tudnának írni. Szorítottak meg és fektettek már két vállra élmezõnyben tanyázó gárdákat, de a kötelezõnek számító akadályvételek során esetenként a „Van még lejjebb" állítás örökérvényûségére is fény derült.
Bõ három percnyi játékidõt követõen azonban úgy tûnt, hogy ezúttal minden út kizárólag felfelé, a fénybe vezet, ugyanis ekkor már 3-0-s hazai vezetést mutatott az általunk kezelt eredményjelzõ. Farkas Dezsõ precíz befejezésével világrekord-gyanús módon már a 6.(!) másodpercben megadta az összecsapás alaphangját. Mindezt úgy tette, hogy a pénzfeldobás követõen a kezdés joga a Tolna-Mözs gárdáját illette meg. Sõt, kisvártatva a mieink támadója már duplánál járt, de a találatok között Monspart Laci egy remek helyzetfelismeréssel és -kihasználással jelezte, hogy õ sem szeretne lemaradni a termelésben. A fõvárosba meglehetõsen rövid kispaddal érkezõ sötétkék mezes tolnaiak idõközben egyre feljebb merészkedtek, de legnagyobb lehetõségüknél a forintos emeléssel kiugratott Kneller Balázs a kapu felületét jól betakaró Pétervári Janiba vágta a zsugát. Az elsõ játékrész derekához érve Monspart Laci roppant peches sarkazása révén már a szépítés is összejött nekik.
A vendégek idõkérése során levonuló Hortobágyi „Hortobaggio" Robi és Eõri Jani pacsizása és mosolygós arckifejezése örömteli pillanatokat vetített szemünk elé. Egy baj volt csupán: mindez túl szép álomnak bizonyult. Bizony, a fiaink részérõl ezt követõen bemutatott túlságosan is könnyelmû befejezések, pillanatnyi meg nem értettségek és tanakodások már a baljósabb jövõképet festették fel. A rémkép elkészülésében és a félidõ végi fordításban immáron a mözsiek is tevékeny szerepet vállaltak, különösen a bevezetõben már említett Simon József. A vendégek 8-asa a Kígyó-térrõl futott neki a hatosunk elé leállított lasztinak, s jól eltalált bombájával egy csapásra füstölte ki a mieink védelmét. Kimondva- kimondatlanul: a meccsenként egy, rögzített helyzetbõl elszenvedett gól a szezon végére fiaink védjegyévé vált. A döntetlennel azonban még nem elégedtek meg a tolnaiak, s a gólszerzõk közé frissiben feliratkozó játékos 10 méterrõl az egyetlen szabad folyosót kihasználva egy lapos lövéssel már az övéit jutatta vezetéshez. Hiába érkeztek a hazai kispadról a „Türelmesebben, hozd vissza!" intelmek, a hajrához érkezve a kapkodás szülõanyjának a türelmetlenség helyett egyre inkább a tanácstalanság bizonyult.
A dudaszó elõtti lövõpárbaj érdemileg már nem változtatott az álláson, így a meglehetõsen foghíjas vendégek a saját fegyverével, a letámadással fektette fél vállra az ELTE SE-t. A BEAC meglehetõsen vaskos falainak „hála" nem tudni, hogy Tóth Károly mekkora fejmosásban részesítette fiait, mindenesetre a fertályórányi pihenõt maximálisan kihasználó tréner tanítványai egy lényegesen átszellemült harcmodorban vágtak neki a második 20 percnek. Mindez kaput eltaláló lövések számában ugyan nem mutatkozott meg, ám a hazai kapuba csereként beálló Nagy „Süke" Gábor elõtt egy biztosabb lábakon álló hátvédsor kezdte meg mûködését. S hogy a jó védõmunka mennyire szolgál alapjául az idõ múlásával ellenállhatatlan váló rohamoknak, arról leginkább a hálóõrünk és Árendás „Tonyó" Tamás koprodukciójában összehozott egyenlítõ találatnak tapsoló publikum tudna mesélni. Sõt, a vaskosabb tolnai bekkek közé mélyvízbe dobott, nádszál termete ellenére daliás centerként gyürkõzõ Simon Gábor hanyag pöccintése nyomán újra az ELTE SE került elõnyösebb helyzetbe.
Egy újabb 3 perces õrület végén már tucatnyi, testvériesen elosztott találatnál jártunk, ami a minõség-mennyiség kérdésére egy újabb csattanós választ szolgáltatva izgalmas véghajrát ígért. A pálya ekkora már teljességgel szétszakadt, ugyanis a fellazuló védelmeket nemes egyszerûséggel szétfutották a fáradhatatlannak bizonyuló csatárok. Amíg egy ilyen húzásra, bepasszra felkínált figura végén Árendás „Tonyó" Tamás keresztlabdájáról egy hajszállal maradt le Monspart Laci, addig a túloldalon Simon József vállalkozó kedvének és a kapufának köszönhetõen egy újabb csavart iktatott be az egyébként is eseménydúsra sikeredõ forgatókönyvbe. Sõt, a Kékesi Zsolt - Kneller Balázs páros egy mieinktõl ellesett kapuskidobás+pontos emelés kombinációnak köszönhetõen a meccs során elõször jutatta kétgólos elõnyhöz a Tolna-Mözst, ami végzetesnek bizonyult. Mesterünk rögvest idõt is kért, egyúttal a jó napot kifogó Nagy „Süke" Gábor helyére Hortobágyi Robi személyében vészkapust vezényelt a küzdõtérre. A létszámfölényes játék során a zsuga a kelleténél lassabban járt lábról lábra, amit a gombnyomásra utántöltõdõ elemekkel felszerelt mözsiek gond nélkül követtek le. 22 másodperccel a végsõ, hármas sípszót megelõzõsen Farkas Dezsõ szépségdíjas felsõ sarkos találata még visszahozta a mieink számára a pontmentés reményét. Az idõ rövidsége és a „Na, ki itt a faszagyerek?" jellegû határozottság miatt azonban Herczig Gábor és társai ünnepelték a fõvárosban aratott bravúrgyõzelmüket. Ezzel a vereséggel a fényesen csillogó KEK-es bronz ellenére férfi együttesünk maradék esélyét is elvesztette a rájátszást érõ pozíciók kiharcolására. Ezzel a hátralevõ három meccsükön a BME elleni presztízsderbin túl egy sikeres jövõkép valóság közelivé varázsolása lehet a cél. Segítsetek Ti is benne, hogy ne csak á(l)mokfutásban legyen részetek!
Meccsindex: 7,57
A meccs színvonala - 8 Egy biztos: a húsvéti sonkázáskor óhatatlanul is felmászó dekákat a fõszereplõk már szûk 10 perc után ledolgozták. Olykor az általuk diktált tempó már fékevesztett száguldozásba ment át, s akkor még a forgatókönyvrõl egy szót sem szóltunk. A fordulatok egymás hegyén-hátán halmozódtak fel, ám ezek közül az igazán perdöntõnek a tolnaiak a lefújás elõtt négy minutummal elért kétgólos vezetése bizonyult - nem érdemtelenül.
Hangulat - 4 Nem igazán ért meglepetésként bennünket a majdnem üresen kongó csarnok látványa, ami valahol érthetõ is, hiszen a találkozóval egy idõben Bajnokok Ligája meccs ment az egyik kereskedelmi csatornán. Így az egyetemi mentorkiránduláson kiötlött rigmusok közül egy sem csendült fel. Az edzésükre érkezõ nõi futsalosaink bemelegítés gyanánt egy tömény futballélménnyel lettek tapasztaltabbak, amit akár már csütörtökön is hasznosíthatnak - ugyancsak a tolnaiak ellenében.
Sportszerûség - 8 Erõs túlzásokba esnénk, ha azt pingálnánk le ide, hogy a felek elõre megfontolt szándékkal ügyeltek volna felszerelésük makulátlanságára. Ám tény: a test-test elleni csetepaték során vigyáztak egymásra, az esetek döntõ többségében a tekintetük kizárólagosan a labdára szegezõdött. Ennek a mentalitásnak is köszönhetõ a gólcunami.
Támadófutball ereje - 9 40 perc, 15 gól. Bizony akadtak olyan pillanatok, amikor azt hittük, hogy hirtelen sportágat váltottak a felek. Olyan sûrûn és felváltva záporoztak a lövések a kapukra, hogy nyakmerevedési problémákkal a következõ esztendõkben aligha fogunk panaszkodni. Mindazonáltal, ha az ELTE SE a korán szerzett nagy elõnye birtokában koncentráltabb tud maradni, úgy egész biztosan más jelleget öltött volna a találkozóból hátralevõ bõ félórányi tiszta játékidõ.
Edzõi húzások - 7 Tóth Károly már az elsõ percektõl kezdve letámadásra ösztökélte fiainkat, aminek kezdeti sikeressége az eredményjelzõn is visszaköszönt. 3-0-t követõen viszont a könnyelmûség nyomait vélhettük felfedezni a hazaiak mozdulataiban, ami feltételezhetõen a félidei dorgálásnak köszönhetõen némiképp eltûnt. Minden elismerés megilleti Herczig Gábort, aki a rendelkezésére álló 2 csere ellenére is a sok futást igénylõ nyílt sisakos elõrejáték mellett foglalt állást, s mint azt a végeredmény is bizonyítja, helyesen cselekedett.
Játékvezetés - 8 Jah, hogy a sporttársak is ott voltak? Észrevétlenségük annak köszönhetõ, hogy mindvégig a játék szellemiségét tartották a szemük elõtt. Ügyesen alkalmazott elõnyszabályaiknak hála õk is sokat tettek a fölösleges megszakítások ellen. Olykor egy-egy kezezés és szabálytalanság fölött nagyvonalúan hunytak szemet, de ítéleteiket követõen egyik felet sem érte maradandó kár.
A meccs hõse - 9 Egy tripla itt, egy ott, mégis nagy a különbség a kettõ között. Simon József a szó szoros értelmében mestermunkát végzett a találkozó egésze alatt, hiszen a kezdeti pislákolástól eltekintve végig magas hõfokon égett és tetteivel lázba hozta társait is. A szintén három találatig jutó Farkas Dezsõn múlott a legkevésbé a hazai siker: esett-kelt minden egyes labdáért, ám olykor átlépte a csatárok erényeként számon tartott, jó értelembe vett önzõséget. Talán emiatt nem sikerült feloldania társaiban az idõ múlásával egyre görcsösebbé váló gyõzni akarást.
Percrõl percre:
1.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Hat másodperc is épp, hogy eltelt, de máris Kékesi Zsolt hálójában a laszti. A vendégek kezdõrúgását követõen Farkas Dezsõ csapott le szemfülesen a játékszerre, majd némi terelgetést követõen a hatos vonalának bal oldali részérõl lõtte ki a bal alsó sarkot. Így illik kezdeni egy vendéglátónak, 1-0!
1.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Nincs megállás a gólgyártásban. Monspart Laci hámozta ki a labdát ügyesen a vendégek büntetõterületén belül felgyülemlõ embertömegbõl, s az elõzõ találatnál látott lövõ mozdulatot lekopírozva duplázta meg az ELTE SE elõnyét. Hosszú esténk lesz még így, 2-0!
3.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Simon Gábor iramodott meg a pálya jobb szélén, majd a balján érkezõ Farkas Dezsõt kínálta meg egy átadással. Támadónk némi ügyeskedés révén, de végül Kékesi Zsolt ketrecébe jutatta a pöttyöst. Már kezdtük hiányolni az újabb könyvelnivalót, 3-0!
9.p.: Szépítettek a tolnaiak. Mausz Péter kavargatott a bal szélen, majd egy keresztpasszra szánta el magát. A labda útjába a blokkolni szándékozó Monspart Laci olyan szerencsétlenül tette bele a lábát, hogy az a kapujából kimozduló Pétervári Jani erõsen szuggeráló tekintete ellenére átvánszorgott a gólvonalon. Öngól, 3-1!
12.p.: Már csak "1 fa" ide. A visszafutó Káplár Tamás hiába próbálta meg kibillenteni az egyensúlyából a labdát cipelõ Sós Gergelyt a hazai büntetõterület elõterében, sikertelenül járt. Sõt, a vendégek 12-ese olyannyira tarthatatlannak bizonyult, hogy a lasztit 7 méterrõl kíméletlenül zúdította a kapu jobb oldalába. Srácok, ne altassuk el magunkat, 3-2!
16.p.: Visszajöttek a meccsbe a vendégek. Egy buta hazai faultot követõen Simon József állította le a zsugát az alapvonaltól 7 lépésnyi távolságba, majd egy nagyobb lélegzetvételt és nekifutást követõen a sorfalban lecövekelõ játékosok mellett nyílegyenesen küldte azt haza. Gyilkos erejû löket, 3-3!
17.p.: Immáron a tolnaiaknál az elõny. Az elõzõ találatot jegyzõ Simon József addig térült-fordult a hazai térfél közepén, míg lövõhelyzetbe nem került. A technikás támadó ezúttal sem hibázott, s 9 méterrõl lapos lövésével mattolta Pétervári Janit. Remek meglátás, 3-4!
26.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Nagy Gábor hosszú kidobását követõen a surranópályán felfutó Árendás „Tonyó" Tamás elõbb mellre vette a pöttyöst, majd a kirontó Kékesi Zsoltot megelõzve a magára hagyott kapuba belsõzte azt. Két húzásból újra egál, 4-4!
28.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Most mi fordítottunk egyet a történések menetén. Egy hazai pontrúgást követõen Hortobágyi Robi játszotta meg a kapu torkában a védõkkel vízilabdás centerként gyürkõzõ Simon Gábort. Csatárunk a lefordulást követõen a bambán bámuló bekkek és a segítségükre igyekvõ hálóõr eszén túljárva egy pazar bokamozdulattal jutatta a ketrecbe a játékszert. Méltán harsan is a dudaszó, 5-4!
29.p.: Szépre találatra szép felelet érkezik. A játéktér jobb oldalán helyezkedõ Kneller Balázs lepte meg egy átadással az alapvonalig lehúzódó Mausz Pétert. A tolnaiak 7-ese egy igazítás után precízen centerezett a berobbanó Sós Gergely elé, akinek 1 méterrõl már nem okozott különösebb nehézséget a hálóba továbbítania a bogyót. Igazi „Húzd meg!-Ereszd meg!" folyik a pályán, 5-5!
30.p.: Rögvest itt a hatodik is. A pálya bal oldali szegletében sertepertélõ Felkert Attila passzolt a jobbján álló Kneller Balázshoz, aki a késve csúszó Farkas Dezsõt megelõzve 6 lépésrõl higgadtan bombázott Nagy Gábor kapujának jobb alsó sarkába. 5-6!
31.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! A saját térfelük közepén vesztettek labdát a vendégek, ami végül a kapunak háttal helyezkedõ Eõri Jani lábán kötött ki. Az ELTE SE csapatkapitánya korát meghazudtoló gyorsassággal vágta 8 méterrõl a lasztit a bal alsóba. Ezzzazzz, 6-6!
34.p.: És ismét csak a mözsiek gyûlhetnek össze egy kupacba örömködni... A jobb oldali támadás végén a jegyzetünkbõl felfigyelve már csak azt konstatáltuk, hogy Simon József jobblábas, középtávoli lökete nyomán a zsuga a kapufát érintve landolt a hálóban. 6-7!
36.p.: Elõször kettõ a sötétkék mezesek fórja. Kékesi Zsolt egy tõlünk ellesett figurával élve kidobásával a labdát elvétõ hazai védõ helyett Kneller Balázst találta meg a bal szélen, aki egy könnyed emeléssel ejtette át a vendéglátók félúton járó portását. A kölcsönkenyér visszajárt, 6-8!
40.p.: GÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓL! Farkas Dezsõ cselével elõbb a vendégek rátámadó játékosát rázta le magáról, majd 7 méterrõl megeresztett, irgalmatlan erejû lövésével a bal finyóban sátrat verõ pókot küldte nyugdíjba. Van még vissza 22 mp, elõre srácok, 7-8!
Edzõi nyilatkozatok:
Tóth Károly (ELTE SE): Ilyen kezdésrõl álmodik minden edzõ, hiszen az elején percenként rúgtuk a gólokat. Sõt, a késõbbiekben is mi irányítottuk a játékot, helyzeteket dolgoztunk ki. Sajnos, amíg ezek elõl kimaradtak, addig az ellenfelükkel minden egyes lehetõségük alkalmával gólt rúgattunk. Óriási pofon volt ez számunkra, így a szünetben megpróbáltam rendet tenni a fejekben. Elmondtam, hogy mielõtt valaki a másikban keresné a hibát, azelõtt a saját háza tája elõtt is nézzen szét. A történtek ellenére éreztem a tüzet és az átütõerõt együttesemben, amit a második játékrész elsõ szakaszában be is bizonyítottak, hiszen 5-4-re még mi vezettünk. Különösen a letámadás ellen begyakorolt labdakihozatalból szerzett találat nyerte el tetszésemet. A végjátékban ismét buta hibákat követtünk el hátul. Leginkább fejben dõlt el a három pont sorsa, hiszen temérdek lehetõséget hagytunk kihasználatlanul a dekoncentráltság miatt. Levontuk a következtetéseket, s az utóbbi idõben megcsappanó edzéslátogatottságon a srácok minden igyekezetünkkel változtatni kívánnak. Fájdalmas vereség ez, de a hátralevõ találkozókon az a legfõbb feladatom, hogy lelkiekben is összerántsam a fiúkat.
Herczig Gábor (Tolna-Mözs): Nehezen ébredtünk, hiszen alig telt el három perc és már hárommal vezettek a vendéglátóink... Ugyan csak két cserével érkeztünk a fõvárosba, mégis azt vettem észre, hogy a végére a hazaiak jobban elkészültek az erejükkel. Nem játszottunk ugyan szép futsalt, de nagyon szerettünk volna gyõztesen hazatérni Tolnára. Maximálisan elégedett vagyok csapatom hozzáállásával és fegyelmezettségével. Szerencsére a mennyiség nem ment a minõség rovására és a pályára lépõ játékosok egytõl egyig kitûnõ teljesítményt nyújtottak az est folyamán.
Férfi Futsal NB II., Nyugati csoport, 24. forduló, 2011. április 26.
ELTE SE - Tolna-Mözs 7 - 8 (3 - 4)
Budapest, Bogdánfy Ödön utca, 10 nézõ vezette: Patócs G. (Antal Sz., Bartkó J.)
ELTE SE: Pétervári János - Hortobágy Róbert, Monspart László, Simon Gábor, Farkas Dezsõ
Cserék: Nagy Gábor, Árendás Tamás, Stukovszky Tamás, Béni Zoltán, Káplár Tamás, Szûcs Balázs, Eõri János
Vezetõedzõ: Tóth Károly
Tolna-Mözs: Kékesi Zsolt - Úri Balázs, Kneller Gábor, Mausz Péter, Sós Gergely
Cserék: Simon József, Felkert Attila, Schuck Dezsõ
Vezetõedzõ: Herczig Gábor
Gólszerzõk: Farkas D.(3), Monspart L., Simon G., Árendás T., Eõri J. illetve Simon J.(3), Kneller B.(2), Sós G.(2), Monspart L.(öngól)
Kiállítás: -
További eredmények:
Külker SC - Dunaújvárosi Fõiskola 5 - 2
FTC-6x6 Taxi II. - Szuperinfó-Vác FSE 2 - 6
Admirál-Haladás VSE - MAFC BME 3 - 3
Vasas Fortuna Futsal II. - Érdi Asterix Futsal Club 3 - 3
Rákosmenti Futsal Club - Rába ETO II. 6 - 4
szabadnapos: Keszthelyi Haladás SC
A férfi NB II. Nyugati csoportjának állása 24 fordulót követõen:
Kis Róbert
A fotók forrása: Kis Róbert, www.tolnafutsal.hu, eltesefutsal.blog.nepsport.hu
