Megírtuk és lõn....az õsz mérkõzését játszottuk a MAFC ellen.
Kérek mindenkit egy perces csendes fõhajtással adózni a szerkesztõ prófétai nagysága elõtt a következõ sorok olvasását követõen! : )
Idézetek a mérkõzés elõtti beharangozóból:
"Hétfõ este a MAFC BME Docler Akadémia elleni mérkõzés kiemelt jelentõséggel bír számunkra. Ezen a mérkõzésen amennyiben sikerül akár a legkisebb különbségû gyõzelmet aratnunk, az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb futsal bajnokságának középmezõnyének elején stabilizálhatjuk helyzetünket egy rövid idõre."
"A gyõzelem tehát úgy kell, mint egy falat kenyér, a vereség pedig nem létezõ opció holnap..... "
Megírtuk és lõn világosság..... nagykátai arcpirító kupakudarcunkat követõen erõsen fogadkozós lelkiállapotban vágtunk neki a mérkõzésnek. A MAFC kezdte a játékot, majd egy hosszú indítást követõen Szalánczi Zoltán gyûjtötte be a labdát. Kapusunk gondolt egy merészet és a meginduló Szécsi Barna felé dobta ki hosszan a labdát, aki az ellenfél ötösén magától értetõdõ módon elõbb mellre vette a labdát, majd elegánsan a kapus lábai között a kapuba belsõzte azt. Az idõmérõ 00.20 másodpercen állt meg. Elsõ perc 0-1, örültünk nagyon.
Kiváló és immár felszabadult hangulat, ha már ott voltunk maradtunk is a MAFC kapuja elõtt. Sorjáztak a helyzetek, Szécsi Barna, Fekete Viktor, Tomescu Gabriel rendre lövéssel fejezték be az akciókat. Ekkor még azt se bántuk, hogy a MAFC kapusa Dr. Varró Dániel minden lövést hárít, ha õ nem akkor a kapufa vagy az önfeláldozó védõk. Ha ez így megy tovább, akár még egy nagy gyõzelem is hozzájöhet. Ötödik perc 0-1, hatalmas nyomás alatt a MAFC, lelkendeztünk.
A Dr. Varró Dánielrõl kipattanó sokadik lövést kissé flegmán centerezzük vissza, a teljesen kapuja elé szoruló MAFC játékosok lecsapnak rá és végignyargalnak a pályán. A kissé rossz ütemben kimozduló Szalánczi Zoltán mellett még egy passz is belefér, így a kompletten a támadásba belefeledkezett csapatunk asszisztálása mellett a 8. percben Csernai Gábor játékos-edzõ kiegyenlít. Az elsõ MAFC kapura lövés volt. Kissé zokon vesszük, hogy így belerondítottak a játékunkba, de változatlan derûlátással rohamozunk tovább. Tízedik perc 1-1, magabiztosak voltunk.
Kezdjük elveszíteni a türelmünket, már tudniillik a gumibogyó szörp jótékony hatása idõben erõsen korlátozott ismereteinek szerint, de ez a Dr. Varró Dániel nevû MAFC kapus sem lassulni, sem fáradni nem méltóztatik. Egy percen belül lõ Szécsi öt méterrõl mellé, négy méterrõl kapust, három méterrõl kapufát. Berecz Zsolt is töltés nélkül gyors tüzel, de olyan nyomasztó a labdabirtoklási fölényünk, hogy nem lehet itt gond kérem. Második MAFC kapura lövés a 15. percben, három asszisztáló védõnk néz, borzalmas és felesleges a kapuskijövetel, Fritz Attila aztán könnyedén megtolja, hopp egy bõr, máris 2-1 a hazaiaknak, megszeppentünk.
Most már a kezdeti örömfoci kissé kezd izzadságszagú lenni, bár nyomunk mint a gép. A MAFC játéktere a saját kilencesérõl a saját ötösén belülre szûkül. Berecz Zsolt csinál még három fölösleges cselt üres kapura, mikor már mindenki fekszik, minden mindegy alapon alávágnak. Büntetõ. Fekete Viktor emelkedik a padról. „Figyeljétek, hogy bevágom a jobb fölsõbe!". Nagy nekifutás, kis kanyar balról, majd csukott szem tiszta erõ.....Dr. Varró Dániel kapus pedig kikapja bogyót a jobb felsõbõl. A MAFC jószerivel harmadszor jön át a térfélen, Máthé András emeli be félmagasan a kapunk közepébe a labdát Szalánczi Zoltán mellett vagy 12 méterrõl a 18. percben. Félidõ 3-1 nem ide, és már azt se tudtuk jószerivel milyen rendezvényen vagyunk.
(Szubjektív) Félidei statisztikák
A szünetben felszívták magukat játékosaink, és iszonyatos nagy darálásba kezdtek az elsõ pillanattól kezdve, és egy esetleges vereség gondolat egy pillanatra sem elfogadva megalkuvást nem tûrõen hajtottak. A MAFC játékosai igyekeztek arra elrúgni a labdát amerre álltak, mindemellett meg kell jegyezni, hogy nagyon önfeláldozóan és lelkesen védekeztek. A második félidõ 46. másodpercében Fekete Viktor talált a hálóba egy kapu elõtti kavarodásból, így adva meg az alaphangot az egész félidõt felölelõ ostromra (3-2). Az egész keretbõl egyetlen játékos sem tudott kiemelkedõt nyújtani, viszont a hozzáállás igazi harcos mentalitásról tanúskodott.
A MAFC átlagban 2-3 percenként igyekezett egy kontrát vezetni, mely között valljuk meg volt pár életveszélyes is. Szalánczi Zoltán azonban átérezte, hogy kapusbravúrok nélkül nem lehet mérkõzést nyerni, ezért õ is hozzátette a maga részét a drámai feltámadáshoz.
A 30. percben az egyik már földön fekvõ MAFC játékos kapott bele a labdába a büntetõterületen belül, a hatméterest Berecz Zsolt vágta a kapu közepébe (3-3). 10 perc hátra és egál a meccs.
Az eddig erejüket a védekezésben felemésztõ MAFC játékosok ekkor nyílt játékot vállaltak fel és bizony a kapuk felváltva forogtak veszélyben. Lélektani elõnyünket kihasználva aztán a 36. percben Siska Gergõ hámozta át magát a komplett mûegyetemi védelmen egymaga, majd egy Berecz Zsolttal történt kényszerítõt követõen a gólvonalon túlra passzírozta a gyõztes találatot (3-4).
A MAFC minden erejét összeszedve 5-4 elleni játékkal küzdött az egyenlítésért a hátralévõ négy percben, és meg is voltak a lehetõségeik a gólszerzésre. A folyamatos támadási kényszerben elcsigázott játékosaink már a fülökön vették a levegõt, és egy újabb percet már aligha bírtak volna kivédekezni a nagy erõbedobással és ügyesen építkezõ MAFC fiatalok ellen. A végjáték kritikus pillanataiban azonban Szalánczi Zoltán is bizonyította, hogy elsõ félidei kisiklása csak átmeneti volt, ha szükséges képes bravúrok bemutatásával pontokat hoznia a csapatnak.
A DEAC Armada Futsal Club tehát minimális különbséggel, visszafogott teljesítménnyel, de hatalmas küzdeni tudásról tett tanúbizonyságot, és nyert a fiatal erõkbõl álló, jól kontrázó, a futsalt még tanulgató MAFC BME Docler Akadémia csapat ellen, ezzel õrzi ötödik helyét a tabellán.
