Török Tamás (Üllõ FC Csõ Montage):
- Fiatalok játszottak nálunk, tartalékosak voltunk, akárcsak a Csömör, és a rutinosabb gárda nyert, jobban értékesítették a helyzeteiket. Ki-ki meccs volt, akárcsak az elõzõ kettõ. Nem volt elvárás a dobogó, fõleg ismerve azt, hogy Szalay Gábor és Tóth Miklós sem játszhatott, de ahogyan a korábbi két találkozó, ez is ide-vagy oda is eldõlhetett volna. A negyedik hely talán kicsit erõn felüli teljesítmény a csapattól, hiszen ahol tartottunk az év elején, mind morálisan, mind pedig játékban, ahhoz képest ez kimondottan jó eredmény. Lesz jövõre is Csõ-Montage, próbáljuk megerõsíteni az együttest, hamarosan felvesszük a kapcsolatot a kiszemeltekkel.
Kassay-Kézi Gábor (Goldball RFC Csömör):
- Ezen a mérkõzésen bizonyítottuk azt, hogy a harmadik hely a minimum, amit megérdemeltünk ebben a bajnokságban. Az alapszakasz alapján ez egyértelmûen elmondható, és bár a rájátszásban voltak gyengébb teljesítményeink, de az utolsó meccsen a játékosok akarata és hozzáállása is méltó volt ahhoz, hogy ismét a sportág élvonalában zárjuk a bajnokságot. Sokan mondják, hogy a játékosállomány alapján elõrébb is végezhettünk volna, de ha végiggondoljuk, hogy mindössze egy válogatottunk van, és a mögöttünk következõ Csõ-Montage is többel rendelkezik, akkor túlzónak érzem ezt a megállapítást. A Berettyóújfalunak és az Aramisnak is jóval több olyan játékosa van, akiket folyamatosan nemzetközi szinten versenyeztet a szövetség. Furcsa érzés ez a bronzérem, mivel a harmadik pozíciónak talán jobban lehet örülni, mint a másodiknak, mert nincs az az érzése az embernek, hogy kicsúszott a kezébõl valami. Úgy gondolom, hogy a Mezei-Vill legyõzéséhez mindennek nagyon össze kellett volna jönnie, talán ez nem is volt reális elvárás. Ha innen nézem, akkor végülis elégedettek vagyunk a harmadik hellyel. Más kérdés, hogy nagyon kevés vereséget szenvedtünk a szezonban, igazából mindenkinek méltó partnerei voltunk, akár fényesebb érmet is nyerhettünk volna. Minden évben felröppen a hír, hogy nálunk változások lesznek, ám sokak örömére, és talán bánatára indulunk a következõ bajnokságban is, és mindenkinek számolnia kell velünk.
Brumár László
