A Nyugat bajnoka a BME !
2018.05.23 | 07:03
Izgalmas véghajrában szerezte meg a bajnoki címet, és ezzel együtt a rájátszás jogát az NB I-be jutásért a BME.
A döntő, utolsó mérkőzésükről így számol be a klub honlapja:
Soroksáron fejeztük be a rájátszást, ahol a PTE gárdáját láttuk vendégül. 2 pont előnnyel vágtunk neki az utolsó fordulónak, ami azt jelentette, hogy győzelem esetén biztosan bajnokok vagyunk. Döntetlen esetén egy szigetszentmiklósi csoda kellett volna ahhoz, hogy ne ünnepelhessünk bajnoki címet (28 góllal kellett volna verniük az UTE-t), míg vereség esetén valószínűleg másodikként zártunk volna.
Hosszú fordulók óta először tudtunk bő kerettel kiállni a mérkőzésre, a sérülésekkel bajlódó játékosaink tehát vissza tudtak térni, egyedül Fritz Attilával nem számolhatott Szabó Zoltán vezetőedző. A pécsiek viszont szűk kerettel érkeztek, mindössze 6 mezőnyjátékossal és 1 kapussal vágtak neki a találkozónak.
Az első percekben aztán ki is derült, hogy miért nem okozhat problémát a Pécsnek a kevés csere: A Sikur – Fritz, Kulik, Lukács, Veres kezdőnk azzal szembesült, hogy a pécsiek az első másodperctől kezdve 9 méterre védekeztek a kapujuktól. A cserepadon Csernai, Dudás, Fábián, Fodor, Palásthy, Szigeti, Viza és Unger volt bevetésre készen. Az első néhány percben átlövésekkel próbálkoztunk, amit utána folytatottunk a sorcsere után is. Több veszélyes lövésünkből sajnos egy sem talált kapuba, pedig Fritz, Lukács és Fábián is alaposan megtornáztatta a hazaiak kapusát. A pécsiek láthatóan nem is próbáltak támadni, spórolva az energiájukkal abszolút a döntetlenre játszottak.
Az első félidő közepén sikerült elkapnunk a fonalat, és a távoli lövések mellett többször az időkérés során megbeszélt mozgást is érvenyesíteni tudtuk. Lukács és Kulik jutott kapufáig, aztán a 14. percben Csernai Gábor végül be is talált, a még nem rendeződött pécsi védelem mögé bemozogva emelte át szépen a kapuson a labdát (1-0). A gól nem zavarta meg a vendég csapatot, és ugyanolyan fegyelmezetten, sőt talán még hatékonyabban védekeztek. A támadásaikat azonban már nem csak az idő pörgetésére használták, és centerjátékuk egyre veszélyesebb lett, több Sikur-bravúr kellett a félidei 1:0 megtartásához.
A második félidőt rosszul kezdtük, hiába volt nálunk a labda, egyáltalán nem voltunk veszélyesek a kapura. A PTE ráadásul 3 ízben is veszélyes kontrát tudott elhozni, de Sikur mindig a helyén volt. A 23. percben 9 méterről lőhetett szabadrúgást a Pécs, amit közvetlenül lövésből, szerencsésen értékesítettek (1-1). Ha lehet, még visszább állt a vendégcsapat, de ennek ellenére nem jutottunk el jó lövőhelyzetig, a kapu előtt pedig szinte lehetetlen volt a jól záró pécsiek közé játszani a labdát. Teltek a percek, mindkét oldal jegyezhetett nagy helyzetet: Kulik lőtt balról kiszorított szögből, majd Dudás csinálta meg magának a területet, és Csernai cseleinél is sokszor botladoztak a védők, de a gól elmaradt. A pécsiek kontráinál pedig nekünk kellett észnél lenni.
Az utolsó 2 perc szinte sétálva telt el, mindkét csapat meg volt elégedve a döntetlennel, egyedül Viza nem. A jobb szélen tolta meg a labdát, és 10 másodperccel a vége előtt oldalberúgásra szerelték. A felállt védők között észrevett egy labdányi helyet, így ahelyett hogy visszakészítette volna lövőre, belőtte a labdát a kapu elé. Csernai Gábor pedig tökéletes ütemben lépett a védő elé, és 2 méterről bepasszolta a labdát (2-1). A mérkőzésnek ezzel vége is lett, és az utolsó pillanatban begyűjtöttük a 3 pontot!
Az “idegenbeli” hazai pálya ellenére szép számú hazai publikum látogatott ki a mérkőzésre, akikkel közösen ünnepeltük sikerünket. Ezúton is szeretnénk megköszönni Nekik is, és a többi szurkolónknak is az egész éven át tartó kitartó buzdítást, Nélkületek nem sikerülhetett volna!
Hosszú fordulók óta először tudtunk bő kerettel kiállni a mérkőzésre, a sérülésekkel bajlódó játékosaink tehát vissza tudtak térni, egyedül Fritz Attilával nem számolhatott Szabó Zoltán vezetőedző. A pécsiek viszont szűk kerettel érkeztek, mindössze 6 mezőnyjátékossal és 1 kapussal vágtak neki a találkozónak.
Az első percekben aztán ki is derült, hogy miért nem okozhat problémát a Pécsnek a kevés csere: A Sikur – Fritz, Kulik, Lukács, Veres kezdőnk azzal szembesült, hogy a pécsiek az első másodperctől kezdve 9 méterre védekeztek a kapujuktól. A cserepadon Csernai, Dudás, Fábián, Fodor, Palásthy, Szigeti, Viza és Unger volt bevetésre készen. Az első néhány percben átlövésekkel próbálkoztunk, amit utána folytatottunk a sorcsere után is. Több veszélyes lövésünkből sajnos egy sem talált kapuba, pedig Fritz, Lukács és Fábián is alaposan megtornáztatta a hazaiak kapusát. A pécsiek láthatóan nem is próbáltak támadni, spórolva az energiájukkal abszolút a döntetlenre játszottak.
Az első félidő közepén sikerült elkapnunk a fonalat, és a távoli lövések mellett többször az időkérés során megbeszélt mozgást is érvenyesíteni tudtuk. Lukács és Kulik jutott kapufáig, aztán a 14. percben Csernai Gábor végül be is talált, a még nem rendeződött pécsi védelem mögé bemozogva emelte át szépen a kapuson a labdát (1-0). A gól nem zavarta meg a vendég csapatot, és ugyanolyan fegyelmezetten, sőt talán még hatékonyabban védekeztek. A támadásaikat azonban már nem csak az idő pörgetésére használták, és centerjátékuk egyre veszélyesebb lett, több Sikur-bravúr kellett a félidei 1:0 megtartásához.
A második félidőt rosszul kezdtük, hiába volt nálunk a labda, egyáltalán nem voltunk veszélyesek a kapura. A PTE ráadásul 3 ízben is veszélyes kontrát tudott elhozni, de Sikur mindig a helyén volt. A 23. percben 9 méterről lőhetett szabadrúgást a Pécs, amit közvetlenül lövésből, szerencsésen értékesítettek (1-1). Ha lehet, még visszább állt a vendégcsapat, de ennek ellenére nem jutottunk el jó lövőhelyzetig, a kapu előtt pedig szinte lehetetlen volt a jól záró pécsiek közé játszani a labdát. Teltek a percek, mindkét oldal jegyezhetett nagy helyzetet: Kulik lőtt balról kiszorított szögből, majd Dudás csinálta meg magának a területet, és Csernai cseleinél is sokszor botladoztak a védők, de a gól elmaradt. A pécsiek kontráinál pedig nekünk kellett észnél lenni.
Az utolsó 2 perc szinte sétálva telt el, mindkét csapat meg volt elégedve a döntetlennel, egyedül Viza nem. A jobb szélen tolta meg a labdát, és 10 másodperccel a vége előtt oldalberúgásra szerelték. A felállt védők között észrevett egy labdányi helyet, így ahelyett hogy visszakészítette volna lövőre, belőtte a labdát a kapu elé. Csernai Gábor pedig tökéletes ütemben lépett a védő elé, és 2 méterről bepasszolta a labdát (2-1). A mérkőzésnek ezzel vége is lett, és az utolsó pillanatban begyűjtöttük a 3 pontot!
Az “idegenbeli” hazai pálya ellenére szép számú hazai publikum látogatott ki a mérkőzésre, akikkel közösen ünnepeltük sikerünket. Ezúton is szeretnénk megköszönni Nekik is, és a többi szurkolónknak is az egész éven át tartó kitartó buzdítást, Nélkületek nem sikerülhetett volna!
Nincs sok időnk ünnepelni, ugyanis 1 héten belül pályára is lépünk a keleti bajnok Rubeola FC Csömör ellen. Ennek a mérkőzésnek a közvetlen NB1-be jutás a tétje, amit a Rubeola kezd hazaiban.
A mérkőzések pontos időpontja: Rubeola FC Csömör – BME-BT FC: május 28. (hétfő) 19:30, Csömöri Sportcsarnok BME-BT FC – Rubeola FC Ccsömör: június 4. (hétfő) 19:45, Gabányi Sportcsarnok
Hajrá BME-BT FC!
