Idén õsszel te is focirajongó lettél? Nem is csodáljuk, hiszen nekünk is megdobban a szívünk a Bajnokok Ligája meccseinek közvetítései alatt - fõleg, ha a TV2 szakkommentátorát, Vincze Ottót látjuk a képernyõn!
Kézfogása határozott, mosolya kisfiúsan ellenállhatatlan - nem is csoda, hogy õ pózol a Cosmo novemberi számának divatanyagában. Vincze Ottót most a Cosmo.hu is elcsípte egy interjúra, õ pedig a mi hálónkat is bombagóllal vette be!
Gratulálunk a Cosmóban megjelent képeidhez: profi modelleket megszégyenítõen pózoltál. Hogy tetszett a fotózás?
Köszönöm! Valószínûleg azért sikerülhettek jól a képek, mert végig remekül éreztem magam. No és persze szuper volt a fotós: a képeket Nánási Pál készítette, akivel nagy megtiszteltetés volt együtt dolgozni.
Mennyire áll egyébként közel hozzád az ilyesmi? Szereted, ha fényképeznek?
Igen, nagyon! Játékos pályafutásom során is sok ilyen irányú felkérést kaptam, és soha nem zárkóztam el ezek elõl, mindig is szerettem. Ezek az alkalmak mindig újdonságot jelentenek számomra, így színesebbé teszik az életemet.
Akkor ehhez most egy kicsit a Cosmo is hozzájárult...
Abszolút! A Cosmo nálam egyébként régi történet: tizenegynéhány éve már szerepeltem a lapban, szintén egy fotózáson. De nemcsak ezért szeretem a magazint: minden számot megvásárolok és átolvasok, mert színvonalas, szép, tartalmas lapnak tartom - a Cosmo.hu -t pedig remek kezdeményezésnek!
Köszönjük. A magazinos és az online szereplésed után térjünk át a televíziózásra: õsszel egy számodra teljesen új szerepkörbe kerültél a TV2-nél, hiszen te lettél a csatornánál a Bajnokok Ligája meccseinek szakkommentátora.
Nagyon érdekes ez az egész, annál is inkább, mert a felkérés elég váratlanul ért. Tudod, miután abbahagytam a labdarúgást, más terveim voltak: elsõsorban sportvezetõ szerettem volna lenni. De miután idén nyáron megtalált ez a feladat, rövid mérlegelés után el is fogadtam.
Viszont ez teljesen más világ, mint amiben eddig éltél és dolgoztál.
Persze, de talán épp ezért jó most ebbe belekóstolni. Az elmúlt néhány hónapnak köszönhetõen már jobban látom, mi hogyan mûködik a színfalak mögött. Meg kellett szokni, hogyan kezdõdnek a forgatások, mennyi próba elõz meg egy-egy felvételt, de mindez nagyon tetszik. A stáb és a kollégáim is mindenben segítenek nekem, szívesen adnak tanácsokat, ötleteket, én pedig azért vagyok itt szakkommentátorként, hogy az esetleges szakmai kérdésekhez hozzászóljak.
Úgy tudom, a kéthetente zajló közvetítések mellett van egy másik, állandó elfoglaltságod is...
Igen, a közelmúltban a gyõri futsal klub vezetésével bíztak meg. Én lettem a klubigazgató, ami rengeteg munkával jár, hiszen a szervezési feladatok mellett a sportág népszerûsítése is az én dolgom. A televíziós felkérést egyébként azután kaptam, hogy a gyõri állást elvállaltam, de a kettõt szerintem remekül lehet párhuzamosan végezni.
Készültök esetleg valamilyen nagyobb versenyre Gyõrben?
Nagyon örülök, hogy ezt megkérdezted, ugyanis 2010 januárjában egy óriási esemény jön Magyarországra: kis hazánk rendezi a Futsal Európa Bajnokságot. Ez egy szép és fontos feladat lesz... addig is népszerûsítjük a sportágat: próbálunk rávenni kicsiket és nagyokat, hogy csatlakozzanak!
Látom, lelkesen beszélsz a munkádról, a magánéletedrõl viszont elég keveset árulsz el... azt sem tudjuk rólad például, hogy van-e barátnõd?
A magánéletem egy olyan dolog, amit mindig próbáltam megtartani magamnak. De annyit elárulok, hogy van egy 9 éves fiam, Ádám, és amikor csak szabadidõm van, igyekszem vele lenni, mint apa a fiával és mint barát a baráttal.
Õ is focizik?
Igen, szóval elég sok közös témánk van (nevet). A magánéletemrõl ennyit szeretnék elmondani - mert nyilván van, de az maradjon meg nekem.
De az azért nem titok, hogy mi tetszik neked egy nõben leginkább, ugye?
Nem titok, de pontosan nehezen tudnám meghatározni. Persze, nyilván voltak az én életemben is olyan idõszakok, amikor megnéztem egy lány popsiját, a szemét vagy a melleit, de összességében ez már a múlté. Most inkább azt mondanám, hogy fontos a személyiség és az, hogy az adott pillanatban megfogjon benne valami - legyen akár szõke, akár fekete, magas vagy alacsony.
És mi a helyzet a külföldi lányokkal? Hiszen elég sokáig éltél más országokban.
Igen, kilenc évig éltem külföldön, ahol elég sok lánnyal találkoztam. De megmondom õszintén, nem túl sokukkal kerültünk tényleg közös nevezõre. Márpedig ha az ember hosszabb távra tervez, szerintem ez a legfontosabb: hogy megértsük egymást és összhangban legyünk. Ezt nyilván megkönnyíti a hasonló érdeklõdési kör, vagy legalábbis az, ha sok közöset találunk egymásban.
Gondolom, ebbõl következik, hogy jókat tudjatok beszélgetni.
Persze, ez is fontos. És számomra van még egy nagyon lényeges dolog: imádom az ízeket, és nagyon szeretek finomakat enni jó helyeken, ami nem feltétlenül a legdrágább éttermeket jelenti. Viszont nagyon kevés olyan lánnyal találkoztam, aki végigenné velem a menüsort.
És ha végigeszi, és még fõzni is tud?
Akkor abszolút nyert ügye van (nevet). De ha a kettõ közt döntenem kell, számomra az lenne a fontosabb, hogy egyen velem jóízûen. Persze pozitívum, ha valaki finomakat tud fõzni, de ebben számomra már a szándék is sokat jelent. Ha látom, hogy egy lány mindent megtesz azért, hogy a kedvencemet készítse el nekem, és nem is sikerül jól, én már boldog és hálás vagyok. Hiszen értem próbálkozott, és ez a legfontosabb!
Balogh Mia
Forrás: www.cosmopolitan.hu
