Két jó csapat a tulajdonképpeni felkészülés hajrájában találkozott, nem erre az idõszakra idõzitik a jó formát, ám a két fél korábbi összecsapásainak színvonala garantált egy jó kis mérkõzést.
A meccs elején az Aramis próbálkozott valamivel többet, aztán fokozatosan átvette az irányítást a Mezei-Vill, amelyet ezúttal is népes szurkolótábor buzdított.
Több gólhelyzetet alakított ki az MVFC, ám vigyázniuk kellett, mert néhányszor csak centikkel maradtak le a fõvárosiak egy-egy labdáról.
Agresszív volt a Berettyóújfalu, feltolták a védekezésüket, próbáltak már az ellenfél térfelén labdát szerezni.
Mozgalmas volt az utolsó két perc. Elõbb Csernai bal oldali beadására érkezett Rábl, s a fiatal tehetség a kapuba továbbította a labdát. Nem sokkal késõbb jött az egyenlítés. Egy közvetett szabadrúgást gurítottak le Gálnak, aki nem tétovázott és Sikur lábai között a kapuba passzolt.
A második félidõben is az volt jellemzõ, hogy a Mezei-Vill birtokolta a labdát, az Aramis pedig védekezik. Sikurnak akadt védenivalója. Nyolc perc elteltével egy szép akciót követõen vezetéshez juttatta a bajnokot Nagy István.
A zöld-fehérek rögtön válaszoltak erre azzal, hogy kitolták a védekezésüket, erõszakosabban játszottak, ám a Mezei-védelem jól állt a lábán. Ebben az idõszakban Pallai kapusnak sok bravúrt kellett bemutatnia, ám ha rajta már túljutoott a labda, akkor kisegítették a többiek.
Nem volt mit tenni, a vészkapus játékot alkalmazta Frank Tamás. Ez a szisztéma majdnem be is jött, hiszen Rábl az utolsó másodpercekben két ordító helyzetet is elpuskázott közvetlen közelrõl.
Az iram helyenként volt csak igazán nagy, s pontatlanságok is becsúsztak mindkét csapat játékába, ám a szezon elõtt egy jó felmérés lehetett a két szakvezetõnek, hogy lássák, hol is tartanak.
Szitkó Róbert:
- A múlt heti, romániai túrához képest sokkal jobban játszottunk. Megvoltak azok a mozgások, amiket kértem, és minden egyéb, amiket a fiúktól elvárok. A mai mérkõzésen azt hiszem felülmúltuk az Aramist, harmincöt percig nem sok esélyük volt a gyõzelemre. Kihagytuk a helyzeteiket, s a végén a faultjaink miatt visszább kellett fogni magunkat. Gratulálok a csapatnak, megérdemeltük a gyõzelmet. Ám azt tudjuk, mindennél sokkal több kell mind a bajnokságban, mind pedig nemzetközi szinten.
Frank Tamás:
- Úgy gondolom, hogy egy kiegyenlített mérkõzés volt. Azt érzem, lehet elfogult vagyok, de nem játszottunk alárendelt szerepet, játékban sem voltunk rosszabbak. Mindenképpen abban látom a problémát, ami tavaly is végigkísért bennünket, hogy nem jó a helyzetkihasználásunk. Amit be kellett rúgni azt a Berettyó berúgta, mi pedig ezeket a lehetõségeket kihagytuk. Ez volt ma a különbség a két csapat között. Folyamatosan csiszoljuk a dolgokat még a bajnokságig, most inkább a lelkieket kell egy kicsit kezelésbe venni.
