Ahogy a beharangozóban olvashattátok, kialakult a legjobb nyolc mezõnye a rájátszásban. A Gyõr a Balatonfüreddel nyugaton, a Hajdúdorog az Aramis-szal, illetve a DEAC az Ózddal keleten csapott össze a negyeddöntõ elsõ meccsén.
Talán a mi sorsolásunk tûnt a legnehezebbnek, annak ellenére, hogy az ELTE-nek csupán néhány kerületet kellett átautóznia. Az Újpest csapata tavasszal veretlen volt, és az utolsó fordulóban aratott fantasztikus gyõzelemnek köszönhetõen a negyedik kerületiek bejutottak a legjobb nyolc közé.
A csapat igencsak megerõsödött január óta: a fõváros legjobb kispályás bajnokságaiban edzõdõ focisták mellett több válogatott, és nagypályás (Újpest) múlttal is bíró futsalos játszik az ellenfélnél.
A mieink sem feltett kézzel érkeztek a Láng-Vasas csarnokba, ezt a meccs elõtt, az öltözõben Tóth Károly vezetõedzõ is tudatosította a játékosokban. Karcsi (némi meglepetésre) letámadást kért fiaitól, ami egyet jelentett a nyílt játék felvállalásával. Az ELTE tehát nem épített bunkert a kapuja elé, és a gépágyút is leszerelte a gólvonalról, elõzetesen bátor támadójátékot várhattunk csapatunktól.
A bemelegítés alatt már gyülekeztek a lila-fehér sálas szurkolók, akik a lelátó bal oldalán rendezték be a „kanyart". Talán a nagypályás csapat gyenge szereplése az oka, esetleg a futsal lett népszerûbb a hazai Eb-t követõen: majd 200 ember érezte úgy, hogy hétfõ este Berényi Miki helyett a kispályás megoldások lesznek a nyerõk.
A meccsre az egyetem szurkolói is kilátogattak, így remek hangulatban kezdõdött a találkozó.
A kezdeti ismerkedést követõen lassan beindultak a csapatok, és itt-ott helyzeteket is kidolgoztak. Egyik gárda sem szögezte oda a másikat kapujához, kiegyenlített meccset figyelhettünk.
Az ELTE SE a hetedik percben villant elõször: szép kontra végén Monspart elé került a labda, aki nem teketóriázott, inkább a hálóba passzolt. Meg van a hõn áhított vezetés: 0-1!
Nem egészen hatvan másodpercig örülhettünk, az újpesti szakosztályvezetõ fia, Zoufal ugyanis könnyelmû labdavesztésünket követõen, némi szerencsével egalizált: 1-1!
Nagyjából ugyanabban a mederben folyt tovább a mérkõzés, mint a gyors gólváltás elõtt. Az Újpest a centerjátékot erõltette, a mieink masszív védekezésbõl felépített kontrákra rendezkedtek be, de ez nem jelentette azt, hogy feladtuk volna a támadásokat. Ennek ellenére a vezetõ gólt a lilák szerezték. A 11. minutumban középrõl vállalkozott lövésre a hazai csatár, Vörös Laci remekül hárított, a labda azonban ott maradt a kapunk elõtt, és némi ide-oda pattogást követõen oldalról jutott a hálónkba...2-1 oda!
Az ELTE edzõje hamar kikérte idejét. Karcsi összefésülte a játékosok gondolatait, és valószínûleg koncentráltabb játékot kért a továbbiakban.
A gólokban megindított adok-kapok nem zárult le, sõt..Az újpesti kemény mag hangyányival hosszabban örülhetett a vezetésnek, mint mi az elején. Nagy góljára ugyanis Piacsek Máté válaszolt postafordultával. Egy gyorsan elvégzett szögletet követõen Godánynál maradt a labda, aki tolt rajta kettõt, és amikor úgy tûnt, már csak a hátra-passz segíthet, Balázs keresztbelõtte a labdát a kapu elõtt, ahol érkezett Piacsek, és bevágta a második ELTE-gólt.
A gól után sem állt le a kék-sárga alakulat, érezték a srácok, hogy itt bizony lehet keresni valójuk, hiszen az Újpest egyáltalán nem mutatkozott félelmetesnek. A szurkolók ugyan nem maradtak adósak a biztatással, a lila-fehér játékosok viszont nem találták védekezésünk ellenszerét.
Nem volt hátra öt perc az elsõ játékrészbõl, amikor Siklós Özséb labdát szerzett a játéktér közepén, nemes egyszerûséggel lefutotta védõjét, és élményszámba menõ mozdulattal, kilõtte a felsõ sarkot. Hazai oldalon néma csend, az „ELTE-szektor" az egekben: 2-3 az ESE javára!
Talán már mondani sem kell, hamar érkezett a válasz hazai oldalról..Totika gólja életben tartotta a továbbjutási reményeket.
A csattanó azonban nem maradhatott el: a félidõ utolsó percében a bal oldalon futott a vendégtámadás, a hosszú oldalon Visegrádi érkezett lendületbõl, és ha már ott járt, gyönyörûen lõtte az ütempasszt a kapus lábai között a hálóba! A szünetben tehát 4-3
arányban a vendégcsapat vezetett.
Az öltözõben Tóth Károly láthatóan felpörögve osztotta a taktikai tanácsokat, a monológ végén viszont nagyon megdicsérte játékosait elsõ félidei teljesítményükért. Ami igaz, az igaz, kijárt a szép szó, hiszen az egyetemisták remek védekezést bemutatva, hatékonyan támadva oktatták a hazaiakat. 20 percnyi erõfeszítés hiányzott már csak a negyeddöntõ legnagyobb bravúrjához.
Nagy kérdés volt, hogy melyik csapat kezdi majd nagyobb elánnal a második húsz percet, esetleg „bent marad-e az öltözõben" valamelyik brigád. A kérdésre hamar megkaptuk a választ: gyönyörû ELTE-támadás futott a jobb oldalon, Piacsek Máté remekül lõtt keresztbe jobbal, a hosszú oldalon Godány érkezett, és közvetlen közelrõl a kapuba vágta ötödik gólunkat! Mi lesz itt még..Újpest-ELTE 3:5! És még csak a 2. percben jártunk..
Az Újpest továbbra is ugyanazt a játékot erõltette, sikertelenül. A félidõ felétõl kezdve egyre gyakrabban csúsztak be rossz passzok, nem mindig értették meg egymást a rutinos labdarúgók. Hiába a válogatottság, a nagypályás múlt, a futsalt inkább a vendégcsapat játszotta. A vendéglátók még csak meddõ mezõnyfölényt sem tudtak kiharcolni, a góllövés pedig még ennyire sem ment.
Lengyel Attila idõkéréssel sem tudta megtörni a sablonos játékot, végül azonban talált egy gólt az Újpest: Zoufal megszerezte második találatát hét perccel a vége elõtt. Ezzel hosszú hajrát nyitottak a lilák, és több helyzetet is kidolgoztak, mindhiába. Vagy a befejezéssel akadt gond, vagy Vörös Laci védett gyönyörûen, a lényeg, hogy csapatunk hálója az utolsó másodpercig rezdületlen maradt, ami azt jelenti, hogy sikerült végrehajtani a nagy bravúrt: idegenben szerzett elõnyt az ELTE a visszavágóra!
A meccs végeredménye: Újpest - ELTE SE: 4-5!
A hazai szurkolók végig sportszerûen biztatták kedvenceiket, és a lefújást követõen is tapssal jutalmazták a játékosok akarását. Az esélyesebb Újpest ezúttal alulmaradt, a visszavágóra azonban minden erejét össze kell szednie az ELTE-nek, ha tovább akar jutni a legjobb négy közé.
A két „mester" a következõket mondta a mérkõzést követõen:
Lengyel Attila (Újpest): - Játszottunk már edzõmérkõzést az ELTE ellen, az alapján könnyebb mérkõzésre számítottunk. Kihagytuk a helyzeteinket, és csak egy-két ember hozta az elvárható teljesítményt. Még egyszer nem fogunk ilyen rosszul játszani. Köszönjük a szurkolóinknak, hogy végig buzdítottak bennünket, sajnáljuk, hogy nem sikerült nyernünk.
Godány Balázs, az ELTE technikai vezetõje, és játékosa: - A szív és az akarat diadala volt a mai meccs. Megérdemelten nyertünk, így most 50-rõl 51 százalékra módosult a gyõzelmi esélyünk.
Mit is tehetnénk ehhez hozzá: jövõ szerdán találkozunk a visszavágón
Hajrá, ELTE!
Gabay Balázs
ELTE Online
