Talán a két profi csapat mögött nekik volt az egyik legjobb játékosállományuk a neveket böngészve. Sok rutinos, válogatottat megjárt játékos. Nyáron Simonyi és Biczi érkezett a Fraditól illetve Frank Péter az Aramistól. Sokan azt mondták, hogy akár komolyabb meglepetést is okozhatnak.
Ehhez képest az elsõ 9 forduló alatt mindössze egy gyõzelem (a Fradi ellen) volt a csapat neve mellett a tabellán és egy döntetlen. Csak jobb gólkülönbségének volt köszönhetõ, hogy nem kiesõ helyen álltak. Az õsz végére sikerült még négy pontot szerezni, így nem volt teljesen reménytelen azon elképzelés, hogy a felsõházba kerüljenek.
A téli szünetben aztán sikerült rendet tenni a fejekben. Jól indult a tavasz az Ózd legyõzésével, majd két kalkulálható vereség után két bravúr gyõzelem. A megerõsödött Nyíradony legyõzése, majd egy Újpest ellni 3 pont megszerzése jelezte, komolyak a bennmaradási tervek. Az alapszakasz utolsó fordulója úgy hozta, hogy az alsóházból várták a zárómeccset, de ha nyernek, jó eséllyel pályáznak a felsõházba. Ehhez a Vasastól kellett elhozni a 3 pontot, ami sikerült is, így a 7. pozícióban zárt a gyöngyösi alakulat.
A rájátszásban a Berettyóújfalu volt az ellenfél, aki ellen nem lehettek vérmes reményeik. Két nagyarányú idegenbeli vereség mellett egy hazai szoros helytállásra futotta, így véget ért a bajnokság, amit talán õk annyira nem is bántak, mert közeledett a strandfoci szezon.
