BME-BT FC – Nyírgyulaj KSE 5:2
2018.10.19 | 10:40
A hétfői forduló beharangozójában tettük fel a kérdést, hogy megszerzi-e első pontjait az újonc BME csapata. Úgy tűnik, hogy Viza Krisztiánék meghallották a kérdést, és csattanós választ adtak rá.
Az alábbiakban közöljük a BME honlapjának a beszámolóját a mérkőzésről.
A szezon harmadik hazai mérkőzésére készültünk október 15-én, két erős vendégcsapat után ezúttal egy hasonló súlycsoportban lévő együttest fogadtunk. A Nyírgyulaj KSE az első fordulóban megszerzett szoros győzelme óta nem tudott nyerni, mi pedig elszántak voltunk, hogy mi lábaljunk ki a rossz sorozatból és ne ők.
A szép számű nézősereg kiéhezett volt már a BME-s futsal mérkőzésre, hiszen a DEAC ellen tervezett hazai meccset a pálya alkalmatlansága miatt Debrecenbe kellett áthelyezni. A szurkolók lelkesedése nem csak számukban, hanem a hangulatban is meglátszott, ezt pedig tovább fokozta először bemutatkozó új cheerleader csapatunk. A kapuban hosszú sérülés után idén visszatérve, először kezdett Papp Levente, előtte Andorka, Dudás, Fazekas és Horváth volt. A keretbe Szabó Zoltán vezetőedző az alábbi játékosoknak szavazott bizalmat: Csernai, Fritz A., Fritz B., Kulik, Lukács, Szigeti, Veres, Viza – Tyukász.
Az első percekben mi birtokoltuk a labdát és kósza lövéseket is eleresztettük, de alapvetően eseménytelenül telt a meccs eleje. Egyik csapat sem akart hátrányba kerülni de a párharcok keménységéből érezni lehetett, hogy feszültek a játékosok. A 8. percben derült égből villámcsapásként érkezett a vendég gól: egy kapustól felívelt labdát vett át a szélre kimozgó center, és 3 játékosunk között találta meg a hosszún becsúszó csapattársát (0-1). A gól után rögtön lőhettünk és kaphattunk is volna egyet: Szigetit tarolták le tiszta gólhelyzetben, de a bírók nem ítéltek büntetőt, a kontrából pedig csak egy rossz labdaátvételnek köszönhetően nem kerültünk 2 gólos hátrányba.
A gólcsend azonban nem tartott sokáig: a 9. percben Horváth Benedek tolta meg magának jó ütemben a labdát, a jobb szélről betörve szép csellel fektette el a kapust majd a kapuba passzolt (1-1). Még tartott a gól utáni hangorkán, amikor egy nem mindennapi emelgetős játék végén Fazekas Bálint kezelte le a labdát fejjel és lőtt a kapuba (2-1). Ezután a vendégek magasabb sebességre kapcsoltak, de higgadtak tudtunk maradni és továbbra is mi birtokoltuk a labdát. Egyre több helyzetet tudtunk kidolgozni, de a kapus mellett a blokkba visszaérő védők is sok lövést hárítottak. Nem muzsikált azért tökéletesen a gépezetünk, pontatlan passzok sőt még egy kapusnak hazaadott labda is árnyalta a játékot. Fontos volt azonban, hogy ellenfelünk elkésett belépői nem billentették ki a csapatot és jól tudtuk hatástalanítani az oldalra kimozgó center játékukat. A félidei pihenőre így előnnyel mehettünk, de erre már kétszer is volt példa idén, így a nézők félve latolgatták a mérkőzés lehetséges kimenetelét.
A félidőben került átadásra az egyetem amatőr focistáival közös összefogásunk eredménye: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek közel 2000 konzervet adtunk át, a Műegyetemi Villanyfényes Bajnokság szervezőivel együtt. A segélyszervezet képviseletében Fekete Dániel mondott köszönetet, majd átadták a bajnokság díjait. Cheerleadereink második fellépése után érkeztek a játékosok, a kapuba pedig Tyukász.
Nagyjából az első félidei játék folytatódott, de előrébb tolta védekezését a vendég gárda és agresszívebben támadtak le. Próbáltuk megtalálni mögöttük a területet, de a legtöbb labda az ellenfél hálóőrénél kötött ki. Komoly helyzet egyik oldalon sem alakult ki, de lassan alábbhagyott a nyírgyulaji lendület és egyre többet birtokoltuk a labdát. Emellett begyűjtöttünk néhány szabálytalanságot, ami miatt óvatosabbnak kellett lennünk. Még bőven a második félidő első 10 percében jártunk, amikor 1 gólos hátrányban elkezdett vészkapussal játszani a Nyírgyulaj – talán ez is jól mutatja, hogy mennyi gólhelyzetet tudtak addig kidolgozni. A 30. percben aztán Kulik Renátó támadta meg jó ütemben a kapust, aki át akarta emelni, de annyira sikertelenül, hogy a labda a saját kapujában kötött ki (3-1).
Tovább próbálkoztak a vendégek vészkapussal, nem sok sikerrel. Néhány perccel a vége előtt sajnálatos sérüléshullám törte meg a megnyugtató mezőnyfölényben múló mérkőzést. Előbb Lukács hagyta el a pályát combját fogva, majd a vendég kapus kisebb panasza után Fritz Balázs szenvedett komoly sérülést, egyik játékosunk sem tudta folytatni. Az utolsó percekben igazi tüzijátékot rendeztek a csapatok: Fazekas közeli lövése még kimaradt, de 1 perccel később Viza Krisztián két irányváltással otthagyta védőjét és Fritz A. passzából gólt lőtt (4-1). A középkezdésből vezetett Nyírgyulaji támadásnak egy közeli szabadrúgás lett a vége, aminek pedig gól (4-2). Mégsem maradt keserű a szájíz, egy lelesett szögletet tolt meg Viza magának, amit egy szépségdíjas mozdulattal emelt át a kapuson (5-2).
Megszületett tehát első élvonalbeli győzelmünk, ami leginkább pszichés tehertől szabadította meg a csapatot. Szurkolói segítséggel sikerült megtörnünk egy rossz sorozatot, ami után motiváltan várhatjuk a folytatást. A két gólt jegyző, még csak 19 éves Viza Krisztiánt kérdeztük a mérkőzésről:
“Úgy éreztem a hétfői meccsen végig a mi kezünkben volt az irányítás. Annak ellenére, hogy az ellenfél szerezte meg a vezetést ezen a meccsen egy percig sem féltettem a csapatot, egy-két pillanatnyi figyelmetlenségen kívül hiba nélkül hoztuk a meccset, és ennek meg is született az eredménye. Sikerült megszereznem első NB1-es góljaimat is, ami hihetetlen érzés volt, hiszen ezzel hozzá tudtam segíteni a csapatot az első idei győzelemhez. Remélem ez lendületet fog adni a csapatnak, ami akkor tud sokáig kitartani ha minőségi edzésmunkával párosul.”
Fotó: Veszely Bence és KTK Fotókör
A szép számű nézősereg kiéhezett volt már a BME-s futsal mérkőzésre, hiszen a DEAC ellen tervezett hazai meccset a pálya alkalmatlansága miatt Debrecenbe kellett áthelyezni. A szurkolók lelkesedése nem csak számukban, hanem a hangulatban is meglátszott, ezt pedig tovább fokozta először bemutatkozó új cheerleader csapatunk. A kapuban hosszú sérülés után idén visszatérve, először kezdett Papp Levente, előtte Andorka, Dudás, Fazekas és Horváth volt. A keretbe Szabó Zoltán vezetőedző az alábbi játékosoknak szavazott bizalmat: Csernai, Fritz A., Fritz B., Kulik, Lukács, Szigeti, Veres, Viza – Tyukász.
Az első percekben mi birtokoltuk a labdát és kósza lövéseket is eleresztettük, de alapvetően eseménytelenül telt a meccs eleje. Egyik csapat sem akart hátrányba kerülni de a párharcok keménységéből érezni lehetett, hogy feszültek a játékosok. A 8. percben derült égből villámcsapásként érkezett a vendég gól: egy kapustól felívelt labdát vett át a szélre kimozgó center, és 3 játékosunk között találta meg a hosszún becsúszó csapattársát (0-1). A gól után rögtön lőhettünk és kaphattunk is volna egyet: Szigetit tarolták le tiszta gólhelyzetben, de a bírók nem ítéltek büntetőt, a kontrából pedig csak egy rossz labdaátvételnek köszönhetően nem kerültünk 2 gólos hátrányba.
A gólcsend azonban nem tartott sokáig: a 9. percben Horváth Benedek tolta meg magának jó ütemben a labdát, a jobb szélről betörve szép csellel fektette el a kapust majd a kapuba passzolt (1-1). Még tartott a gól utáni hangorkán, amikor egy nem mindennapi emelgetős játék végén Fazekas Bálint kezelte le a labdát fejjel és lőtt a kapuba (2-1). Ezután a vendégek magasabb sebességre kapcsoltak, de higgadtak tudtunk maradni és továbbra is mi birtokoltuk a labdát. Egyre több helyzetet tudtunk kidolgozni, de a kapus mellett a blokkba visszaérő védők is sok lövést hárítottak. Nem muzsikált azért tökéletesen a gépezetünk, pontatlan passzok sőt még egy kapusnak hazaadott labda is árnyalta a játékot. Fontos volt azonban, hogy ellenfelünk elkésett belépői nem billentették ki a csapatot és jól tudtuk hatástalanítani az oldalra kimozgó center játékukat. A félidei pihenőre így előnnyel mehettünk, de erre már kétszer is volt példa idén, így a nézők félve latolgatták a mérkőzés lehetséges kimenetelét.
A félidőben került átadásra az egyetem amatőr focistáival közös összefogásunk eredménye: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek közel 2000 konzervet adtunk át, a Műegyetemi Villanyfényes Bajnokság szervezőivel együtt. A segélyszervezet képviseletében Fekete Dániel mondott köszönetet, majd átadták a bajnokság díjait. Cheerleadereink második fellépése után érkeztek a játékosok, a kapuba pedig Tyukász.
Nagyjából az első félidei játék folytatódott, de előrébb tolta védekezését a vendég gárda és agresszívebben támadtak le. Próbáltuk megtalálni mögöttük a területet, de a legtöbb labda az ellenfél hálóőrénél kötött ki. Komoly helyzet egyik oldalon sem alakult ki, de lassan alábbhagyott a nyírgyulaji lendület és egyre többet birtokoltuk a labdát. Emellett begyűjtöttünk néhány szabálytalanságot, ami miatt óvatosabbnak kellett lennünk. Még bőven a második félidő első 10 percében jártunk, amikor 1 gólos hátrányban elkezdett vészkapussal játszani a Nyírgyulaj – talán ez is jól mutatja, hogy mennyi gólhelyzetet tudtak addig kidolgozni. A 30. percben aztán Kulik Renátó támadta meg jó ütemben a kapust, aki át akarta emelni, de annyira sikertelenül, hogy a labda a saját kapujában kötött ki (3-1).
Tovább próbálkoztak a vendégek vészkapussal, nem sok sikerrel. Néhány perccel a vége előtt sajnálatos sérüléshullám törte meg a megnyugtató mezőnyfölényben múló mérkőzést. Előbb Lukács hagyta el a pályát combját fogva, majd a vendég kapus kisebb panasza után Fritz Balázs szenvedett komoly sérülést, egyik játékosunk sem tudta folytatni. Az utolsó percekben igazi tüzijátékot rendeztek a csapatok: Fazekas közeli lövése még kimaradt, de 1 perccel később Viza Krisztián két irányváltással otthagyta védőjét és Fritz A. passzából gólt lőtt (4-1). A középkezdésből vezetett Nyírgyulaji támadásnak egy közeli szabadrúgás lett a vége, aminek pedig gól (4-2). Mégsem maradt keserű a szájíz, egy lelesett szögletet tolt meg Viza magának, amit egy szépségdíjas mozdulattal emelt át a kapuson (5-2).
Megszületett tehát első élvonalbeli győzelmünk, ami leginkább pszichés tehertől szabadította meg a csapatot. Szurkolói segítséggel sikerült megtörnünk egy rossz sorozatot, ami után motiváltan várhatjuk a folytatást. A két gólt jegyző, még csak 19 éves Viza Krisztiánt kérdeztük a mérkőzésről:
“Úgy éreztem a hétfői meccsen végig a mi kezünkben volt az irányítás. Annak ellenére, hogy az ellenfél szerezte meg a vezetést ezen a meccsen egy percig sem féltettem a csapatot, egy-két pillanatnyi figyelmetlenségen kívül hiba nélkül hoztuk a meccset, és ennek meg is született az eredménye. Sikerült megszereznem első NB1-es góljaimat is, ami hihetetlen érzés volt, hiszen ezzel hozzá tudtam segíteni a csapatot az első idei győzelemhez. Remélem ez lendületet fog adni a csapatnak, ami akkor tud sokáig kitartani ha minőségi edzésmunkával párosul.”
Fotó: Veszely Bence és KTK Fotókör
