Ukrajnát kapta ellenfelül a magyar futsalválogatott a világbajnokra való kijutás utolsó fázisában. Alábbi írásunkban megpróbáljuk bemutatni szomszédunkat.
A mester
A csapat szövetségi kapitánya Genadij Liszencsuk. A tapasztalt szakember, aki egyben hazája Futsal Szövetségének elnöke is, 1994 óta ül a válogatott kispadján. Játékosként a kapus poszt volt az övé, majd a moszkvai edzõképzõt elvégezve tért át a trénerkedésre, de a Kijevi Egyetem testnevelõ diplomájával is büszkélkedhet. Elsõ mérkõzése a nemzeti csapattal Fehéroroszország ellen volt, s 2-1-es sikert könyvelhetett el. Az azóta eltelt idõszakban sok szép sikert élhetett meg a mester, közülük is kiemelkedik a két Európa-bajnoki finálé, 1999-et kivéve az összes viadalon képviseltették magukat.
Történelem
Habár közeli ország válogatottjáról van szó, eddig mindössze öt összecsapást vívtunk a szovjet utódállam csapatával. Az elsõ 1995-ban az olaszországi Torinóban került megrendezésre, ahol a világbajnoki selejtezõn 8-3 arányú vereséget szenvedtünk. A következõ mérkõzésre hét évet kellett várnunk, ekkor is semleges pályán, Athénban játszottunk ellenük egy nemzetközi tornán, és 2-2-es döntetlen született. Bõ egy esztendõvel ezelõtt Móron és Gyõrben csatázott a két válogatott, s az elsõ meccs remek játéka is csak a döntetlenre volt elég, a másik találkozón az ukránok diadalmaskodtak 3-1 arányban. Legutóbb Jekatyerinburgban csatázott a két válogatott, s három-nullára a kék-sárgák nyertek.
A csapat
A nagy generáció, amely két eb-ezüstöt szállított már elhagyta a csapatot, köztük az a Koridze is, aki a legjobb góllövõnek bizonyult 2001-ben és 2003-ban is. Az utóbbi idõszak a fiatalítás jegyében telt, s úgy néz ki ez a folyamat eredményesen végbement, habár a portugáliai kontinensbajnokság még nem hozott eredményt. Tizennégy együttes alkotja az ukrán ligát, s a pontvadászat színvonala nagyon magas, bárki okozhat bárki ellen meglepetést, ami a szövetségi kapitány is megerõsít Nincsenek könnyû mérkõzések a bajnokságban, s ettõl izgalmas a küzdelemsorozat. A legfontosabb dolog számunkra, hogy a válogatott kerettagot jó fizikális állapotban legyenek, ehhez pedig erõs liga kell." A kapuban már nem a veterán Kornyejev áll, utódja a harkovi Litvinyenko vagy a Taim Lvov hálóõre Ivanyak lehet. Mindketten kiválóan értik a szakmájukat. A mezõnyben négy orosz légióst találunk. Legnagyobb név közülük az a Szergej Szityin, aki a Sahtar Donyeck mezét cserélte a Szpartak Shelkovóéra. Rajta kívül még figyelemre méltó Zamiatin, Kursov, Vakula, Makajev és Koptev játéka is.