A tavalyi bajnokságban még az NB II-ben is újonc volt az akkor még Hajdúdorogon szereplõ csapat, de a Szentes visszalépésének köszönhetõen megadatott a lehetõség az elsõ osztályba való induláshoz. A csapat nem sokat gondolkodott és belevágott.
Az õsz nem sok sikert hozott. Hiába álltak közel többször is a gyõzelemhez, például a Gyöngyös ellen 4-0-ra is vezettek néhány perccel a vége elõtt, még is meg kellett elégedniük a döntetlennel. Végül az õszt két ponttal, nyeretlenül az utolsó helyen zárták és mindenki elkönyvelte õket biztos kiesõnek, viszont a vezetõk nem így gondolták.
Elérkezett a holtszezon és jött a nagybevásárlás. A kispadra az egykori szövetségi kapitányt ültették Kozma Mihály személyében, majd a játékos keretet megerõsítve, Angyalos mellett több román válogatott játékost szerzõdtettek. A cél nem volt könnyû, benntartani a csapatot az I. osztályban. Ehhez kimagasló tavaszra volt szükség. Elsõ ellenfelük a Miskolc volt, ahol még csak döntetlenre futotta, de utána a Vasas kiütése és a Fradi legyõzése jelezte, valami elkezdõdött. Ezt egy gyöngyösi botlás követte, de utána 4 gyõzelem zsinórba már azt jelentette, hogy közel a felsõház.
Az utolsó körben már 8. helyen voltak, de számukra jutott a legnehezebb feladat, mivel a bajnoki címvédõvel találkoztak a 22. fordulóban és rossz eredmény esetén akár még a 8-ból is kicsúszhattak volna. De nem így történt. Nagy meglepetésre kis híján megverték a Gyõrt, aki csak a lefújás elõtt néhány pillanattal tudott egyenlíteni, ami azt jelentette, hogy a rájátszásban is egymás ellen csapnak össze. Az elsõ két meccsen érvényesült a papírforma, a Gyõr nyert mind a kétszer. A harmadik találkozón a Huszárok mindent egy lapra feltéve rohamozott, de ez is csak arra volt elég, hogy a hosszabbítást kiharcolják, ahol a nagyobb rutin diadalmaskodott, így a Gyõr 3-0 összesítéssel kiejtette ellenfelét.
Az õszi két pont után hatalmas tettet hajtott végre a nyíradonyi alakulat, és hogy ha igazak a pletykák, akkor az igazi áttörés csak ezután következik
