Szeptember 30.-án az Aramist fogadtuk hazai pályán. A mérkőzés remekül alakult számunkra, sikerült nyernünk és az “országhoz” csatlakozva mi is gyűjtöttünk, igaz már nem Zentének, de adakoztunk. A két csapat, és minden kedves szurkoló, aki kilátogatott a csarnokba.
Aztán ment a fejtörés, hogy kinek is tudnánk a segítségére lenni. A sors Péter Petrohánt sodorta utunkba, s azt gondolom, bár mi vittünk ajándékot, mégis mi kaptunk többet. Peti izomhypotóniában szenved születése óta, oxigén palackja, és lélegeztető gépe is van. Mikor megérkeztünk a Petrohán családhoz hihetetlen kedvesen fogadtak minket, egy csapat idegent, s invitáltak be otthonukba. Peti igazán jó humorú életvidám kisfiú, aki nem mellesleg kitűnő tanuló is. Horgászni jár, vadászni, s amíg hallgattuk őket szerintem mind azt gondoltuk, hogy bár fizikailag korlátokhoz van kötve, ennek a családnak még is a csillagos ég a határ. Nagy élmény volt látni, a Petrohán családot, mennyire pozitívak és nyitottak, a két fiú, pedig jó tanuló(a nagyobbik kiváló sportoló is) érdeklődőek, és barátságosak.
Reméljük, hogy tudtunk egy kis örömet okozni nekik, abban teljesen biztosak vagyunk, hogy szuper helyre került adományunk.
Köszönjük az Aramisnak, a Szertár Sportnak a mezt és labdát és természetesen NEKTEK, hiszen nélkületek nem sikerült volna!
Nyírgyulaji KSE
