Majd üres lelátók, rossz játékvezetés, ideges együttesek, pofonok, négy piros lap, román gyõzelem. Dióhéjban a múlt heti barátságos mérkõzésként számon tartott összecsapásról. A vendég lengyelek sokkal agresszívebben léptek fel, a sípmesterek pedig láthatóan Mateiéket pártolták. A második félidõ derekán pedig tömegverekedés a pályán.
Ez nem a teremlabdarúgás szépsége, talán ki lehet jelenteni, hogy a nemzeti gárda egy darabig nem jön Székelyudvarhelyre.
Szegény Jakab Zoli gondolom nem így képzelte a századik mérkõzését a román válogatott kispadján.
A cérna a 36. percben szakadt el: Matei került a földre, õ pedig megrúgta ellenfelét. Egy pillanat alatt mindenki a játéktéren termett, pótjátékosok, vezetõk, mindenki. A könyvelésnél ketten kaptak pirosat: Matei és Stanislawki. Kellett ez, legalábbis azért, hogy a sípmestereknek eszébe jusson a rendes szabályzat, nem az, amelyiket a kispadon helyet foglaló Vali Ioniþã csapatvezetõ diktált. Egy-egy keményebb szabálytalanság így is elcsúszott, amit már a nézõk is megelégeltek, sportszerû játékra intették a román válogatottat. A válasz a játékosoktól jött, fele magyar, fele pedig román nyelven: Fogjátok be a szátokat!". A vége simának mondható román diadal, még két lengyel piroslappal (ezek teljesen megérdemeltek voltak). A csapatvezetõ pedig nyugodtan jelenthette felettesének:
Gyõztünk!". Mert ez a legfontosabb...
Barátságos mérkõzés
Románia-Lengyelország 6-3 (3-1)
Helyszín: sportcsarnok, 200 nézõ.
Vezették: Gherman Gabriel - Sorin Munteanu.
Románia: Klein - Matei Molomfãlean, Lupu, Gherman
Cserék: Mihály, Dobre, Al-Ioani, Stoica, Szõcs.
Szövetségi kapitány: Jakab Zoltán.
Lengyelország: Nawrat - Slomina, Jarzmik, Kusia, Franz.
Cserék: Krawczyk, Dewucki, Sobalczy, Stanislawksi, Milewski, Cirkowski.
Szövetségi kapitány: Bianga Andrzej.
Gól: Matei (3.), Szõcs (6.), Krawczyk (12., öngól), Mihály (30.), Stoica (33., 37.), illetve Jarznik (1.), Slomina (21.), Dewucki (31.).
Mit mond a szövetségi kapitány?
Jakab Zoltán, Románia
Magunknak tettük nehézzé a meccset. Az utóbbi idõk egyik legjobb elsõ félidejét produkáltuk. Rengeteg helyzetet alakítottunk ki, az állított helyzeteket lövéssel fejeztük be. A szünet után az elején nem összpontosítottunk eléggé, így újból szoros lett a meccs. Az ellenfél megérezte, van mit keresnie. Volt minden, vitatható játékvezetõi döntések, sportszerûtlen játékosok, így olyanná vált a találkozó, hogy egy adott pillanatban nem a teremlabdarúgáshoz hasonlított az egész, hanem más sportágra. A játékosainkon látszott, hogy fáradtak, idegesek. Nem voltunk igazán jól fogadva Udvarhelyen, remélem, ez a viszony is megoldódik.
Józsa Csongor
Forrás: Udvarhelyi Híradó